A+ A A-

 

 

„A szám nemcsak formális mérték, hanem tartalom is, és nem csak tartalom, hanem mozgás is, mert a szám nemcsak a tér mértéke, hanem az időé is.”

(Hamvas Béla harminchárom esszéje: Orpheus)


Bár a matematika a számokkal kapcsolatban sok mindent felderített, azonban még ma is bőven akad magyarázatra váró rejtély. Ilyen például a hetes szám misztériuma. Vajon mi lehet az oka e szám oly gyakori előfordulásának? Miért játszik a hetes szám mindig oly fontos szerepet a világ és a vallás történetében? Már Mezopotámiában az asztrológusok a hét bolygót hét közvetítő istenséggel azonosították. A Jupitert Marduk istennel, a Holdat Szinnel, a Napot Samassal, a Marsot Nergallal, a Szaturnuszt Adarral, a Merkúrt Nabuval, a Vénuszt Istárral. A kaldeusok a hét bolygón kívül hétféle eget különböztettek meg. A középkor alkimistái a hét égitesthez hét különböző fémet társítottak: a Nap féme az arany lett, a Holdé az ezüst, a Szaturnuszé az ólom, a Jupiteré az ón, a Marsé a vas, a Vénuszé a réz és a Merkúré a higany. Jelképes madarukhoz, a pelikánhoz fűződő legenda szerint a tojó addig simogatta fiókáit, amíg azok belehaltak ebbe a szeretetbe. Látva ezt a hím, felsértette mellén a húst, hogy vérével keltse életre kicsinyeit. A pelikán tulajdonképpen maga volt a Nap, fiókái pedig a hét bolygót szimbolizálták, az éltető vér jelentette a Nap sugarait, amely egyben a hétféle alapelemet is reprezentálta.

Az eltérő vallások szakrális szövegeiben is számos példát találunk a matematikai képletek és az isteni gondolatok összefüggéseire. Ilyen például Jahve tíz megszólalása, ami megfelel a tízparancsolatnak, vagy említhetjük a muszlimok szent könyvét, a Koránt, amelyben minden szónak hétféle az értelmezése. A Biblia szent számai a hetesen kívül a három (szentháromság), a tizenkettő (az apostolok és az izraeli törzsek száma), a negyven (a vízözön negyvennapos esője, a zsidók negyvenéves vándorlása a pusztában). A befejezettség száma a tíz; a rossz jelképe a hat. Ha ez utóbbit háromszor írjuk egymás mellé (666), a fenevad, az Antikrisztus számát kapjuk.

Az istenségeket már ősidők óta számokkal jelölték meg. Platón athéni filozófus (i.e. 427-347) a szakrális számokat az egyiptomi Thot istentől származtatta, akit a számolás, a mértan és az asztronómia atyjának is tekintett. Az indeknél Siva isten testesítette meg a számokat, vagy amint Appar tamil költő írta: „Ő maga a szám és a számjegy.” A kínaiak Fu-hszi ősatyától eredeztetik a számmisztikát, feltételezésük szerint ő alkotta meg az emberek számára azt a nyolc hármas jelet, az ún. trigramot, amelyet később oly sokat használtak különböző jóslásokra, jövendölésekre. A kínai Caj-sen szerint „Számok kormányozzák a világot”, de hasonlóképpen vélekedtek a számok miszticizmusáról Püthagorasz és tanítványai, a püthagoreusok is, akik a dolgok lényegét a számokban látták megtestesülni.

Gottfried Wilhelm Leibniz német filozófus (1646-1716) véleménye szerint „A dolgok lényegei a számok”. Vallásos ember lévén, a Biblia teremtéstörténetéből kiindulva valamennyi számot az egyesből és a zéróból vezette le, ugyanis a Biblia két ősprincípiumot említ: Istent és a semmit. Ahogyan Isten a semmiből teremtette meg a világmindenséget, úgy az 1-es számjegy a semmivel (nullával) párosulva létrehozta az összes többi számot. Abban, hogy a 0 és az 1 segítségével minden szám felírható, Leibniz annak igazolását látta, hogy „A semmin kívül mindennek az Egy az alapja”, és ez számára cáfolhatatlan bizonyítékot jelentett arra, hogy csak egy Isten létezik.

Tizennyolc, az élet és az Amida áldásainak száma


A tizennyolcas szám, mely már a Kolumbusz előtti Amerika időmérésében megjelenik, a nyugati világ számára is kiemelt jelentőséggel bír. Ez elsősorban a kört (vagy teljesszöget) leíró 360-as számmal való kapcsolatával, vagy esetleg a nap- és a holdfogyatkozások közelítőleg 18 éves ciklusosságával magyarázható.

