A+ A A-

 

 

„A szám nemcsak formális mérték, hanem tartalom is, és nem csak tartalom, hanem mozgás is, mert a szám nemcsak a tér mértéke, hanem az időé is.”

(Hamvas Béla harminchárom esszéje: Orpheus)


Bár a matematika a számokkal kapcsolatban sok mindent felderített, azonban még ma is bőven akad magyarázatra váró rejtély. Ilyen például a hetes szám misztériuma. Vajon mi lehet az oka e szám oly gyakori előfordulásának? Miért játszik a hetes szám mindig oly fontos szerepet a világ és a vallás történetében? Már Mezopotámiában az asztrológusok a hét bolygót hét közvetítő istenséggel azonosították. A Jupitert Marduk istennel, a Holdat Szinnel, a Napot Samassal, a Marsot Nergallal, a Szaturnuszt Adarral, a Merkúrt Nabuval, a Vénuszt Istárral. A kaldeusok a hét bolygón kívül hétféle eget különböztettek meg. A középkor alkimistái a hét égitesthez hét különböző fémet társítottak: a Nap féme az arany lett, a Holdé az ezüst, a Szaturnuszé az ólom, a Jupiteré az ón, a Marsé a vas, a Vénuszé a réz és a Merkúré a higany. Jelképes madarukhoz, a pelikánhoz fűződő legenda szerint a tojó addig simogatta fiókáit, amíg azok belehaltak ebbe a szeretetbe. Látva ezt a hím, felsértette mellén a húst, hogy vérével keltse életre kicsinyeit. A pelikán tulajdonképpen maga volt a Nap, fiókái pedig a hét bolygót szimbolizálták, az éltető vér jelentette a Nap sugarait, amely egyben a hétféle alapelemet is reprezentálta.

Az eltérő vallások szakrális szövegeiben is számos példát találunk a matematikai képletek és az isteni gondolatok összefüggéseire. Ilyen például Jahve tíz megszólalása, ami megfelel a tízparancsolatnak, vagy említhetjük a muszlimok szent könyvét, a Koránt, amelyben minden szónak hétféle az értelmezése. A Biblia szent számai a hetesen kívül a három (szentháromság), a tizenkettő (az apostolok és az izraeli törzsek száma), a negyven (a vízözön negyvennapos esője, a zsidók negyvenéves vándorlása a pusztában). A befejezettség száma a tíz; a rossz jelképe a hat. Ha ez utóbbit háromszor írjuk egymás mellé (666), a fenevad, az Antikrisztus számát kapjuk.

Az istenségeket már ősidők óta számokkal jelölték meg. Platón athéni filozófus (i.e. 427-347) a szakrális számokat az egyiptomi Thot istentől származtatta, akit a számolás, a mértan és az asztronómia atyjának is tekintett. Az indeknél Siva isten testesítette meg a számokat, vagy amint Appar tamil költő írta: „Ő maga a szám és a számjegy.” A kínaiak Fu-hszi ősatyától eredeztetik a számmisztikát, feltételezésük szerint ő alkotta meg az emberek számára azt a nyolc hármas jelet, az ún. trigramot, amelyet később oly sokat használtak különböző jóslásokra, jövendölésekre. A kínai Caj-sen szerint „Számok kormányozzák a világot”, de hasonlóképpen vélekedtek a számok miszticizmusáról Püthagorasz és tanítványai, a püthagoreusok is, akik a dolgok lényegét a számokban látták megtestesülni.

Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus (1646-1716) véleménye szerint „A dolgok lényegei a számok”. Vallásos ember lévén, a Biblia teremtéstörténetéből kiindulva valamennyi számot az egyesből és a zéróból vezette le, ugyanis a Biblia két ősprincípiumot említ: Istent és a semmit. Ahogyan Isten a semmiből teremtette meg a világmindenséget, úgy az 1-es számjegy a semmivel (nullával) párosulva létrehozta az összes többi számot. Abban, hogy a 0 és az 1 segítségével minden szám felírható, Leibniz annak igazolását látta, hogy „A semmin kívül mindennek az Egy az alapja”, és ez számára cáfolhatatlan bizonyítékot jelentett arra, hogy csak egy Isten létezik.

Hatvankilenc, a kötelék és a tökéletesség szimbóluma

Bár napjainkban a hatvankilencről - a francia faire soixante neuf kifejezés angol fordítása (to do 69) után - sokaknak egy szexuális pozíció jut az eszébe, melynek jellemzője, hogy a partnerek szex közben az egymással érintkező 6-és és 9-es számokhoz hasonlóan helyezkednek el, ettől jóval többet jelent, és számos érdekességgel is rendelkezik ez

Bővebben: Hatvankilenc, a kötelék és a tökéletesség szimbóluma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonöt trónus, próféta és botütés


Bár a cím nem egészen ezt sugallja, a huszonötös szám elsősorban a vallásokban, főként a zsidó-keresztény kultúrában játszik jelentős szerepet. A bibliában igen gyakran találkozhatunk vele.

