A+ A A-

 

 

„A szám nemcsak formális mérték, hanem tartalom is, és nem csak tartalom, hanem mozgás is, mert a szám nemcsak a tér mértéke, hanem az időé is.”

(Hamvas Béla harminchárom esszéje: Orpheus)


Bár a matematika a számokkal kapcsolatban sok mindent felderített, azonban még ma is bőven akad magyarázatra váró rejtély. Ilyen például a hetes szám misztériuma. Vajon mi lehet az oka e szám oly gyakori előfordulásának? Miért játszik a hetes szám mindig oly fontos szerepet a világ és a vallás történetében? Már Mezopotámiában az asztrológusok a hét bolygót hét közvetítő istenséggel azonosították. A Jupitert Marduk istennel, a Holdat Szinnel, a Napot Samassal, a Marsot Nergallal, a Szaturnuszt Adarral, a Merkúrt Nabuval, a Vénuszt Istárral. A kaldeusok a hét bolygón kívül hétféle eget különböztettek meg. A középkor alkimistái a hét égitesthez hét különböző fémet társítottak: a Nap féme az arany lett, a Holdé az ezüst, a Szaturnuszé az ólom, a Jupiteré az ón, a Marsé a vas, a Vénuszé a réz és a Merkúré a higany. Jelképes madarukhoz, a pelikánhoz fűződő legenda szerint a tojó addig simogatta fiókáit, amíg azok belehaltak ebbe a szeretetbe. Látva ezt a hím, felsértette mellén a húst, hogy vérével keltse életre kicsinyeit. A pelikán tulajdonképpen maga volt a Nap, fiókái pedig a hét bolygót szimbolizálták, az éltető vér jelentette a Nap sugarait, amely egyben a hétféle alapelemet is reprezentálta.

Az eltérő vallások szakrális szövegeiben is számos példát találunk a matematikai képletek és az isteni gondolatok összefüggéseire. Ilyen például Jahve tíz megszólalása, ami megfelel a tízparancsolatnak, vagy említhetjük a muszlimok szent könyvét, a Koránt, amelyben minden szónak hétféle az értelmezése. A Biblia szent számai a hetesen kívül a három (szentháromság), a tizenkettő (az apostolok és az izraeli törzsek száma), a negyven (a vízözön negyvennapos esője, a zsidók negyvenéves vándorlása a pusztában). A befejezettség száma a tíz; a rossz jelképe a hat. Ha ez utóbbit háromszor írjuk egymás mellé (666), a fenevad, az Antikrisztus számát kapjuk.

Az istenségeket már ősidők óta számokkal jelölték meg. Platón athéni filozófus (i.e. 427-347) a szakrális számokat az egyiptomi Thot istentől származtatta, akit a számolás, a mértan és az asztronómia atyjának is tekintett. Az indeknél Siva isten testesítette meg a számokat, vagy amint Appar tamil költő írta: „Ő maga a szám és a számjegy.” A kínaiak Fu-hszi ősatyától eredeztetik a számmisztikát, feltételezésük szerint ő alkotta meg az emberek számára azt a nyolc hármas jelet, az ún. trigramot, amelyet később oly sokat használtak különböző jóslásokra, jövendölésekre. A kínai Caj-sen szerint „Számok kormányozzák a világot”, de hasonlóképpen vélekedtek a számok miszticizmusáról Püthagorasz és tanítványai, a püthagoreusok is, akik a dolgok lényegét a számokban látták megtestesülni.

Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus (1646-1716) véleménye szerint „A dolgok lényegei a számok”. Vallásos ember lévén, a Biblia teremtéstörténetéből kiindulva valamennyi számot az egyesből és a zéróból vezette le, ugyanis a Biblia két ősprincípiumot említ: Istent és a semmit. Ahogyan Isten a semmiből teremtette meg a világmindenséget, úgy az 1-es számjegy a semmivel (nullával) párosulva létrehozta az összes többi számot. Abban, hogy a 0 és az 1 segítségével minden szám felírható, Leibniz annak igazolását látta, hogy „A semmin kívül mindennek az Egy az alapja”, és ez számára cáfolhatatlan bizonyítékot jelentett arra, hogy csak egy Isten létezik.

Hatvankilenc, a kötelék és a tökéletesség szimbóluma

Bár napjainkban a hatvankilencről - a francia faire soixante neuf kifejezés angol fordítása (to do 69) után - sokaknak egy szexuális pozíció jut az eszébe, melynek jellemzője, hogy a partnerek szex közben az egymással érintkező 6-és és 9-es számokhoz hasonlóan helyezkednek el, ettől jóval többet jelent, és számos érdekességgel is rendelkezik ez

Bővebben: Hatvankilenc, a kötelék és a tökéletesség szimbóluma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonöt trónus, próféta és botütés


Bár a cím nem egészen ezt sugallja, a huszonötös szám elsősorban a vallásokban, főként a zsidó-keresztény kultúrában játszik jelentős szerepet. A bibliában igen gyakran találkozhatunk vele.

