A+ A A-

Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj


Bár nálunk csak a középkorban (a 15. század táján) jelent meg a nemesi konyhákban, tőlünk délebbre – a Földközi tenger térségében – már évezredek óta jól ismert ez a Délkelet-Ázsiában őshonos, kellemesen édeskés illatú és sokoldalú jótékony hatásáról híres fűszer. Az első írásos feljegyzéseket a Bibliában találhatjuk róla.

Salamon király

Bővebben: Ízesít, gyógyít és megtisztít a jótékony fahéj

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor


Az örökzöld, 8-10 méter magas közönséges kámforfa (Cinnamomum Camphora) - melynek gyantájából nyerik a jellegzetes szagú, rendkívül illékony, áttetsző, kristályos szénvegyületet, a kámfort - Kínában, Tajvanon és Japánban őshonos. A babérfélék családjába tartozó Cinnamomum nemzetség egyik faja, vagyis közeli rokonságban áll a fahéjfélékkel. Ugyanakkor az Európában később megismert, Szumátrán, Borneón

Bővebben: Kámforfa és gyógyító gyantája, a kámfor

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Fokhagyma, a sokoldalú gyógyír és varázslatos csodaszer


Bár az eredetét, a fokhagyma keletkezését leíró legendákszerint a gonosszal, a sátánnal kellene társítani (a szagát - némi túlzással - valóban sokan pokolinak tarják), az emberiség mégis már a kezdetektől fogva univerzális „csodaszerként” tekint rá. Azaz nemcsak fűszerként volt kedvelt, illetve kedvelik ma is, hanem a népi gyógyászatban, a régi

Bővebben: Fokhagyma, a sokoldalú gyógyír és varázslatos csodaszer

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Görögdinnye


A tökfélék családjába tartozó - édes íze miatt sokak által gyümölcsnek tekintett - görögdinnye Afrikában őshonos zöldség, elnevezésének semmi köze sincs Hellasz földjéhez és lakóihoz. Őshazája Afrika, a Kalahári sivatagban ma is vadon terem. Kezdeti elterjedéséről nem sokat tudunk, viszont a régészeti leletek szerint tény, hogy Egyiptomban már négy ezer

Bővebben: Görögdinnye

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Tea babonák


A tea kultúrtörténetével, elterjedésével, elkészítésének módjával, felszolgálásával, a teaivási szokásokkal számos írás foglalkozik a világhálón, ám a teához, illetőleg a fogyasztásához kapcsolódó babonás hiedelmekről jóval kevesebbet olvashatunk. Pedig van belőlük bőven, igaz, jó részük elsősorban a teaivást kultusszá fejlesztő britek körében elterjedt.

Nem mindegy ugyanis, hogy mi történik, vagy miként

Bővebben: Tea babonák

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

A bambusz


A bambusz (Bambusa Arundinacea) egyike India szent növényeinek: a menedék, az audiencia és a barátság fája. Mivel régebben azt hitték, hogy a dzsungeltüzeket az összedörzsölődő bambusztörzsek okozzák, a fa ettől misztikus és szent tulajdonságot nyert, s a szakrális tűz jelvényévé vált. Az indiai remeték (szádhuk) foglalkozásuk jelvényeként egy hosszú -

Bővebben: A bambusz

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Amarillisz, a vérből serkent virág


Ezt az igen népszerű - a jó bánásmódot gyönyörű, többféle színben pompázó, harang- vagy trombita alakú virágokkal megháláló - szobai növényt, mely tudományos besorolása alapján a Hippeastrum nemzetségbe tartozik, egy fiatal lipcsei orvos, Eduard Friedrich Poeppig (1798-1868) fedezte fel 1828-ban, egy növénygyűjtő expedíció során Chilében. A szinte páratlan szépsége miatt

Bővebben: Amarillisz, a vérből serkent virág

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

Szelleműző afrodiziákum: a paradicsom


Talán nem mindenki számára ismert, hogy mai konyhánk elmaradhatatlan „kellékét”, a paradicsomot egykoron „szerelem almájának” is nevezték. Sőt a bibliai történetnek létezik egy olyan változata, mely szerint nem alma, hanem paradicsom volt az a gyümölcs, mellyel az Édenkertben Éva megkísértette Ádámot. Talán ez magyarázhatja azt, hogy Németországban régebben gyakran „Paradise

Bővebben: Szelleműző afrodiziákum: a paradicsom

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: Növényvilág

További olvasnivaló

Beszélgetés Szász Endre utolsó feleségév…

„Áldom a sorsot, hogy ez megadatott nekem.”   - Milyen az élet a híres festőművésszel, Szász Endre mellett - faggatom a bájos, fiatal Katit, ám hiába adresszálom kérdéseimet kizárólag hozzá, beszélgetésünket...

Folytatás...

Cigány ujj-babonák

A cigány folklórban fontos szerepet játszanak az ujjak, nemcsak jövendölésre, hanem különféle varázslásokra, a kórságok mágikus gyógyítására is felhasználják őket. A kézjóslásban járatos romák körében minden egyes ujjnak sajátos jelentése...

Folytatás...

Emília kézelemzése

Bár a morfológiai jellemzők (tenyér mérete, alakja, az ujjak, ujjvégződések formája stb.) alapján - mint a legtöbb esetben - ezúttal is vegyes kézről van szó, alaposabban vizsgálva a kezek sajátosságait...

Folytatás...

Az árulkodó kéz

A kéz a kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze; nem véletlenül tartják az ember legbeszédesebb testrészének. Bonyolult és sokoldalú mozgásképessége révén megannyi dolog elvégzésére, kifejezésére alkalmas. A kéz segítségével lehet áldást adni...

Folytatás...

Gödrök az állon

Egyes embereknél – ez különösen a férfiakra igaz – a grübedli nem az arcon, hanem az állon jelenik meg. Az olyan állat, melyen gödröcske található, horpadt állnak is nevezik. A...

Folytatás...

Egyszerű számok - öt

5-ös, a Merkúr számaAz 5-ös számot a Merkúr szimbolizálja. Konstruktív aspektusában az értelemnek olyan gondolat- és ihletgazdagságot kölcsönöz, amely az 5-ös embert írói vénával, szónoki tehetséggel áldja meg; rossz szögállás...

Folytatás...