Autóval a Bengáli-öbölig - Harmadszor Indiában

Nagyobb térképre váltás

Jó minőségű, kétsávos úton, kisebb falvakon megyünk keresztül. Őrünk csendes, csak fársziul beszél, szerencsére még a sah idejéből megmaradt angol nyelvű információk alapján egyelőre kiválóan tájékozódunk. Az egyik tábláról még azt is megtudjuk, hogy a megengedett maximális sebesség városokban 50 km/ó az autóúton pedig - nem

Bővebben: Irán - A nyakkendő idegen az iszlámtól

A fogadtatás rendkívül barátságos, azonnal kávéval, kólával kínálnak. Kísérőnket, Abdit viszont nem engedik be, egy darabig még elvitatkozik, majd megnyugvással veszi tudomásul, hogy a követség garanciát vállal arra, hogy visszatértéig a kocsi az udvarban marad. Az iráni papírokból egyértelműen kiderül, hogy a 150 dollárral minden felmerülő költséget rendeztünk, úgyhogy

Bővebben: Irán - Ritka a több feleség

Nagyobb térképre váltás

Teheránból 1371 Tir havának 18. napján - 1992. július 9-én -, az Ashura és Tasua ünnepek előtt indulunk. A mi időszámításunktól való eltérés abból adódik, hogy iszlám naptár kezdete 622, a hidzsra éve, vagyis annak az időpontja, amikor Mohamed - Mekkát elhagyván - Medinában menedékre

Bővebben: Irán - Zarathusztra földjén

Nagyobb térképre váltás

Közvetlen indulás után, még Yazd közelében meglepetés ér bennünket. Nem akarunk hinni a szemünknek, amikor egy ütött-kopott, nyitott ajtajú, az oldalán többszörösen horpadt, spenótzöld Subaru mellett húzunk el. Valószínűleg kocsink ősét tisztelhetjük benne. Utunk mintha a végtelenbe vezetne. Néha ugyan egy-egy kocsi földútra kanyarodik, de

Bővebben: Irán - Vigyáz ránk az iszlám gárda

Nagyobb térképre váltás

A mi útunkat Beludzsisztánban szolgáló katonák állják el, jó program nekik kicsit elbeszélgetni a két messziről jött emberrel. A határhoz közeledve egyre gyakoribb az ellenőrzés. Az egyik helyen elkérik útlevelünket, nagyon megtetszik nekik a levéltárcából kilátszó Ady Endrés 500 forintosunk. Mindenáron szeretnék megkapni, Attilának azonban

Bővebben: Irán - Az ünneplők verik magukat

Taftánban az Immigration Office zárva, valamennyi tisztviselő a nemrég érkezett sivatagi vonatnál tüsténkedik. Nagy eseménynek számít a hetente egy-két alkalommal befutó szerelvény. Ilyenkor az Irán felé tartóké az elsőbbség. A vasútállomás mintha a nagy semmi közepéből nőne ki, nem is tekinthető igazi állomásnak, csak azért nevezik így, mert itt

Bővebben: Pakisztán - Légyszaros csempésztanya

Nagyobb térképre váltás

Nagyot tévedtem, amikor az iráni sivatagot a pokol egyik bugyrának véltem, s azt hittem, hogy rosszabb már nem jöhet. Visszasírom a homokfogóval védett utakat, a sima aszfaltot, a letakart táblákat, itt ugyanis, se út, se homokfogó, de még tábla sincsen. Tájékozódásként a homokba vájt keréknyomok

Bővebben: Pakisztán - Kerékcsapáson Nagy Sándor nyomában

A Lak-hágón kezdetben meredeken visz felfelé az út, ám a csúcsra érve egy egészen más világ tárul elénk. Termékeny völgybe ereszkedünk, amerre csak a szemünk ellát, gyümölcsöktől roskadozó fák mindenütt. Valóságos éden ez a sivatag után! A környéken megterem a szilva, őszibarack, sárgabarack, alma, guava, cseresznye, néhány különleges dinnyeféle,

Bővebben: Pakisztán - A bazárban kalasnyikov is kapható