A+ A A-

Zenésített virágok a népművészetben- és költőink virágai

A magyarok kedvelik a virágokat, kellemes látvány nyújtanak az emeletes házak erkélyein virító pompás virágok, vagy a színes virágokkal elénk táruló kertek, parkok. A népművészek kedvenc virágaikat festették a tulipános ládákra, a mázas edényekre, kulacsokra, köcsögökre, sokszor virág motívumokkal díszítették a díszpárnákat, a hímzett ruhákat és zsalugátereket. Ez jelen időben

Bővebben: Zenésített virágok a népművészetben- és költőink virágai

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A tulipán

Erről a pompás, szép virágról nem tudják, honnan származott, homály fedi eredetét, hazája ismeretlen. Tény, hogy a tulipán nem magyar virág. Egyes források szerint valószínűleg több mint ezer éve, már sokféle tulipánt ismertek Elő-Ázsiában. A bécsi udvar, konstantinápolyi követének, Busbecqnek, feltűntek a szultán kertjeiben pompázó virágok, általa kerültek Európába ezek

Bővebben: A tulipán

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

Nem igaz, hogy a mérges gombák:

  • csak valamely része mérgező, mert a méreganyag az egész gombában megtalálható.
  • idegen méreganyagot vesznek fel a közeli mérgező növényektől, amitől mérgessé vállnak, egyébként ezt az ehető gombákról is feltételezik.
  • attól lesznek mérgezők, mert mérges rovarok, bogarak vagy csigák megmászták.
  • attól vállnak mérgezővé, mert elásott

Bővebben: Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

Harmadik indiai utunkról készült Csalo! Csalo! című könyvünkben a következőket írtuk a bételek árusításáról és a júdáskodó nyomokról. „Néhány lépéssel odébb bételt árulnak, a tábori asztalkákon fényes zöld levelek tornyosulnak, kis kupacokban speciális tűszerek, ragacsos cipőpasztás dobozokban mész fehérlik. A fűszeres bételcsomagokra mindig akad kuncsaft, a panválák (bételárusok) törzsvevőiknek kérés

Bővebben: Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

A Földközi-tenger környékén őshonos örökzöld babérfa a győzelem, a tehetség, a költői hírnév és dicsőség szimbóluma. Neve, a laurus szóból ered, az elnevezést még az ókori rómaiaktól kapta. A középkori Európában a babérlevelet orvosságként alkalmazták. Főzetét jónak tartották a makacs köhögés ellen. Gyógyhatását étvágy fokozására, és emésztés javítására használták. A

Bővebben: Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák


Noha e növény (Papaver somniferum) őshazája a régészeti kutatások szerint valószínűleg KisÁzsia, pontosabban a mai Törökország területe lehet, az eredetét, a teremtését illetően – rendkívül kifejező és tanulságos volta miatt – mégis egy bengáli népmesét idézek, mely Maneka Gandhi és Yasmin Singh feldolgozásában – Hogyan lett Postomoniból ópium növénycímmel –

Bővebben: A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj


Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában őshonos, kellemesen édeskés illatú és sokoldalú jótékony hatásáról híres fűszer. Az első írásos feljegyzéseket a Bibliában találhatjuk róla.

Salamon király

Bővebben: Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor


Az örökzöld, 8-10 méter magas közönséges kámforfa (Cinnamomum Camphora) - melynek gyantájából nyerik a jellegzetes szagú, rendkívül illékony, áttetsző, kristályos szénvegyületet, a kámfort - Kínában, Tajvanon és Japánban őshonos. A babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, vagyis közeli rokonságban áll a fahéjfélékkel. Ugyanakkor az Európában később megismert, Szumátrán, Borneón

Bővebben: Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

További olvasnivaló

A négy személyiségtípus

Noha egy korábbi írásomban érintőlegesen már foglalkoztam egyes temperamentumok jellemzőivel, talán nem haszontalan azt is megismernünk, miként vélekedett errő a kérdéskörrőll kalendáriumában - jó 300 évvel Johann Kaspar Lavater előtt...

Folytatás...

Krumplis rétes, béles, torta és burgonya…

Bujáki Kati kedves levele adta az ötletet, hogy a sósak – például a krumplis pogácsa, burgonyás lángos stb. - mellett a kevésbé ismert krumplis édes süteményekről is írjak. Az ötlet...

Folytatás...

A sarkak

Bár manapság a puha és sima sarkak ugyancsak hozzátartoznak az ápolt és kulturált megjelenéshez, mivel kevésbé szembetűnő részei a testnek, nem nagyon mozgatták meg a régiek fantáziáját. Az emberi testrészek...

Folytatás...

A daktiloszkópia története

A személyazonosítás már a történelem kezdete óta fontos kérdésnek számít. Az ókori társadalmak kialakulásával és fejlődésével egyre több esetben merült fel az igény az emberek kilétének megbízható azonosítására. Régóta...

Folytatás...

Iron lezárt keze

Mindössze csak a két tenyeréről kaptam képeket, ezek alapján nem lehet teljes és valós kézelemzést végezni. Ha a kézfejéről is küld fotókat, elemzésemet a későbbiekben kiegészítem. A lezárt kézzel...

Folytatás...

Katibogár kézelemzése

  A kéz színéből a vérkeringésre és a vérmérsékletre lehet következtetni. A bőr színe, sápadt, fehér, vörös vagy szederjes kék lehet, aszerint, hogy a vér mennyire gazdag vagy szegény oxigénben. A...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?