A+ A A-

A tulipán

Erről a pompás, szép virágról nem tudják, honnan származott, homály fedi eredetét, hazája ismeretlen. Tény, hogy a tulipán nem magyar virág. Egyes források szerint valószínűleg több mint ezer éve, már sokféle tulipánt ismertek Elő-Ázsiában. A bécsi udvar, konstantinápolyi követének, Busbecqnek, feltűntek a szultán kertjeiben pompázó virágok, általa kerültek Európába ezek

Bővebben: A tulipán

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

Nem igaz, hogy a mérges gombák:

  • csak valamely része mérgező, mert a méreganyag az egész gombában megtalálható.
  • idegen méreganyagot vesznek fel a közeli mérgező növényektől, amitől mérgessé vállnak, egyébként ezt az ehető gombákról is feltételezik.
  • attól lesznek mérgezők, mert mérges rovarok, bogarak vagy csigák megmászták.
  • attól vállnak mérgezővé, mert elásott

Bővebben: Tévhitek, hiedelmek, babonák a mérges gombákról

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

Harmadik indiai utunkról készült Csalo! Csalo! című könyvünkben a következőket írtuk a bételek árusításáról és a júdáskodó nyomokról. „Néhány lépéssel odébb bételt árulnak, a tábori asztalkákon fényes zöld levelek tornyosulnak, kis kupacokban speciális tűszerek, ragacsos cipőpasztás dobozokban mész fehérlik. A fűszeres bételcsomagokra mindig akad kuncsaft, a panválák (bételárusok) törzsvevőiknek kérés

Bővebben: Bételpálma magjait élvezetként fogyasztják

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

A Földközi-tenger környékén őshonos örökzöld babérfa a győzelem, a tehetség, a költői hírnév és dicsőség szimbóluma. Neve, a laurus szóból ered, az elnevezést még az ókori rómaiaktól kapta. A középkori Európában a babérlevelet orvosságként alkalmazták. Főzetét jónak tartották a makacs köhögés ellen. Gyógyhatását étvágy fokozására, és emésztés javítására használták. A

Bővebben: Az örökélet jelképe, a hervadhatatlan babér, elismert fűszer és gyógynövény

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák


Noha e növény (Papaver somniferum) őshazája a régészeti kutatások szerint valószínűleg KisÁzsia, pontosabban a mai Törökország területe lehet, az eredetét, a teremtését illetően – rendkívül kifejező és tanulságos volta miatt – mégis egy bengáli népmesét idézek, mely Maneka Gandhi és Yasmin Singh feldolgozásában – Hogyan lett Postomoniból ópium növénycímmel –

Bővebben: A káposzta fájdaloműző, bódító ’unokatestvére’, az ópium mák

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj


Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában őshonos, kellemesen édeskés illatú és sokoldalú jótékony hatásáról híres fűszer. Az első írásos feljegyzéseket a Bibliában találhatjuk róla.

Salamon király

Bővebben: Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor


Az örökzöld, 8-10 méter magas közönséges kámforfa (Cinnamomum Camphora) - melynek gyantájából nyerik a jellegzetes szagú, rendkívül illékony, áttetsző, kristályos szénvegyületet, a kámfort - Kínában, Tajvanon és Japánban őshonos. A babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, vagyis közeli rokonságban áll a fahéjfélékkel. Ugyanakkor az Európában később megismert, Szumátrán, Borneón

Bővebben: Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Fokhagyma, a sokoldalú gyógyír és varázslatos csodaszer


Bár az eredetét, a fokhagyma keletkezését leíró legendákszerint a gonosszal, a sátánnal kellene társítani (a szagát - némi túlzással - valóban sokan pokolinak tarják), az emberiség mégis már a kezdetektől fogva univerzális „csodaszerként” tekint rá. Azaz nemcsak fűszerként volt kedvelt, illetve kedvelik ma is, hanem a népi gyógyászatban, a régi

Bővebben: Fokhagyma, a sokoldalú gyógyír és varázslatos csodaszer

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

További olvasnivaló

A mellek III. – Mellformák és a karakter

  A karakterolvasás - akárcsak szerencsejövendölés - ősidők óta elválaszthatatlan része az emberiség történetének. Ugyanis nemcsak a jövő bizonytalan, és hordoz kockázatokat, hanem az is fontos, hogy vajon jól ismertünk-e meg...

Folytatás...

Cérnametélt édességek, khírek és firnik

Valamikor azt hittem, hogy a cérnametélt kizárólag csak húslevesbe való, aztán vegetáriánussá válásunk után zöldséglevesbe főztem levesbetétként. A zöldséges chop-suey - melynek receptje nemrég jelent meg honlapomon - elkészítésénél...

Folytatás...

Mit jelent nemi szervvel álmodni?

A fenti kérdést tette fel - egyéb álmai leírása között - bátortalanul privát levelében egy hölgyolvasóm. Mivel a többi álmának számos személyes vonatkozása miatt anonimitásának megőrzése nem lenne garantálható, ezúttal...

Folytatás...

Hőségben remek ital a jeges, fűszeres pa…

Idén* - bár későn jött, sőt sokak szerint elmaradt a tavasz - a meleg nyár és a sok napsütés hatására finom ízű sárgadinnyéket vettünk és ettünk, s bár mi nem...

Folytatás...

A bőrrajzolatok osztályozása

A bőrfodorszál-rajzolatok rendszerint az ujjlenyomat közepén találhatók. Az egyes ujjnyom-minták két fontos alkotórésze a delta és a mag. Az íves rajzolatnak nincs deltája, és a tornyos ívnek is csak...

Folytatás...

A kézfej szőrzete

Noha a kéz többi jellemzőjénél kisebb a jelentősége, némi figyelmet a kézfej szőrzete is megérdemel, mert előfordul olyan eset, hogy egy összetett karakter valamely tulajdonságát ennek segítségével lehet felfedni. Általában...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?