A+ A A-

Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj


Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában őshonos, kellemesen édeskés illatú és sokoldalú jótékony hatásáról híres fűszer. Az első írásos feljegyzéseket a Bibliában találhatjuk róla.

Salamon király

Bővebben: Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor


Az örökzöld, 8-10 méter magas közönséges kámforfa (Cinnamomum Camphora) - melynek gyantájából nyerik a jellegzetes szagú, rendkívül illékony, áttetsző, kristályos szénvegyületet, a kámfort - Kínában, Tajvanon és Japánban őshonos. A babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, vagyis közeli rokonságban áll a fahéjfélékkel. Ugyanakkor az Európában később megismert, Szumátrán, Borneón

Bővebben: Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Fokhagyma, a sokoldalú gyógyír és varázslatos csodaszer


Bár az eredetét, a fokhagyma keletkezését leíró legendákszerint a gonosszal, a sátánnal kellene társítani (a szagát - némi túlzással - valóban sokan pokolinak tarják), az emberiség mégis már a kezdetektől fogva univerzális „csodaszerként” tekint rá. Azaz nemcsak fűszerként volt kedvelt, illetve kedvelik ma is, hanem a népi gyógyászatban, a régi

Bővebben: Fokhagyma, a sokoldalú gyógyír és varázslatos csodaszer

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Görögdinnye


A tökfélék családjába tartozó - édes íze miatt sokak által gyümölcsnek tekintett - görögdinnye Afrikában őshonos zöldség, elnevezésének semmi köze sincs Hellasz földjéhez és lakóihoz. Őshazája Afrika, a Kalahári sivatagban ma is vadon terem. Kezdeti elterjedéséről nem sokat tudunk, viszont a régészeti leletek szerint tény, hogy Egyiptomban már négy ezer

Bővebben: Görögdinnye

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Tea babonák


A tea kultúrtörténetével, elterjedésével, elkészítésének módjával, felszolgálásával, a teaivási szokásokkal számos írás foglalkozik a világhálón, ám a teához, illetőleg a fogyasztásához kapcsolódó babonás hiedelmekről jóval kevesebbet olvashatunk. Pedig van belőlük bőven, igaz, jó részük elsősorban a teaivást kultusszá fejlesztő britek körében elterjedt.

Nem mindegy ugyanis, hogy mi történik, vagy miként

Bővebben: Tea babonák

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A bambusz


A bambusz (Bambusa Arundinacea) egyike India szent növényeinek: a menedék, az audiencia és a barátság fája. Mivel régebben azt hitték, hogy a dzsungeltüzeket az összedörzsölődő bambusztörzsek okozzák, a fa ettől misztikus és szent tulajdonságot nyert, s a szakrális tűz jelvényévé vált. Az indiai remeték (szádhuk) foglalkozásuk jelvényeként egy hosszú -

Bővebben: A bambusz

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Amarillisz, a vérből serkent virág


Ezt az igen népszerű - a jó bánásmódot gyönyörű, többféle színben pompázó, harang- vagy trombita alakú virágokkal megháláló - szobai növényt, mely tudományos besorolása alapján a Hippeastrum nemzetségbe tartozik, egy fiatal lipcsei orvos, Eduard Friedrich Poeppig (1798-1868) fedezte fel 1828-ban, egy növénygyűjtő expedíció során Chilében. A szinte páratlan szépsége miatt

Bővebben: Amarillisz, a vérből serkent virág

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Szelleműző afrodiziákum: a paradicsom


Talán nem mindenki számára ismert, hogy mai konyhánk elmaradhatatlan „kellékét”, a paradicsomot egykoron „szerelem almájának” is nevezték. Sőt a bibliai történetnek létezik egy olyan változata, mely szerint nem alma, hanem paradicsom volt az a gyümölcs, mellyel az Édenkertben Éva megkísértette Ádámot. Talán ez magyarázhatja azt, hogy Németországban régebben gyakran „Paradise

Bővebben: Szelleműző afrodiziákum: a paradicsom

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

További olvasnivaló

Dombok, delták, apexek, trirádiuszok

A palmisztria újabb kori kutatói a 19. század végétől kezdődően fordították figyelmüket a tenyér bőrbarázdáinak tanulmányozására. Comte de Saint-Germain a századforduló előtt adta közre a disztális dombok és a tenyér-apexek...

Folytatás...

Hogyan szabadulhatnék meg rémálmomtó…

Ezt kérdezte egyik „XY” nevű hölgyolvasóm, akinek levelét és a rá adott választ - szerkesztett formában - az alábbiakban idézem:"Kedves Erzsébet!Kérem, segítsen, hogyan álmodhatnám végig a leggyakrabban visszatérő, egyetlen rémálmomat...

Folytatás...

Hivatali frissítő torna

Lábszárfeszítés lefelé ...

Folytatás...

Huszonhárom, az emberi kromoszómák é…

Bár a beteljesülést, harmóniát szimbolizáló, XXI. sorszámú „Világgal” - vagy egyesek szerint a 0. helyett a XXII-re sorolt „Bolonddal” - zárul a szerencsejövendölésben oly népszerű Tarot kártya figurális lapjainak a...

Folytatás...

Ljudka kézelemzése

  Lehet, hogy csak az erős fénytől látszik fehér színűnek a keze, ám ha a valóságban is ilyen sápadt, a természetes fehér szín vérszegénységre, de elsősorban lágy természetre utalhat. A fehér...

Folytatás...

Görcs, frász, nyavalyakór - hagyomán…

Olykor bizony frászt kapunk, ha az izmaink hirtelen, akaratunktól függően, heves fájdalmat okozva összehúzódnak, vagy sűrűn ismétlődő, éles érzés hasít belénk; görcsbe rándul a gyomrunk, amikor apró gyermekünkre rátör a...

Folytatás...