Nem igaz, hogy a mérges gombák:

• csak valamely része mérgező, mert a méreganyag az egész gombában megtalálható.
• idegen méreganyagot vesznek fel a közeli mérgező növényektől, amitől mérgessé vállnak, egyébként ezt az ehető gombákról is feltételezik.
• attól lesznek mérgezők, mert mérges rovarok, bogarak vagy csigák megmászták.
• attól vállnak mérgezővé, mert elásott

Bővebben: Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

Harmadik indiai utunkról készült Csalo! Csalo! című könyvünkben a következőket írtuk a bételek árusításáról és a júdáskodó nyomokról. „Néhány lépéssel odébb bételt árulnak, a tábori asztalkákon fényes zöld levelek tornyosulnak, kis kupacokban speciális tűszerek, ragacsos cipőpasztás dobozokban mész fehérlik. A fűszeres bételcsomagokra mindig akad kuncsaft, a panválák (bételárusok) törzsvevőiknek kérés

Bővebben: Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

A Földközi-tenger környékén őshonos örökzöld babérfa a győzelem, a tehetség, a költői hírnév és dicsőség szimbóluma. Neve, a laurus szóból ered, az elnevezést még az ókori rómaiaktól kapta. A középkori Európában a babérlevelet orvosságként alkalmazták. Főzetét jónak tartották a makacs köhögés ellen. Gyógyhatását étvágy fokozására, és emésztés javítására használták. A

Bővebben: Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

Noha e növény (Papaver somniferum) őshazája a régészeti kutatások szerint valószínűleg KisÁzsia, pontosabban a mai Törökország területe lehet, az eredetét, a teremtését illetően – rendkívül kifejező és tanulságos volta miatt – mégis egy bengáli népmesét idézek, mely Maneka Gandhi és Yasmin Singh feldolgozásában – Hogyan lett Postomoniból ópium növénycímmel –

Bővebben: A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák

Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában őshonos, kellemesen édeskés illatú és sokoldalú jótékony hatásáról híres fűszer. Az első írásos feljegyzéseket a Bibliában találhatjuk róla.

Salamon király

Bővebben: Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj

Az örökzöld, 8-10 méter magas közönséges kámforfa (Cinnamomum Camphora) - melynek gyantájából nyerik a jellegzetes szagú, rendkívül illékony, áttetsző, kristályos szénvegyületet, a kámfort - Kínában, Tajvanon és Japánban őshonos. A babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, vagyis közeli rokonságban áll a fahéjfélékkel. Ugyanakkor az Európában később megismert, Szumátrán, Borneón

Bővebben: Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor

Bár az eredetét, a fokhagyma keletkezését leíró legendákszerint a gonosszal, a sátánnal kellene társítani (a szagát - némi túlzással - valóban sokan pokolinak tarják), az emberiség mégis már a kezdetektől fogva univerzális „csodaszerként” tekint rá. Azaz nemcsak fűszerként volt kedvelt, illetve kedvelik ma is, hanem a népi gyógyászatban, a régi

Bővebben: Fokhagyma, a sokoldalú gyógyír és varázslatos csodaszer

A tökfélék családjába tartozó - édes íze miatt sokak által gyümölcsnek tekintett - görögdinnye Afrikában őshonos zöldség, elnevezésének semmi köze sincs Hellasz földjéhez és lakóihoz. Őshazája Afrika, a Kalahári sivatagban ma is vadon terem. Kezdeti elterjedéséről nem sokat tudunk, viszont a régészeti leletek szerint tény, hogy Egyiptomban már négy ezer

Bővebben: Görögdinnye