A+ A A-

A dermatoglífia a bőrlécekkel és redőkkel foglalkozó tudományág. A két görög szóból (derma = bőr, glyphe = véset, rajzolat) álló elnevezést Dr. Harold Cummins, a New Orleansi Tulane Egyetem Mikroszkopikus Anatómia tanszékének professzora és lengyel származású munkatársa Charles Midlo alkották meg 1926-ban. A dermatoglífia szó magyarra bőrrajzolatnak fordítható, de a hazai szakemberek szívesebben használják a német elnevezésből származó bőrlécrendszer kifejezést.

Jóllehet az ujjlenyomatok Grew, Bidlo és Malpighi érdeklődését, már a 17. század végén felkeltették, a kezek és a lábak papilláris bőrrajzolatainak tudományos igényű vizsgálata Purkinje munkájával, 1823-ban vette kezdetét. A dermatoglífia - mint önálló tudomány - iránti érdeklődést Galton 1892-ben megjelent könyve keltette fel.

A bőrlécek tudományos kutatása a 20. század elejétől gyorsult fel, az elmúlt évtizedekben pedig e téma művelői: antropológusok, genetikusok és orvoskutatók egyre nagyobb kedvvel kutatják. Kutatási kedvük fellendülésének két döntő oka, ami már a daktiloszkópiánál is meggyőző volt: elsősorban az, hogy az ujjbegyek mintázata minden embernél más és más; másodsorban pedig, hogy az ujjak rajzolata már a születés előtt kialakul és az életkorral sem változik, egészen a test feloszlásáig megmarad. A dermatoglífiai kutatások mellett szól még egy harmadik fontos szempont is, mégpedig az, hogy a bőrlécrajzolatok jellegzetességei egyes betegségekre és veleszületett rendellenességekre utalhatnak.

A huszadik század korai éveiben az amerikai Harris Hawthorne Wilder úttörő munkát végezve (H. H. Wilder: Tenyerek és talpak, 1902.) átfogó tanulmányokat készített a kéz és a láb borrajzolatairól, az ujjlenyomatok módszertanáról, valamint az örökletes és az emberfajok közötti változásokról. Az 1920-as években az ujjak mintázatáról további fontos genetikai tanulmányokat publikált a norvég Kristine Bonnevie, aki többek között megállapította, hogy az ujjbegy-rajzolatok rendkívül bonyolult módon alakulnak ki, és az ujjlenyomat-típusok az alattuk található perifériális idegek elrendeződésétől függenek (K. Bonnevie: Tanulmányok az emberi ujjak papilláris típusairól, 1924.).

Az ujjbegy-rajzolatokkal foglalkozók a mintázatok milyenségéből nemcsak az ember egészségi, erőnléti állapotára, esetleges örökletes betegségeire tudnak következtetni, hanem a személyiségére is. A bőrrajzolatok iránt, az ilyen irányú érdeklődést a palmisztria modern kori tanulmányozói tulajdonképpen az 1900-as évek elejétől mutatnak. A témával foglalkozók műveiben keveredik a kézjóslás "tudománya" vagyis a kiromantia a tudományos bőrlécrendszert tanulmányozó dermatoglífiával, mint például dr. Charlotte Wolff az 1940-es években, a kezekről készült tanulmányaiban, újabban pedig az izraeli Arnold Holtzman és Yael Haft-Pomrock munkáiban.

Számos kézelemző kutatta, vizsgálta és publikálta a kéz bőrrajzolat-formációk, -mintázatok és a pszichológiai jellemzők közötti kapcsolatokat. A témával foglalkozó tudományos világ azonban gyakorta nem értékelte kutatásaikat, többek között Cummins és Midlo ujjlenyomat-olvasó tevékenységét sem. Róluk, a neves humángenetikus, L. S. Penrose - a Londoni Galton Laboratórium professzora - e szakterület egyik legtekintélyesebb művelője 1973-ban meglehetősen elítélően nyilatkozott.

Cummins és Midlo megfigyeléseit negatívan értékelte, jövendőmondóknak bélyegezve meg őket, ugyanis Penrose azt hitte, hogy a tenyérolvasók munkájuk során nem veszik figyelembe a finom bőrrajzolatokat, melyek a dermatoglífia tudományának alapját képezik. Ítéletében Penrose tévedett, és valószínűleg az ő tévedésének az oka, hogy a kézolvasók tanulmányai csekély hatást gyakoroltak a dermatoglífiai tudományos kutatóinak munkájára. Pedig a kézelemzők már régen felismerték a dermatoglífiai típusok jelentőségét.

Csakhogy Penrose professzorhoz hasonlóan botorság lenne leértékelni az e témával kapcsolatos megfigyeléseket. Noha a szerzők tapasztalataikat nem tudományos művekben, hanem palmisztria könyvekben adták közre, a megállapítások elemzések óráinak tízezreit reprezentálják, és emberek tízezreivel készített interjúkon alapszanak. A hosszú évek gyakorlata során a szerzők mindegyike éles "látást" fejlesztett ki a dermatoglífiai típusok felismerésére. Sokan közülük az évek során kiváló jellemértékelőnek bizonyultak. Többen közülük mind a nyugati mind a keleti orvoslásban otthonosak.

Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken


Az orvosok körében már régóta ismert, hogy bizonyos betegségek jelei megfigyelhetőek a kézen, a körmökön és az ujjakon. Például dobverő ujjak a veleszületett szívproblémák vagy tüdőbaj, hippokratészi (duzzadt) körmök légzési problémák esetén. A kézzel foglalkozó biológusok, genetikusok, antropológusok viszont - a kézelemzők évszázadok során felhalmozott tapasztalatait is felhasználva - a

Bővebben: Genetikai rendellenességek nyomai a kezeken

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Kóros jelenségek, betegséghajlamok és viselkedési problémák jelei a kezeken


A kezek pszicho-fiziológiai vizsgálatai terén elsősorban a 20. század elején munkálkodó N. Vashide (N. Vashide: Esszé a kéz pszichológiájáról, 1909.) és az 1930-as években praktizáló pszichiáter, Dr. Ernst Kretschmer (Ernst Kretschmer: Testalkat és karakter, 1931.), valamint Dr. Charlotte Wolftevékenysége érdemel kiemelést, akik valamennyien a kézolvasás tudományos megalapozásán fáradoztak. Kretschmer

Bővebben: Kóros jelenségek, betegséghajlamok és viselkedési problémák jelei a kezeken

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Az aktív és passzív kéz szimmetrikus és aszimmetrikus mintázatának jelentése


Az aktív kéz azonosítása nem jelent különösebb gondot, a jobbkezesek aktív keze a jobb kéz, a passzív pedig a bal kéz, a balkezeseknél fordított a helyzet. Általában az aktív kéz az, amelyikkel írunk. (Az csak elvétve fordul elő, hogy valaki mindkét kezét egyforma ügyesen használja.)


Az aszimmetrikus kézmintázat jelentőségét

Bővebben: Az aktív és passzív kéz szimmetrikus és aszimmetrikus mintázatának jelentése

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Tenyérmintázatok

 

A következőkben nem a palmisztriában jól ismert tenyérvonalakról, a rajtuk, illetőleg a tenyér dombjain található különféle szimbolikákról lesz szó (ezek ismertetése a Kézelemzés gyakorlatacímszó alatt megjelent írásokban részletesen megtalálható), hanem a tenyeret behálózó hajszálvékony bőrbarázdák és gerincek speciális - hurok és örvény - rajzolatainak értelmezésére kerül sor. A tenyéren

Bővebben: Tenyérmintázatok

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Kivételes rajzolatok és az általuk jelzett karakterjegyek


A kivételes - összetett vagy vegyes - mintázatok azok a ritkán előforduló alakzatok, amelyek a már eddig ismertetett nyolc csoport egyikébe sem sorolhatók. Lehet egy, kettő, de általában három, sőt ritkán négy deltájuk is van.

 

 

 

 

 

 

Jaquina kivételes ujjbegyrajzolatról gyakorlatias, materiális gondolkodású embert feltételezett. Azonban, ha

Bővebben: Kivételes rajzolatok és az általuk jelzett karakterjegyek

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

Középtömlős, oldaltömlős és ikerhurkok, továbbá az általuk szimbolizált karakterjegyek

 

 

Jaegers a kettős, illetve ikerhurkot Vízöntőnek nevezte, melynek viselőjét, duális gondolkodásúként jellemezte, akinek problémát jelent a valóság és a képzelet szétválasztása. Attól függően, hogy a képességeit mennyire sikerül kanalizálnia, az illető egy művész vagy hazudozó. Talán egy minden hájjal megkent, szélhámos művész.

Hoffmanarra a következtetésre jutott, hogy az ikerhurkok

Bővebben: Középtömlős, oldaltömlős és ikerhurkok, továbbá az általuk szimbolizált karakterjegyek

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

További olvasnivaló

Hortenzia hiedelmek

Noha ezt a sokféle színben pompázó - olykor színét is változtató - pomponra emlékeztető gyönyörű virágot aligha van, aki nem ismeri, szimbolikus jelentését, babonás értelmezését számos vita övezi. Sőt még...

Folytatás...

Trivandrum és a Kovalam part között ingá…

Megérkezésünk másnapján első utunk Mary nővérhez vezet. A kölcsönös üdvözlés, ajándékátadás után még alig melegszünk bele a kölcsönös érdeklődésbe, az elmúlt időszak történéseinek mesélésébe, amikor a főnővér azt javasolja, látogassunk...

Folytatás...

A bőrrajzolatok statisztikai jellemzői

Galton kutatásai révén megállapította, hogy az azonos etnikumú emberek ujjmintázata jobban hasonlít egymáshoz, mint a más népcsoportokban élőké. Vizsgálatait összegezve azt tapasztalta, hogy az emberfajták közül a mongoloidoknál az...

Folytatás...

A numerológia négy kulcsszáma

Amikor valamilyen számítógépes program számára értékelés céljából megadjuk a születésünk dátumát, és a komputerünk klaviatúráján begépeljük a nevünk betűit, vagy numerológushoz fordulunk személyre szóló számítások érdekében, a kapott interpretációk majdnem...

Folytatás...

Egykoron a győzelemmel és a halállal is …

A Földközi-tenger mellékéről származó kerti petrezselyem egyik legfontosabb zöldségünk. Zöldje és gyökere, a fehérrépa ételek ízesítésére szolgál, viszont a metélő vagy fodros petrezselymet kizárólag a leveléért termesztik. A népiesen petemzsirom...

Folytatás...

Judy kézelemzése

  A kézfejeiről készült képekre ránézve, azt hittem, hogy egy gyerek kezeit látom. Az ezekből készült fotók elég kis felbontásúak, nehéz belőlük megállapítani, hogy például milyen színű a kézfeje, vagy a...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?