A+ A A-

 

 

„A szám nemcsak formális mérték, hanem tartalom is, és nem csak tartalom, hanem mozgás is, mert a szám nemcsak a tér mértéke, hanem az időé is.”

(Hamvas Béla harminchárom esszéje: Orpheus)


Bár a matematika a számokkal kapcsolatban sok mindent felderített, azonban még ma is bőven akad magyarázatra váró rejtély. Ilyen például a hetes szám misztériuma. Vajon mi lehet az oka e szám oly gyakori előfordulásának? Miért játszik a hetes szám mindig oly fontos szerepet a világ és a vallás történetében? Már Mezopotámiában az asztrológusok a hét bolygót hét közvetítő istenséggel azonosították. A Jupitert Marduk istennel, a Holdat Szinnel, a Napot Samassal, a Marsot Nergallal, a Szaturnuszt Adarral, a Merkúrt Nabuval, a Vénuszt Istárral. A kaldeusok a hét bolygón kívül hétféle eget különböztettek meg. A középkor alkimistái a hét égitesthez hét különböző fémet társítottak: a Nap féme az arany lett, a Holdé az ezüst, a Szaturnuszé az ólom, a Jupiteré az ón, a Marsé a vas, a Vénuszé a réz és a Merkúré a higany. Jelképes madarukhoz, a pelikánhoz fűződő legenda szerint a tojó addig simogatta fiókáit, amíg azok belehaltak ebbe a szeretetbe. Látva ezt a hím, felsértette mellén a húst, hogy vérével keltse életre kicsinyeit. A pelikán tulajdonképpen maga volt a Nap, fiókái pedig a hét bolygót szimbolizálták, az éltető vér jelentette a Nap sugarait, amely egyben a hétféle alapelemet is reprezentálta.

Az eltérő vallások szakrális szövegeiben is számos példát találunk a matematikai képletek és az isteni gondolatok összefüggéseire. Ilyen például Jahve tíz megszólalása, ami megfelel a tízparancsolatnak, vagy említhetjük a muszlimok szent könyvét, a Koránt, amelyben minden szónak hétféle az értelmezése. A Biblia szent számai a hetesen kívül a három (szentháromság), a tizenkettő (az apostolok és az izraeli törzsek száma), a negyven (a vízözön negyvennapos esője, a zsidók negyvenéves vándorlása a pusztában). A befejezettség száma a tíz; a rossz jelképe a hat. Ha ez utóbbit háromszor írjuk egymás mellé (666), a fenevad, az Antikrisztus számát kapjuk.

Az istenségeket már ősidők óta számokkal jelölték meg. Platón athéni filozófus (i.e. 427-347) a szakrális számokat az egyiptomi Thot istentől származtatta, akit a számolás, a mértan és az asztronómia atyjának is tekintett. Az indeknél Siva isten testesítette meg a számokat, vagy amint Appar tamil költő írta: „Ő maga a szám és a számjegy.” A kínaiak Fu-hszi ősatyától eredeztetik a számmisztikát, feltételezésük szerint ő alkotta meg az emberek számára azt a nyolc hármas jelet, az ún. trigramot, amelyet később oly sokat használtak különböző jóslásokra, jövendölésekre. A kínai Caj-sen szerint „Számok kormányozzák a világot”, de hasonlóképpen vélekedtek a számok miszticizmusáról Püthagorasz és tanítványai, a püthagoreusok is, akik a dolgok lényegét a számokban látták megtestesülni.

Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus (1646-1716) véleménye szerint „A dolgok lényegei a számok”. Vallásos ember lévén, a Biblia teremtéstörténetéből kiindulva valamennyi számot az egyesből és a zéróból vezette le, ugyanis a Biblia két ősprincípiumot említ: Istent és a semmit. Ahogyan Isten a semmiből teremtette meg a világmindenséget, úgy az 1-es számjegy a semmivel (nullával) párosulva létrehozta az összes többi számot. Abban, hogy a 0 és az 1 segítségével minden szám felírható, Leibniz annak igazolását látta, hogy „A semmin kívül mindennek az Egy az alapja”, és ez számára cáfolhatatlan bizonyítékot jelentett arra, hogy csak egy Isten létezik.

