A+ A A-

Sansevieria

Hollandiában, ahol szinte minden ablakban látható az egyszínű zöld, vagy fehéren csíkozott sansevieria, a hollandok anyós nyelvnek hívják. Nevezik még fácánlevélnek, tigrislevélnek is. A trópusi Afrika, India, vagy Ceylon az őshazája annak a kb. 50 sansevieria fajnak, amely a liliomfélék családjába tartozó dísznövény, a legismertebb és legellenállóbb szobanövények egyike. Nevüket

Bővebben: Sansevieria

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A virágok története és jelentésük

Nem kizárt, hogy a bibliai teremtéstörténet első emberpárjának női tagja, Éva, kedvelte a virágokat. Persze ez csak feltételezés, a képzelet szüleménye. De tegyük fel, hogy volt Éva és voltak virágok, ez esetben bizonyos, hogy ősanyánk szépérzékét elnyerték a virágok, talán még azt is el lehet képzelni, hogy Ádám elkápráztatására, virágot

Bővebben: A virágok története és jelentésük

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Zenésített virágok a népművészetben- és költőink virágai

A magyarok kedvelik a virágokat, kellemes látvány nyújtanak az emeletes házak erkélyein virító pompás virágok, vagy a színes virágokkal elénk táruló kertek, parkok. A népművészek kedvenc virágaikat festették a tulipános ládákra, a mázas edényekre, kulacsokra, köcsögökre, sokszor virág motívumokkal díszítették a díszpárnákat, a hímzett ruhákat és zsalugátereket. Ez jelen időben

Bővebben: Zenésített virágok a népművészetben- és költőink virágai

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A tulipán

Erről a pompás, szép virágról nem tudják, honnan származott, homály fedi eredetét, hazája ismeretlen. Tény, hogy a tulipán nem magyar virág. Egyes források szerint valószínűleg több mint ezer éve, már sokféle tulipánt ismertek Elő-Ázsiában. A bécsi udvar, konstantinápolyi követének, Busbecqnek, feltűntek a szultán kertjeiben pompázó virágok, általa kerültek Európába ezek

Bővebben: A tulipán

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

Nem igaz, hogy a mérges gombák:

  • csak valamely része mérgező, mert a méreganyag az egész gombában megtalálható.
  • idegen méreganyagot vesznek fel a közeli mérgező növényektől, amitől mérgessé vállnak, egyébként ezt az ehető gombákról is feltételezik.
  • attól lesznek mérgezők, mert mérges rovarok, bogarak vagy csigák megmászták.
  • attól vállnak mérgezővé, mert elásott

Bővebben: Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

Harmadik indiai utunkról készült Csalo! Csalo! című könyvünkben a következőket írtuk a bételek árusításáról és a júdáskodó nyomokról. „Néhány lépéssel odébb bételt árulnak, a tábori asztalkákon fényes zöld levelek tornyosulnak, kis kupacokban speciális tűszerek, ragacsos cipőpasztás dobozokban mész fehérlik. A fűszeres bételcsomagokra mindig akad kuncsaft, a panválák (bételárusok) törzsvevőiknek kérés

Bővebben: Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

A Földközi-tenger környékén őshonos örökzöld babérfa a győzelem, a tehetség, a költői hírnév és dicsőség szimbóluma. Neve, a laurus szóból ered, az elnevezést még az ókori rómaiaktól kapta. A középkori Európában a babérlevelet orvosságként alkalmazták. Főzetét jónak tartották a makacs köhögés ellen. Gyógyhatását étvágy fokozására, és emésztés javítására használták. A

Bővebben: Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák


Noha e növény (Papaver somniferum) őshazája a régészeti kutatások szerint valószínűleg KisÁzsia, pontosabban a mai Törökország területe lehet, az eredetét, a teremtését illetően – rendkívül kifejező és tanulságos volta miatt – mégis egy bengáli népmesét idézek, mely Maneka Gandhi és Yasmin Singh feldolgozásában – Hogyan lett Postomoniból ópium növénycímmel –

Bővebben: A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

További olvasnivaló

Fonákérzések: arcpír, hőhullám, f…

Ma már tudjuk, hogy az érzékelési zavarok, a különféle téves érzékelések mögött a legtöbb esetben speciális idegrendszeri probléma áll, régen azonban nem volt így. Elődeink azonban e tüneteket nem a...

Folytatás...

Kolduló gyerekek

Az oldalt nyitott baby taxi ráz, a brillantinos hajú fiú néha két keréken veszi a kanyarokat, a körforgalmakban többször körbejár, mintha tetszene neki ez a szédítő pörgés. Fogódzkodom, ki...

Folytatás...

A férfi testjegyeiről – Jövendölé…

Egyik korábbi írásomban már foglalkoztam a férfi testjegyeinek megfigyelése révén megállapítható személyiségvonásokkal, tulajdonságokkal, és röviden az egyes testrészek sajátosságaira alapozott jóslásokat is összefoglaltam, a 6. században élt híres indiai asztrológus...

Folytatás...

Pakisztán - Kerékcsapáson Nagy Sándo…

  Nagyobb térképre váltás   Nagyot tévedtem, amikor az iráni sivatagot a pokol egyik bugyrának véltem, s azt hittem, hogy rosszabb már nem jöhet. Visszasírom a homokfogóval védett utakat, a sima aszfaltot, a...

Folytatás...

Krumplis rétes, béles, torta és burgo…

Bujáki Kati kedves levele adta az ötletet, hogy a sósak – például a krumplis pogácsa, burgonyás lángos stb. - mellett a kevésbé ismert krumplis édes süteményekről is írjak. Az ötlet...

Folytatás...

Libagyerek, a pórázon sétáló Patya

Az egyik nap, amikor szokásos kora reggeli futásából hazaérkezett a férjem, furcsa látványt osztott meg velem, azt újságolta, hogy az utcánkban egy pórázon sétáltatott libát látott. Tényleg? – szaladt ki...

Folytatás...