Az Úr Mózesnek adott utasításai alapján a lévitáknak 25 éves koruktól kezdődően, 25 éven át kell szolgálatot teljesíteniük, és eleget tenni kötelességeiknek a gyülekezet

Bővebben: Huszonöt trónus, próféta és botütés

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonnégy borda, karát és kohén ajándék

 


A huszonnégy - akárcsak a nála kisebb számok legtöbbje - fontos szerepet játszik a különböző vallásokban. Például Szent Jeromos e számban a négy elem: a föld, a víz, a levegő és a tűz, valamint a teremtés hat napjának szorzatát látja. Jelentőségét mutatja, hogy két pár egész szám - a

Bővebben: Huszonnégy borda, karát és kohén ajándék

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonhárom, az emberi kromoszómák és a kar ízületeinek a száma


Bár a beteljesülést, harmóniát szimbolizáló, XXI. sorszámú „Világgal” - vagy egyesek szerint a 0. helyett a XXII-re sorolt „Bolonddal” - zárul a szerencsejövendölésben oly népszerű Tarot kártya figurális lapjainak a sora, a huszonkettest követő 23-as is számos misztikummal, szimbolikus jelentéssel és érdekességgel bír.

A Szentírás például a 23-at gyakran a

Bővebben: Huszonhárom, az emberi kromoszómák és a kar ízületeinek a száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Huszonegy zsinat, aminosav és ágyúlövés


A huszonegyes az önmagára és kitűzött céljaira összpontosító személy jelképe. Mivel a három és a hét szorzata, a tökéletes alkotás, a befejezettség száma. A bibliában szent szám és az isteni bölcsesség szimbóluma. Az univerzum harmóniáját a Szentháromság egységét jeleníti meg, az ő közös cselekvésük eredménye a teremtés.

A huszonegyes fontosságát

Bővebben: Huszonegy zsinat, aminosav és ágyúlövés

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Húsz, a reinkarnáció és a mágikus háromszög száma


Noha a huszas szám általában nem nagy jelentőséggel bír a misztika és mágia iránt érdeklődők számára, a számlálásban, a számrendszerek képzésében viszont fontos szerepet játszott, és kap helyenként még ma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a kezek és a lábak ujjainak az összege húsz, számos kultúrában ez a szám

Bővebben: Húsz, a reinkarnáció és a mágikus háromszög száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

A bahá’i kalendárium és Meton-ciklus száma - a tizenkilenc


A tizenkilenc először is egy tökéletlen (nem teljes) húsz, de egyúttal a Közel-Keleten szent szám is. Az egyiptomi Halottas könyv tizenkilenc emberi testrészt említ, melyek mindegyikének megvan a saját istene. Ha ezt a „társaságot” kiegészítjük az egész test istenével, eredményül a szent 20-as számot kapjuk.

A középkori szentírás-magyarázók szerint ez

Bővebben: A bahá’i kalendárium és Meton-ciklus száma - a tizenkilenc

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

További olvasnivaló

Július

A július a régi rómaiaknál, ahol az év a márciussal kezdődött, quintilis néven az ötödik hónap volt, és csak később (i.e. 44-ben) - Julius Caesar iránt érzett tisztelete jegyeként...

Folytatás...

Kasmír mellett döntünk

Keralai fáradtságunk még ki sem pihentük, de már ismét hajt minket a felfedezés vágya és kíváncsisága az újabb és újabb tájak, emberek felé. Leküzdhetetlen mehetnékünk számára teljesen mindegy, hogy merre...

Folytatás...

Kínos malőr a Palika Bazárban

Delhiben előző utunk óta szinte megállt az idő, úgy tűnik, mintha minden rendíthetetlenül ugyanaz volna. Változatlan Melinda őszinte vendégszeretete, a Nirula’s fagylaltjainak íze, nem változtatott kuporgó lótuszülésén a sarki suszter...

Folytatás...

Mircigina kézelemzése

Ránézve kezére, arra gondoltam, könnyű dolgom lesz, kielemzését egyszerűnek véltem. De tévedtem, mert kezének ellentmondásosságával sokat bajlódtam, a kis és a nagyobb méretű képek közötti különbözőségek elégé összezavartak, például...

Folytatás...

Kasmír - csakis Kasmír!

A páratlanul szép kasmíri medencét az idelátogatók boldog völgyként emlegetik. Itt valóban boldognak, felszabadultnak érezhetik magukat a természetnek hódoló turisták, ha nincs lezárva előlük ez a festői vidék, amely tökéletes...

Folytatás...

Pisztáciával bundázott banán, mézzel, ep…

Gyorsan telnek, vagy inkább repülnek a hónapok, s egyszer csak azt vesszük észre, hogy megint itt az eperszezon. Noha már írtam szamócás (földiepres) nyalánkságokról, volt köztük eperpuding és eperhab, valamint...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?