A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
„A szám nemcsak formális mérték, hanem tartalom is, és nem csak tartalom, hanem mozgás is, mert a szám nemcsak a tér mértéke, hanem az időé is.” (Hamvas Béla harminchárom esszéje: Orpheus)
Bár a matematika a számokkal kapcsolatban sok mindent felderített, azonban még ma is bőven akad magyarázatra váró rejtély. Ilyen például a hetes szám misztériuma. Vajon mi lehet az oka e szám oly gyakori előfordulásának? Miért játszik a hetes szám mindig oly fontos szerepet a világ és a vallás történetében? Már Mezopotámiában az asztrológusok a hét bolygót hét közvetítő istenséggel azonosították. A Jupitert Marduk istennel, a Holdat Szinnel, a Napot Samassal, a Marsot Nergallal, a Szaturnuszt Adarral, a Merkúrt Nabuval, a Vénuszt Istárral. A kaldeusok a hét bolygón kívül hétféle eget különböztettek meg. A középkor alkimistái a hét égitesthez hét különböző fémet társítottak: a Nap féme az arany lett, a Holdé az ezüst, a Szaturnuszé az ólom, a Jupiteré az ón, a Marsé a vas, a Vénuszé a réz és a Merkúré a higany. Jelképes madarukhoz, a pelikánhoz fűződő legenda szerint a tojó addig simogatta fiókáit, amíg azok belehaltak ebbe a szeretetbe. Látva ezt a hím, felsértette mellén a húst, hogy vérével keltse életre kicsinyeit. A pelikán tulajdonképpen maga volt a Nap, fiókái pedig a hét bolygót szimbolizálták, az éltető vér jelentette a Nap sugarait, amely egyben a hétféle alapelemet is reprezentálta.
Az eltérő vallások szakrális szövegeiben is számos példát találunk a matematikai képletek és az isteni gondolatok összefüggéseire. Ilyen például Jahve tíz megszólalása, ami megfelel a tízparancsolatnak, vagy említhetjük a muszlimok szent könyvét, a Koránt, amelyben minden szónak hétféle az értelmezése. A Biblia szent számai a hetesen kívül a három (szentháromság), a tizenkettő (az apostolok és az izraeli törzsek száma), a negyven (a vízözön negyvennapos esője, a zsidók negyvenéves vándorlása a pusztában). A befejezettség száma a tíz; a rossz jelképe a hat. Ha ez utóbbit háromszor írjuk egymás mellé (666), a fenevad, az Antikrisztus számát kapjuk.
Az istenségeket már ősidők óta számokkal jelölték meg. Platón athéni filozófus (i.e. 427-347) a szakrális számokat az egyiptomi Thot istentől származtatta, akit a számolás, a mértan és az asztronómia atyjának is tekintett. Az indeknél Siva isten testesítette meg a számokat, vagy amint Appar tamil költő írta: „Ő maga a szám és a számjegy.” A kínaiak Fu-hszi ősatyától eredeztetik a számmisztikát, feltételezésük szerint ő alkotta meg az emberek számára azt a nyolc hármas jelet, az ún. trigramot, amelyet később oly sokat használtak különböző jóslásokra, jövendölésekre. A kínai Caj-sen szerint „Számok kormányozzák a világot”, de hasonlóképpen vélekedtek a számok miszticizmusáról Püthagorasz és tanítványai, a püthagoreusok is, akik a dolgok lényegét a számokban látták megtestesülni.
Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus (1646-1716) véleménye szerint „A dolgok lényegei a számok”. Vallásos ember lévén, a Biblia teremtéstörténetéből kiindulva valamennyi számot az egyesből és a zéróból vezette le, ugyanis a Biblia két ősprincípiumot említ: Istent és a semmit. Ahogyan Isten a semmiből teremtette meg a világmindenséget, úgy az 1-es számjegy a semmivel (nullával) párosulva létrehozta az összes többi számot. Abban, hogy a 0 és az 1 segítségével minden szám felírható, Leibniz annak igazolását látta, hogy „A semmin kívül mindennek az Egy az alapja”, és ez számára cáfolhatatlan bizonyítékot jelentett arra, hogy csak egy Isten létezik.
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
Noha e számot Püthagorasz Aphrodité képzetével társította, aki a görög mitológiában a szépség, a szerelem, a házasság és a szülés istennője volt, a hatost mégsem volt kedvelt a régiek körében. Az ókori népek mitológiáiban, vallásaiban és népszokásaiban csak elvétve bukkan fel, az egyiptomiak például egyáltalán nem is használták a hatost.
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
A püthagoreusok az ötöst a házasság jelképének tartották, mert benne látták egyesülni a nőnemű kettest a hímnemű hármassal. Az ötöshöz társították a hatalmat, a tudást és az igazságot, ennek a számnak különleges erőt tulajdonítottak. Az ötösről feltételezték, hogy "hatástalanítja a mérgeket és elijeszti a szellemeket", s a vezeklésben mágikus eredményt
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
A négyes hosszú ideig érthetetlen, felfoghatatlan misztérium volt az emberek számára. Amíg az egyessel az egységet, a kettessel a szakadást, a hármassal a dinamikus kiteljesedést asszociálták, addig a négyesre nem találtak megfelelő magyarázatot. A négyes rejtélyére végül is az Isten szimbolikája, a kereszt adott választ, amelynek vízszintes és függőleges tagoltsága
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
Talán a legszentebb szakrális szám. A hármast azonosították a világmindenség három szférájával, az istentriászokkal, a háromfejű istenekkel, a szentháromságokkal. Az északi germánok isteni triásza: Tór, Ódin és Tyr, a skandinávoké Ódin, Hönir és Loki, az ókori rómaiaké Jupiter, Juno és Minerva, a Védák istentriásza Indra, Agni és Szúrja, a hinduizmus
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
A kettes mint a páros számrendszer bázisa, jelképe a dualitásnak, az alteregóknak, az ellentéteknek, a kettősségnek; reprezentálja a két nemet, az ikreket, a két pólust, a feszültséget, a megosztást, a konfliktust, az ellenállást, az elszakadást, a csábítást, de szimbolizálhatja az élet és halál, a nyár és tél, a rokonszenv és
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
„A számok szentsége a Nagy Első Okkal, az Eggyel kezdődik, és csak a végtelen és korlátlan univerzum szimbólumával, a nullával vagy zérussal végződik.”
Helena Blavatsky (1831-1891), orosz írónő, teozófus, a Teozófiai Társulat alapítója
A zéró vagy zérus a matematikában a nulla, az indiai „üres” szó, arab megfelelőjének latinosított
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
Elsőként az ókori görögök figyelték meg, hogy az összes páros szám - a kettő (diász) kivételével, amely nem más, mint két egység (monász) - egyaránt felosztható két egyenlő és két nem egyenlő, de azonos paritású részre. Így például a 4 felosztható két egyenlő részre: 4 = 2 + 2, ahol
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája
A hét mágikus erejével hozzák összefüggésbe az emberi élet jelentősebb állomásait, ezek ugyanis valamennyien a heteshez kötődnek. Már a magzati életben megfigyelhetők a hetes szám periodikus ismétlődései: a magzat a terhesség harmadik hetében kezd a „tudatára” ébredni; a hatodik héten kialakulnak a szív és a fontosabb erek; a hetedik héttől
erzsebetrosta.hu
Álmok, álomfejtés
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.