
Noha a harmadik indiai útunkról annak idején több napilapban beszámoltunk, majd később élményeinket Csalo! Csalo! címmel könyvben is megírtuk (elektronikus változata oldalunkról szabadon letölthető), mégis úgy döntöttünk, hosszú, izgalmas és veszélyekkel teli utazásunk emlékeit - fényképekkel színesítve, térképekkel illusztrálva, s ahol szükséges pontosítva - fejezetenként (az ötlettől, az előkészületektől kezdve a megérkezésig) ismét közreadjuk.
Reméljük, ezáltal élvezhetőbb és olvasmányosabb lesz a beszámolónk, és - a címeket böngészve - azon kedves látogatóink is találnak magukat olvasnivalót, akik elsősorban nem India, hanem Törökország, Irán vagy Pakisztán után érdeklődve keresték fel honlapunkat.
Újdelhiben mihasznaként élvezzük a semmittevést, jól esik az újabb pihenés, kell a feltöltődés. Kellemes érzés ismét a Szarodzsini bazárban alkudozni, s a Csanakján ízlelgetni Nirula’s csodálatos fagylaltjait. Ifjú házasként egykoron Radzsív és Szonja Gandhi is idejártak. Csanakjai szikh boltosunk örömmel ismer fel, de a Connaught Place néhru-sapkás öreg drogistája
A máztalan szürkével keveredő, fénytelen fakó vörös színű terrakotta Rashtrapati Bhavanmessziről olyan, mintha közvetlenül a földből nőne ki. A kovácsoltvas-bejáratot homokkő elefántok és díszruhás testőrök vigyázzák. A 170 hektárnyi területen elfekvő négyszintes, háromemeletes Palota 340 helyiségével, 12 szeparált udvarával, golf, krikett, tenisz, squash pályáival, úszómedencéjével nagyobb, mint a Versaillesi kastély.
Mihelyt valahol megállunk, azonnal kolduló gyerekek rohannak meg. - Csapáti, csapáti! Ék rúpísz, madam! - ismételgetik, miközben egyfolytában a szájukra mutatnak, ezzel is jelezvén, hogy ennivalóra kérik a pénzt.
Itt aztán kizárt a „kéz a kézben” korzózás, csak libasorban, egymást kísérve lehet előrehaladni. Pedig a lehetetlenül magas járdaszegélyeknél elkél férjem
A Vörös Erőd felé kelve át a Delhi kapun, a horizonton India legnagyobb mecsetjének, a Dzsámi Maszdzsid sziluettje tűnik fel. Hagymakupolái, kecses minaretjei mögött impozánsan kéklik fel az ibolyaszínű ég. A fehér márványból épült, fekete-vörös csíkozású moszk kiegyensúlyozottságot sugall. A Sáh Dzsahánt idéző császári sugárút kereszteződésében végképp megfeneklünk. A motoros
A Diplomata negyed széles útjain lényegesen könnyebb a vezetés. A Tughlak road-ról hamarosan a Sri Aurobindo margra fordulunk. Jobbkéz felől Szafdarzsang mogul nagyvezír síremléke, valamint a róla elnevezett repülőtér, ahol 1980 nyarán egy próbarepülés közben Szandzsáj Gandhi halálos balesetet szenvedett.
Az impozáns Szafdarzsang tombbal átellenben, ápolt parkban bújik meg Indira
Mielőtt ismét nyakunkba vennénk Indiát, három kedvenc helyünk közötti pendlizéssel töltjük az időt. A Csanakjára és a Szarodzsini piacra szívesen sétálunk ki gyalogosan, ám a Connaught Place-t a nagy távolság miatt többnyire autóriksával közelítjük meg, a belvárosi tekergéshez nem érdemes a Subarut használni. Most egy kék turbános szikh a sofőrünk.
A Csánakja kétszintes üzletháza főleg a külszolgálatosok igényére szakosodott. E városrészt a Maurja dinasztiát megalapító Csandragupta főminiszteréről, az Arthasásza című híres közgazdasági mű szerzőjéről, a sokak által Visnugupta vagy Kautilja néven ismert Csánakjáról keresztelték el Csánakjapurinak. A Diplomata negyedben nagyrészt követségek találhatók, ez a bevásárló hely elsősorban a diplomatáké, ennek
Frissen készült úti programunkkal, ötnapos lebzselés után kerekedünk fel. A Dzsamunán nehezen vergődünk át, pedig a folyón átívelő nyolc forgalmi sávos híd a legszélesebb Indiában. Jó darabig összevissza furikázunk, ugyanis felüljáró-építés miatt térképünknek nem sok hasznát vesszük. A nagy felfordulásban még a helybéliek sem mindig képesek
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.