Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
A hiedelmek, hagyományok, a múltunkban gyökerező népszokások, ha csökkenő mértékben is, színesítve kultúránkat, jelen vannak mindennapi életünkben. A betegségről és gyógyításáról, a rossz és a gonosz elhárításáról, a bajok megelőzéséről, a szerencséről és szerencsétlenségről szóló hiedelmek némelyike ma is megfordul a fejünkben, és még ha nem is vesszük őket komolyan, nem bújhatunk ki hatásuk alól. Olykor bizony - ellentmondva a józan észnek – előfordul, hogy irracionális elképzelésekhez ragaszkodunk. Talán azt akarjuk ezzel megmutatni, hogy nem vagyunk hajlandók beletörődni, hogy teljesen eluralkodjanak fölöttünk a tudomány és a szigorú tények. A hagyományok, hiedelmek és babonák minden korban fontos szerepet játszottak az emberek életében, valamennyi vallási rendszer hajlott rá, hogy ezekkel színesítse tanait. Az egyik ember a Bibliát tanulmányozva kap tanácsot a problémájára, a másik a Korántól várja ugyanezt. Ami az egyiknek hihető, a másiknak babona. Nagy Konstantin a pogányokat tartotta babonásoknak, míg Tacitus a keresztényeket bélyegezte meg ezzel. A muszlimok és a protestánsok visszatetsző babonaságnak tekintik a keresztényeknek az ereklyéik, szentjeik és képeik iránti tiszteletét. Ugyanakkor a keresztények a sok istenben hívő hinduk szokásait tartják valószerűtlennek. Valamennyi nagy vallás (világvallás) elítéli az ausztráliai bennszülöttek totemimádatát. Az ateisták szemében pedig mindenféle vallásban való hit babonának minősül. Ugyancsak a képzelet szüleményei a különböző népek mitológiái, mítoszai, meséi és legendái, hiedelmekkel átszőttek a világ keletkezéséről, az istenekről, isteni származású hősökről, szentekről, természetfölötti adottságú, élethű cselekedetű emberekről, különleges lényekről, szörnyekről, természeti csodákról, tüneményekről szóló elbeszélések, leírások. Bizonyos népi hiedelmek, mint például a szellemek létezése, jelenléte, a rontás, szemverés, vagy az amulettek, talizmánok viselése a világ minden részén megtalálhatók. Világszerte elterjedtek bizonyos jövendölési, jóslási szokások, a nevezetes eseményekhez – születés, házasság, költözés, halál stb. –, valamint nevezetes napokhoz, ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Újév, napfordulók, szentek napjai stb.) kapcsolódó szertartások, népszokások. Mindezek mellett az emberek fantáziáját mindig megmozgatta a számukra megmagyarázhatatlan, a földi eseményekre, történésekre ható, félelmetes, titkos erők működése. Így alakultak ki például az időjárásra vonatkozó, a természeti jelenségekkel, katasztrófák megelőzésével összefüggő, az égitestek járásához kapcsolódó rítusok, népszokások. A könyv, amely a vallási keretek figyelembevétele mellett különféle néprajzi és mitológiai elemeket is feldolgoz – korokat, vallásokat, kultúrákat felölelve – az egész világra kiterjedően, lexikon-szerűen foglalja össze a hiedelmeket, hagyományokat, babonákat, népszokásokat, több mint ezer címszóban, közel kétmillió karakter terjedelemben. E gyűjtemény azonkívül, hogy útmutatóként és eligazításként szolgál az érdeklődőknek a hiedelmek, népszokások sokaságában, jelentős ismeretterjesztést is nyújt, hisz szórakoztatva bővíti az olvasó ismeretanyagát, észrevétlenül tanít, bevezet a képzeletek szülte sokszínű, érdekes világába, mely remélhetőleg még sokáig kultúránk része marad.
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
ABLAK
Az ablak a belső és a külső világ, valamint a földi lét és a túlvilág közötti kapcsolat kifejezője. A nyitott ablak az Isten igéjére való nyitottságot jelképezi, míg a keresztosztatú ablak Krisztus eljövendő szenvedéseire utal. A gótikus építészeti stílusban a három kisívű ablakkal megbontott nagy ívű ablak alakzatban az
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
BABA
A bábu és a baba valószínűleg a gyermekek legrégebbi játékszere. Az embert és állatot mintázó bábukat, babákat készítették rongyból, vesszőből, fából, gyökérből, csontból, agyagból. A babák feje fából, agyagból, alabástromból és viaszból készült. A bábuk bizonyára megelőzték a babákat. Megszégyenítésként akasztottak fel szalmabábut a Rajna-menti leányanyák háza elé, Dél-Tirolban
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
CÁPA
A hatalmas testű, vérszomjas ragadozó cápa, ősidők óta kizárólag félelmet és rettegést kelt az emberekben. Nem véletlenül lett a veszély, a gonosz és a halál szimbóluma. A cápák rendszerint késő délután támadnak, mivel sötétedés után táplálkoznak. A ragadozó cápák közül a nagy fehér cápa a legfalánkabb, ráveti magát a
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
DARÁZS
A lusta, dicsekvő, erőszakosan dongó, agresszív darazsat szívesen állítják szembe a szorgalmas, munkás, szerény, békés méhvel.
A világ sok részén viszont a darazsat az emberi lélek megjelenítőjének tekintik. A mongol és a szibériai sámánok úgy gondolják, hogy a lelkük képes darázsba költözni, és a boszorkányok lelke szintén darázs alakot
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
ÉBENFA
Lásd: bútorfa
EDÉNY
Lásd: ló
ÉG
Lásd: fák
EGÉR
Általánosan elterjedt vélemény, hogy az apró kis egerek kapcsolatban vannak az égzengéssel és a zivatarokkal. Egyes mítoszokban az egér az ég és a föld nászából lett. Egyiptomban, Palesztinában és Görögországban úgy vélik, hogy az egér a földből születik. A trójaiak
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
FÁCÁN
Lásd: kilenc
FAGYOSSZENTEK
Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek meglehetősen rossz hírben állnak, ugyanis azt tartják róluk, hogy a fokozatosan melegedő idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez.
A hagyomány szerint
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
IRODALOM
Alexy Elza: Mágia, fehér mágia, fekete mágia, Kabbala, 1929.
A magyar nyelv értelmező szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959-1962.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (főszerk.: Benkő Loránd), Akadémiai Kiadó, Budapest 1967.
Anonym (2005): Az Óriás, Ébredjetek, 2005. november 8.
Antal László – Csongor Barnabás – Fodor István: A világ
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
GALAGONYA
Az Isten gyümölcse, Krisztustövis, de olykor saragonya néven is emlegetett galagonya közepes nagyságú, a rózsafélék családjába tartozó, az egész kontinensen elterjedt, rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tüskés cserje.
Az ősi mítoszok szerint a növény villámból keletkezett, ezért a germánok hagyományosan galagonyát használtak a halotti máglyákon, azt
Alkategóriák
erzsebetrosta.hu
Álmok, álomfejtés
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.