Az Úr Mózesnek adott utasításai alapján a lévitáknak 25 éves koruktól kezdődően, 25 éven át kell szolgálatot teljesíteniük, és eleget tenni kötelességeiknek a gyülekezet

Bővebben: Huszonöt trónus, próféta és botütés

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonnégy borda, karát és kohén ajándék

 


A huszonnégy - akárcsak a nála kisebb számok legtöbbje - fontos szerepet játszik a különböző vallásokban. Például Szent Jeromos e számban a négy elem: a föld, a víz, a levegő és a tűz, valamint a teremtés hat napjának szorzatát látja. Jelentőségét mutatja, hogy két pár egész szám - a

Bővebben: Huszonnégy borda, karát és kohén ajándék

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonhárom, az emberi kromoszómák és a kar ízületeinek a száma


Bár a beteljesülést, harmóniát szimbolizáló, XXI. sorszámú „Világgal” - vagy egyesek szerint a 0. helyett a XXII-re sorolt „Bolonddal” - zárul a szerencsejövendölésben oly népszerű Tarot kártya figurális lapjainak a sora, a huszonkettest követő 23-as is számos misztikummal, szimbolikus jelentéssel és érdekességgel bír.

A Szentírás például a 23-at gyakran a

Bővebben: Huszonhárom, az emberi kromoszómák és a kar ízületeinek a száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonegy zsinat, aminosav és ágyúlövés


A huszonegyes az önmagára és kitűzött céljaira összpontosító személy jelképe. Mivel a három és a hét szorzata, a tökéletes alkotás, a befejezettség száma. A bibliában szent szám és az isteni bölcsesség szimbóluma. Az univerzum harmóniáját a Szentháromság egységét jeleníti meg, az ő közös cselekvésük eredménye a teremtés.

A huszonegyes fontosságát

Bővebben: Huszonegy zsinat, aminosav és ágyúlövés

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Húsz, a reinkarnáció és a mágikus háromszög száma


Noha a huszas szám általában nem nagy jelentőséggel bír a misztika és mágia iránt érdeklődők számára, a számlálásban, a számrendszerek képzésében viszont fontos szerepet játszott, és kap helyenként még ma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a kezek és a lábak ujjainak az összege húsz, számos kultúrában ez a szám

Bővebben: Húsz, a reinkarnáció és a mágikus háromszög száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

A bahá’i kalendárium és Meton-ciklus száma - a tizenkilenc


A tizenkilenc először is egy tökéletlen (nem teljes) húsz, de egyúttal a Közel-Keleten szent szám is. Az egyiptomi Halottas könyv tizenkilenc emberi testrészt említ, melyek mindegyikének megvan a saját istene. Ha ezt a „társaságot” kiegészítjük az egész test istenével, eredményül a szent 20-as számot kapjuk.

A középkori szentírás-magyarázók szerint ez

Bővebben: A bahá’i kalendárium és Meton-ciklus száma - a tizenkilenc

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

További olvasnivaló

Ízelítő a könyvből: Szócikkek: N-S

NA thesszáliai boszorkányok borból és nadragulya gyökeréből főztek hatásos varázsitaltRégen egész nagyböjtben nem ettek húst, és zsírt sem használtak, néhol még a zsíros ételekhez használt edényeket is eltettékTrinidád és Tobago...

Folytatás...

Az állkapocs

A többi arckarakterisztikához hasonlóan, a helyes ítélkezéshez, a megfelelő jellem-diagnózis felállításához, az állkapocs vizsgálata során is fontos, hogy az arc többi részét ugyancsak alaposan szemügyre vegyük. Például a széles...

Folytatás...

Hajhullás, kopaszság

Nem tartom magam kopasznak, csak magasabb vagyok, mint a hajam. (Seneca)Isten csak bizonyos számú tökéletes fejet készített; a többit hajjal fedte be. (Anonymus)Még a kopasz ember is ura a házának...

Folytatás...

Egykoron a győzelemmel és a halállal …

A Földközi-tenger mellékéről származó kerti petrezselyem egyik legfontosabb zöldségünk. Zöldje és gyökere, a fehérrépa ételek ízesítésére szolgál, viszont a metélő vagy fodros petrezselymet kizárólag a leveléért termesztik. A népiesen petemzsirom...

Folytatás...

Megfázás, influenza

Bár ma már köztudott, hogy az influenza vírus által terjesztett fertőző betegség, és az orvostudomány is egyre nagyobb sikerrel képes megküzdeni vele, nem volt ez mindig így. 1918-19-ben, az egész...

Folytatás...

Abnormális ujjak: több-ujjúság, pók…

Az elmúlt években - pontosabban az ezredforduló tájékán - John T. Manning felfedezte, hogy a mutató- és a gyűrűsujj hosszának hányadosa, az ún. 2D : 4D arány (angolul...

Folytatás...