A+ A A-

Sansevieria

Hollandiában, ahol szinte minden ablakban látható az egyszínű zöld, vagy fehéren csíkozott sansevieria, a hollandok anyós nyelvnek hívják. Nevezik még fácánlevélnek, tigrislevélnek is. A trópusi Afrika, India, vagy Ceylon az őshazája annak a kb. 50 sansevieria fajnak, amely a liliomfélék családjába tartozó dísznövény, a legismertebb és legellenállóbb szobanövények egyike. Nevüket

Bővebben: Sansevieria

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A virágok története és jelentésük

Nem kizárt, hogy a bibliai teremtéstörténet első emberpárjának női tagja, Éva, kedvelte a virágokat. Persze ez csak feltételezés, a képzelet szüleménye. De tegyük fel, hogy volt Éva és voltak virágok, ez esetben bizonyos, hogy ősanyánk szépérzékét elnyerték a virágok, talán még azt is el lehet képzelni, hogy Ádám elkápráztatására, virágot

Bővebben: A virágok története és jelentésük

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Zenésített virágok a népművészetben- és költőink virágai

A magyarok kedvelik a virágokat, kellemes látvány nyújtanak az emeletes házak erkélyein virító pompás virágok, vagy a színes virágokkal elénk táruló kertek, parkok. A népművészek kedvenc virágaikat festették a tulipános ládákra, a mázas edényekre, kulacsokra, köcsögökre, sokszor virág motívumokkal díszítették a díszpárnákat, a hímzett ruhákat és zsalugátereket. Ez jelen időben

Bővebben: Zenésített virágok a népművészetben- és költőink virágai

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A tulipán

Erről a pompás, szép virágról nem tudják, honnan származott, homály fedi eredetét, hazája ismeretlen. Tény, hogy a tulipán nem magyar virág. Egyes források szerint valószínűleg több mint ezer éve, már sokféle tulipánt ismertek Elő-Ázsiában. A bécsi udvar, konstantinápolyi követének, Busbecqnek, feltűntek a szultán kertjeiben pompázó virágok, általa kerültek Európába ezek

Bővebben: A tulipán

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

Nem igaz, hogy a mérges gombák:

  • csak valamely része mérgező, mert a méreganyag az egész gombában megtalálható.
  • idegen méreganyagot vesznek fel a közeli mérgező növényektől, amitől mérgessé vállnak, egyébként ezt az ehető gombákról is feltételezik.
  • attól lesznek mérgezők, mert mérges rovarok, bogarak vagy csigák megmászták.
  • attól vállnak mérgezővé, mert elásott

Bővebben: Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

Harmadik indiai utunkról készült Csalo! Csalo! című könyvünkben a következőket írtuk a bételek árusításáról és a júdáskodó nyomokról. „Néhány lépéssel odébb bételt árulnak, a tábori asztalkákon fényes zöld levelek tornyosulnak, kis kupacokban speciális tűszerek, ragacsos cipőpasztás dobozokban mész fehérlik. A fűszeres bételcsomagokra mindig akad kuncsaft, a panválák (bételárusok) törzsvevőiknek kérés

Bővebben: Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

A Földközi-tenger környékén őshonos örökzöld babérfa a győzelem, a tehetség, a költői hírnév és dicsőség szimbóluma. Neve, a laurus szóból ered, az elnevezést még az ókori rómaiaktól kapta. A középkori Európában a babérlevelet orvosságként alkalmazták. Főzetét jónak tartották a makacs köhögés ellen. Gyógyhatását étvágy fokozására, és emésztés javítására használták. A

Bővebben: Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák


Noha e növény (Papaver somniferum) őshazája a régészeti kutatások szerint valószínűleg KisÁzsia, pontosabban a mai Törökország területe lehet, az eredetét, a teremtését illetően – rendkívül kifejező és tanulságos volta miatt – mégis egy bengáli népmesét idézek, mely Maneka Gandhi és Yasmin Singh feldolgozásában – Hogyan lett Postomoniból ópium növénycímmel –

Bővebben: A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

További olvasnivaló

India - Morcos rendőr a Gangesz partjá…

  Nagyobb térképre váltás   A Sziliguri elágazásnál tábla búcsúzik:„ Viszontlátásra ismét Dardzsilingban!” A síkságra érve az újra kakofóniás zaj, a tolakodó emberek és járművek sokasága, a gőzfürdőre emlékeztető fülledtség hamar visszazökkentenek a...

Folytatás...

Betegségről árulkodó testjelek a hag…

TARTALOM Bevezető gondolatok a hagyományos kínai gyógyításról, a betegségek diagnózisáról Aranyér Bronchitis (krónikus) Cukorbetegség (diabétesz) Csecsemőkori alultápláltság (csecsemők hiányos táplálkozásának szindrómája) Epehólyag gyulladás és epekő Gutaütés (agyvérzés és az agy...

Folytatás...

Pisilés közben félrehúzza előlem a …

Bár buszunk már az indítóállomáson ácsorog, semmi jelét sem látjuk, annak, hogy félóra múlva útra kelhetnénk. A mélyhűtött pléhjárgány teljesen üres, utasnak és személyzetnek még nyomát sem látni. Hasszán korán...

Folytatás...

Kelet Velencéje - Srinagar

Elsőként startolunk. A Dzsavahar alagútba beérve nem sokat látunk. Bent kísérteties sötétség és nyirkos hideg fogad. A kocsi pislákoló városi fénye csak kis szakaszon világítja be előttünk az utat...

Folytatás...

Kalandom a bórral

A megszokott patikámban egyszer megkérdeztem, árulnak-e a bórt. A bór hallatán a gyógyszerész furcsán nézett rám, mert rólam, mint törzsvevőről nem feltételezte, hogy borissza lennék. Én is furcsán néztem rá...

Folytatás...

Szelén - Mennyi sok, mennyi kevés?

Kevés nyomelem váltott ki az elmúlt évtizedekben oly sok vitát, mint a szelén. Az egyik szélsőséges vélemény szerint nem szabad fogyasztani, mert toxikus, ráadásul az embernek nincs is rá szüksége...

Folytatás...