Tizenegy bűn és vezeklés


Ez a szám a zsidó-keresztény hitvilágban nem örvend valami jó hírnévnek, általában a rosszal, a gonosszal hozzák kapcsolatba. A kabbalában tizenegyen vannak a „kelipot”-ok, akiket a judaizmus misztikus tanításai a korábbi univerzumokból itt maradt gonosz erők megjelenéseinek, manifesztálódásának tartanak, és ugyanennyi, vagyis tizenegy az átkok száma is, melyeket a Jordán

Bővebben: Tizenegy bűn és vezeklés

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Tíz csapás és parancsolat


A kilences után következő tízes az első kétjegyű szám. Mivel az egyessel kezdődő számsort a nulla zárja, különös jelentőséggel bír. Az első négy szám összegeként (1+2+3+4=10) a ciklus végét, a befejezettséget jelöli, ezért Isten számaként él a köztudatban.

Egy másik variáció szerint, ha leírjuk növekvő sorrendben az egyjegyű számokat (1,

Bővebben: Tíz csapás és parancsolat

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Kilences, a varázslás, a szuperlatívusz száma


Számos tradícióban a kilences rivalizál a misztikus hetessel, mert amíg a mágikus hét a történések spirituális oldalát jeleníti meg, a kilences az isteni triász háromszorosaként maga az abszolút tökély.

Az egyiptomiak kedvelték a kilencest, elképzelésük szerint az istenek kilencszer járták végig az égi utat, az elhunyt holttestét kilenc barátja kísérte

Bővebben: Kilences, a varázslás, a szuperlatívusz száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Nyolcas, a befejezettség, az elmúlás száma


Noha a nyolcas a megingathatatlan és rendíthetetlen igazság szimbolikája, mégis csak elvétve fordul elő a hitregékben, vallási szertartásokban. Ebben talán az a felfogás játszik szerepet, mely szerint a nyolcas a befejezettség, az utolsó ítélet száma. Mint ilyen, a tér és az idő visszafordíthatatlanságát mutatja; jelképezi a távolságot, az öregkort, a

Bővebben: Nyolcas, a befejezettség, az elmúlás száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Hetes, a misztika és a szentség száma

 

Már Babilonban is előszeretettel használták a misztikus hetest a különféle varázslásokhoz, az ősi Egyiptomban pedig valóságos kultusza volt ennek a számnak. A fáraók idején hét évig kellett az embernek valamit tennie, hogy a vágya beteljesüljön, és ténykedése szerencsét hozzon, mindenféle kérést és fohászt hétszer recitáltak, sőt a varázsigéket is

Bővebben: Hetes, a misztika és a szentség száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

További olvasnivaló

Nemcsak befőzésnél hasznosak – a so…

Korábban már méltattam a hasznos dobozokat, gondoltam, megérdemlik az üvegek is. Félretett üvegeimet nemcsak befőzésnél, dzsemek, lekvárok, savanyúságok készítésénél veszem igénybe, más feladatot is képesek betölteni, hisz felhasználásuk kifejezetten univerzális...

Folytatás...

A bal tenyeremen, a Hold-dombon van egy …

Kedves Rosta Erzsébet!Érdeklődéssel olvastam a könyvét a kézről, a tenyéren és az ujjakon található jelekről. A bal tenyeremen van egy érdekes barna folt, a Hold-dombon, kerestem volna a választ, de...

Folytatás...

Női kezek

A kezeket bárhol meg lehet figyelni, kivételek persze azért akadnak, például a téli hidegben kesztyűbe bujtatott kezekről bajosan lehetne bármit is mondani. A kezek tanulmányozására mindig nyílik alkalom: megleshetjük a...

Folytatás...

Mindig az az érzésem, hogy a tenyérj…

Bilkei Pál pszichológus Jósoltatni jósoltattam már. Egy csodálatos öregasszonnyal, aki valamikor ünnepelt opera-énekesnő volt Kolozsvárott. Amikor megismertem, elmúlt már 85 éves. Feljárt hozzánk. Részben kávézaccból, részben babszemekből mondott múltat és...

Folytatás...

Péter kézelemzése

A széles szögletes tenyér és a viszonylag rövid ujjak miatt a kéz leginkább a föld típusba sorolható. Az ebbe a kategóriába sorolt kezeket sokan praktikus kezeknek nevezik, melyek a megbízható...

Folytatás...

Kapcsolat a kulcsszámok és az életsza…

A modern numerológia alaptanítása szerint életünk különböző számai között akkor a legtökéletesebb a harmónia (akkor segítenek a legtöbbet), ha megegyeznek egymással. Ezt a négy kulcsszám esetében már láthattuk, a következőkben...

Folytatás...