A középkori keresztény bibliamagyarázat a tizennyolcat a 10

Bővebben: Tizennyolc, az élet és az Amida áldásainak száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Tizenhét, a győzelem és az emberi lélek képességeinek száma


Mivel a tizenhét két hibátlan szám - egy négyzetszám és egy téglalapszám (más megközelítésben egy négyzetszám kétszerese: 2*9=18) - között áll, a püthagoreusok igen rossz véleménnyel voltak róla. E negatív tulajdonsága miatt az obstrukció, a szembenállás szimbólumának tartották. Annak ellenére, hogy vannak e számnak „szerethető” sajátosságai is. Például a 17-es

Bővebben: Tizenhét, a győzelem és az emberi lélek képességeinek száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Tizenhat, a tökéletes szépség jegyeinek és a ’római láb’ ujjainak száma


A tizenhat a tökéletes mérték és a teljesség száma. Az ókori Rómában az emberi testrészeket használták a távolság mérésére. Az „etalon” láb (pes) hossza a tenyér (palmus) szélességének négyszerese, míg egy tenyér 4 ujj (digitus) széles volt, vagyis a 29,6 cm-es 16 ujj szélessége felelt meg. Hasonló rendszert használtak a

Bővebben: Tizenhat, a tökéletes szépség jegyeinek és a ’római láb’ ujjainak száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Tizenöt, Istár és a nyolcadik szefirot, valamint a gyarló test bűneinek száma


A tizenöt a lunáris energia tetőpontját jeleníti meg, és kapcsolata a holddal, a „kicsi hold, holdtöredék” jelentésű Mandel régi német mértékegységből ered, amelyet 15 apró cikk, például tojás vagy dió megjelölésére használtak.

A tizenöt egyidejűleg matematikai és vallási értelemmel is bír, ugyanis az első öt egész szám összege, illetőleg a két

Bővebben: Tizenöt, Istár és a nyolcadik szefirot, valamint a gyarló test bűneinek száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

Tizennégy, a katolikus egyház védőszentjeinek és a síiták tévedhetetlen tanítóinak száma


A nagyobb számok mélyebb jelentéséről olykor úgy szerezhetünk információt, ha az osztóit - jelen esetben a kettőt és a hetet - vesszük szemügyre. A kettő feminin szám, jellemzője, hogy egyensúlyra törekszik az ellentétek között; míg a hét az egyik leghatékonyabb mágikus szám. A szorzatuk, vagyis a tizennégy mindkét szám tulajdonságaival

Bővebben: Tizennégy, a katolikus egyház védőszentjeinek és a síiták tévedhetetlen tanítóinak száma

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A számok jelentése, misztikuma és szimbolikája

További olvasnivaló

A túlzott kétkedés, bizalmatlanság …

Rábai Attilameteorológus   A szó hétköznapi értelmében nem, azaz sem tenyérből, sem a csillagok állásából, sem egyéb módon nem jósoltak nekem. Ha viszont a szó eredeti meghatározását fogadjuk el, miszerint a jóslás:...

Folytatás...

A stresszoldó nevetés

Vallom, hogy a szívből jövő, jókedvű nevetés remek dolog, lelki nyavalyákra pedig kitűnő gyógymód, a nevetés ellazítja az embert, elfeledteti az izomfeszülés okozta görcsöket, kiragad az álmosságból, kizökkent a...

Folytatás...

Az életvonal hossza és minősége

Olvasóimtól gyakran kapok a rövid vagy szakadt életvonal miatt aggódó privát leveleket. Bár az ezzel kapcsolatos kérdéseket általában „postafordultával” megválaszolom, a probléma általános érdeklődésre tarthat számot, ezért úgy döntöttem, kissé...

Folytatás...

Kókuszpálmák árnyékában

Az autoriksából kiszállva nem megyünk azonnal szállodánkba, csavargunk egyet, jól esik a ténfergés a friss levegőn. A Neelam hotelnél - az egyik reggel itt ajánlgattak férjemnek pénzért kapható, szerelmet...

Folytatás...

Íny – tények és hiedelmek

Régen úgy tartották, hogyha a fogínyek látszanak, az a hamisság, csalárdság egyértelmű jele. Afrikában viszont kékes színű ínytől óvtak, azt mondták, akiknek ilyen az ínyük, a harapásuk mérgező. Mások a...

Folytatás...

Vallási rajongás, szerelem és nemisé…

Legendák sora szól arról, hogy a vallási megszállottság - akárcsak a szerelem - csodákra képes. Ha pedig a kettő egy médiumban találkozik, abból rendkívüli események következhetnek. E megközelítésben akár az...

Folytatás...