Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
A hiedelmek, hagyományok, a múltunkban gyökerező népszokások, ha csökkenő mértékben is, színesítve kultúránkat, jelen vannak mindennapi életünkben. A betegségről és gyógyításáról, a rossz és a gonosz elhárításáról, a bajok megelőzéséről, a szerencséről és szerencsétlenségről szóló hiedelmek némelyike ma is megfordul a fejünkben, és még ha nem is vesszük őket komolyan, nem bújhatunk ki hatásuk alól. Olykor bizony - ellentmondva a józan észnek – előfordul, hogy irracionális elképzelésekhez ragaszkodunk. Talán azt akarjuk ezzel megmutatni, hogy nem vagyunk hajlandók beletörődni, hogy teljesen eluralkodjanak fölöttünk a tudomány és a szigorú tények. A hagyományok, hiedelmek és babonák minden korban fontos szerepet játszottak az emberek életében, valamennyi vallási rendszer hajlott rá, hogy ezekkel színesítse tanait. Az egyik ember a Bibliát tanulmányozva kap tanácsot a problémájára, a másik a Korántól várja ugyanezt. Ami az egyiknek hihető, a másiknak babona. Nagy Konstantin a pogányokat tartotta babonásoknak, míg Tacitus a keresztényeket bélyegezte meg ezzel. A muszlimok és a protestánsok visszatetsző babonaságnak tekintik a keresztényeknek az ereklyéik, szentjeik és képeik iránti tiszteletét. Ugyanakkor a keresztények a sok istenben hívő hinduk szokásait tartják valószerűtlennek. Valamennyi nagy vallás (világvallás) elítéli az ausztráliai bennszülöttek totemimádatát. Az ateisták szemében pedig mindenféle vallásban való hit babonának minősül. Ugyancsak a képzelet szüleményei a különböző népek mitológiái, mítoszai, meséi és legendái, hiedelmekkel átszőttek a világ keletkezéséről, az istenekről, isteni származású hősökről, szentekről, természetfölötti adottságú, élethű cselekedetű emberekről, különleges lényekről, szörnyekről, természeti csodákról, tüneményekről szóló elbeszélések, leírások. Bizonyos népi hiedelmek, mint például a szellemek létezése, jelenléte, a rontás, szemverés, vagy az amulettek, talizmánok viselése a világ minden részén megtalálhatók. Világszerte elterjedtek bizonyos jövendölési, jóslási szokások, a nevezetes eseményekhez – születés, házasság, költözés, halál stb. –, valamint nevezetes napokhoz, ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Újév, napfordulók, szentek napjai stb.) kapcsolódó szertartások, népszokások. Mindezek mellett az emberek fantáziáját mindig megmozgatta a számukra megmagyarázhatatlan, a földi eseményekre, történésekre ható, félelmetes, titkos erők működése. Így alakultak ki például az időjárásra vonatkozó, a természeti jelenségekkel, katasztrófák megelőzésével összefüggő, az égitestek járásához kapcsolódó rítusok, népszokások. A könyv, amely a vallási keretek figyelembevétele mellett különféle néprajzi és mitológiai elemeket is feldolgoz – korokat, vallásokat, kultúrákat felölelve – az egész világra kiterjedően, lexikon-szerűen foglalja össze a hiedelmeket, hagyományokat, babonákat, népszokásokat, több mint ezer címszóban, közel kétmillió karakter terjedelemben. E gyűjtemény azonkívül, hogy útmutatóként és eligazításként szolgál az érdeklődőknek a hiedelmek, népszokások sokaságában, jelentős ismeretterjesztést is nyújt, hisz szórakoztatva bővíti az olvasó ismeretanyagát, észrevétlenül tanít, bevezet a képzeletek szülte sokszínű, érdekes világába, mely remélhetőleg még sokáig kultúránk része marad.
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
GYAPOT
A gyapotot a trópusi éghajlatú területeken már évezredek óta finom, könnyű ruhák készítésére használják. Az egyiptomi, mexikói, indiai és dél-amerikai archeológiai leletek szerint az időszámítás előtt több ezer évvel ismerték, és feldolgozták. Használatáról az első írásos feljegyzések Indiából származnak, az i.e. mintegy 1500 évvel íródott Rig-Véda már említést tesz
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
HAJ
A haj jelképezi a szépséget, a nőiességet, a termékenységet és a fizikai erőt. Az asszírok szemében a hajatlanság, vagyis a kopaszság az eunuchok ismertetőjegye, gyengeségük és nemzőképtelenségük jele.
Számos kultúrában tiltották a haj levágását, mert úgy vélték, hogy a hajban életerő van, s az elvesztésével viselőjének ereje is elszáll.
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
ÍBISZ
Az íbisz az ókori egyiptomiak szakrális madara, a kócsaghoz hasonlóan, a hajnalt, a reggelt ábrázolja, mivel a vízben állva elsőként köszönti a Napot. Az íbisz az egyiptomi mitológia bölcsesség istenének, Thotnak volt szent állata, akit általában íbiszfejű emberként jelenítettek meg. Az íbisz megjelenését az életet adó, áradó Nílussal hozták
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
JÁDE
A jáde néven ismert két drágakő - a zsádit és a nefritkő - közül a zsádit az értékesebb. A két, egyaránt fényes, zöld felületű drágakő közös elnevezése a jáde.
A jáde az őszinteség, a szilárdság, a halhatatlanság, a hatalom jelképe.
Ázsiában, különösen Kínában, kitüntetett helye van ennek az ékkőnek.
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
KABBALA
A Kabbala a középkori zsidóság nagyon bonyolult, számmisztikára épített ezoterikus tana, mely a Tóra titkos, rejtett értelmét kereste. A kabbalisták minden betűt számértékkel láttak el, mert szerintük a betűk és a számok együttesen a legfőbb isteni hatalmat képviselik. A számok és a betűk mindenható hatalmának felhasználásával számtalan mágikus praktikát
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
LÁB
A láb - mivel legtöbb esetben cipő fedi - kevésbé használt a fiziognómiában, elsősorban a közlekedés és a távolságtartás szimbóluma. Visnu isten három lépéssel mérte le az világmindenséget, és az óind legenda szerint a nagy lábujjából ered a szent Gangesz-folyó, s világra jötte után Buddha minden égtáj irányába hét-hét
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
MACSKA
A macska hosszú idő óta szereplője a vallásnak és a boszorkányságnak. Különösen Egyiptom, a skandinávok és Ázsia egyes népeinek vallásai értékelték nagyra. Az ősi Egyiptomban az öröm, a vidámság és a vigasság istennője a macskafejjel ábrázolt Básztet (Bast) volt. Aki szent állatainak, a macskáknak valamelyikét bántalmazta vagy megölte, hallállal
- Írta: Rosta Erzsébet
- Kategória: Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról
NADRAGULYA
Az Európában és Ázsiában termő, fakózöld levelű, lilás, zöldes virágú, fényes fekete bogyójú – egyes helyeken farkasbogyónak, ördögszőlőnek, farkascseresznyének és bölénymagnak is nevezett - nadragulya, erősen mérgező növény. Már Mezopotámiában is ismert gyógyszer volt, görcsoldóként, nyugtató- és élénkítő szerként használták. Az ókori Görögországban azt hitték, hogy a nadragulya a
Alkategóriák
erzsebetrosta.hu
Álmok, álomfejtés
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.