A+ A A-

Pipacs, azaz a vadmák

A nálunk kerti máknak nevezett ópium mák e távoli, szegény rokona, elsősorban a gabonatáblák kísérő növénye, a szántók szélén, a parlagokon él. Régebben gyakran eltűnt, amikor felhagytak a föld művelésével. Napjainkban ugyanezt a vegyszeres gyomirtók miatt teszi. Az ókori görögök kezdettől fogva azt gondolták, hogy a gabonák társa (azaz nem

Bővebben: Pipacs, azaz a vadmák

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Mustárfa, a több mint ezeréves természetes fogápoló


Perzsa fogkefefát is írhattam volna a címben, ez azonban e növénnyel szemben - melyről már a Biblia is említést tesz - nem lenne igazságos, ugyanis a fogkefét csak néhány száz éve ismerik, és az elterjedési helyére utaló perzsa jelzőt tartalmazó tudományos (botanikai) elnevezését is csak alig több mint harmadfélszáz éve

Bővebben: Mustárfa, a több mint ezeréves természetes fogápoló

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Számomra emlékezetes virág a pünkösdi rózsa

 


Mivel pünkösdvasárnap születtem, a születésnapomon édesanyám (legalábbis az emlékeim szerint) - pontosan annyi szál virággal, mint az éveim száma - mindig egy csokornyi pünkösdi rózsát adott nekem ajándékba. A gyönyörű bordó színű peóniák közt megbújva elmaradhatatlanul ott díszlett egy-egy rózsaszín bazsarózsa. Mielőtt azonban még bárki is megkérdezné, hogy valójában

Bővebben: Számomra emlékezetes virág a pünkösdi rózsa

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Népi virágunk, a színpompás muskátli

 


Elterjedtsége alapján azt hinné az ember, hogy a közkedvelt, színpompás muskátlik őshona a mi országunk. Noha ez a lassanként népvirágnak tekinthető növényünk még nem kapta meg a mostanában felkapott, megtisztelő hungarikum címet, mint az Észak-Amerikából behozott akácfánk, mégis magyar virágnak tartjuk, számos hagyományunk fűződik e virághoz. Alighanem többször szerepel

Bővebben: Népi virágunk, a színpompás muskátli

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A türelemre, gyengédségre és szeretetre intő málna

 


A vadmálna már a régi barlanglakók figyelmét is megragadta, ezt igazolják az európai, ázsiai és észak-amerikai ásatások, melyek során málnavessző maradványokat találtak. Vagyis e gyümölcs ősidők óta része az étrendünknek.

A málna felfedezése a görög mondavilághoz kapcsolódik. A legenda szerint az olimposzi istenek leltek rá, amikor ehető bogyókat kerestek

Bővebben: A türelemre, gyengédségre és szeretetre intő málna

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Hortenzia hiedelmek


Noha ezt a sokféle színben pompázó - olykor színét is változtató - pomponra emlékeztető gyönyörű virágot aligha van, aki nem ismeri, szimbolikus jelentését, babonás értelmezését számos vita övezi. Sőt még az elnevezésében sincs egyetértés. Egyesek úgy vélik, hogy a nevét Hortense királynéról, Napóleon feleségének, Joséphine de Beauharnais-nek a leányáról kapta,

Bővebben: Hortenzia hiedelmek

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Az igénytelen, olajban gazdag, erőt adó és gyógyító szezám


A szezám mintegy 80-100 cm magasra növő, egyenes, lágyszárú évelő növény. Széles, lándzsa alakú levelei mélyen erezettek. Sárgásfehér, trombita alakú virágai 3-5 cm nagyra is megnőnek. Termése kétrekeszes kapszula, benne lapos körte-alakú magvakkal. Éréskor a hüvely - akárcsak az Ali baba és a negyven rabló meséjében (Ezeregy éjszaka meséi) a

Bővebben: Az igénytelen, olajban gazdag, erőt adó és gyógyító szezám

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Tamarind


Czuczor Gergely és Fogarasi János - A magyar nyelv szótárában található - meghatározása szerint a tamarindfa „kelet-indiai fa, mely hüvelyes gyümölcsöt terem, s ennek belét az oda való lakosok ételekbe fűszerül, egyszersmind bizonyos nyavalyák ellen gyógyszerül használják.” Elnevezése valószínűleg az India datolyája jelentésű perzsa Tamar-i-Hind kifejezésből ered.

Maneka Gandhi és

Bővebben: Tamarind

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

További olvasnivaló

Lábszár, lábikra

Nem dolgozik, lustálkodik az, aki nem csinál mást, csak a lába szárán csapkodja a legyet. És az sem túlságosan hízelgő, ha az emberre azt mondják, hogy a lába szárába szállt...

Folytatás...

Tanuló kézelemzése

Bár a fényképek torzítása miatt - ugyanis a fotózás közben az objektív nem derékszöget zárt be a kézfej, illetve a tenyér síkjával - bizonytalan vagyok, annak alapján, hogy a tenyér...

Folytatás...

Állatövi jegyek

Az állatöv tizenkét csillagképe felfogható úgy, mint tizenkét állomás a Nap éves körpályája során. A nyugati asztrológusok szerint a Nap tizenkét zodiákusa, azaz állatköre közül, nyolc ábrázol valamilyen valódi...

Folytatás...

Hajhullás, kopaszság

Nem tartom magam kopasznak, csak magasabb vagyok, mint a hajam. (Seneca)Isten csak bizonyos számú tökéletes fejet készített; a többit hajjal fedte be. (Anonymus)Még a kopasz ember is ura a házának...

Folytatás...

Összetett mintázatok az ujjbegyeken

Campbell a hüvelykujj körömpercén egymásba fonódó, kettős hurokszerű vagy egyéb összetett mintázatokról úgy vélte, hogy olyan személyt jeleznek, aki számára nehézséget jelent különválasztani a fantáziája szüleményeit, vágyálmait, ábrándjait a...

Folytatás...

Táncoska kézelemzése

A tömör tenyér viszonylag arányos, hozzáillő méretű ujjakkal társul, az intellektus gyorsaságát és a test energiáját jelezve, aminek a kiegyensúlyozottság az egyenlege. Ugyanis az ujjak a szellemi érdeklődésről tájékoztatnak, a...

Folytatás...