A+ A A-

A dermatoglífia a bőrlécekkel és redőkkel foglalkozó tudományág. A két görög szóból (derma = bőr, glyphe = véset, rajzolat) álló elnevezést Dr. Harold Cummins, a New Orleansi Tulane Egyetem Mikroszkopikus Anatómia tanszékének professzora és lengyel származású munkatársa Charles Midlo alkották meg 1926-ban. A dermatoglífia szó magyarra bőrrajzolatnak fordítható, de a hazai szakemberek szívesebben használják a német elnevezésből származó bőrlécrendszer kifejezést.

Jóllehet az ujjlenyomatok Grew, Bidlo és Malpighi érdeklődését, már a 17. század végén felkeltették, a kezek és a lábak papilláris bőrrajzolatainak tudományos igényű vizsgálata Purkinje munkájával, 1823-ban vette kezdetét. A dermatoglífia - mint önálló tudomány - iránti érdeklődést Galton 1892-ben megjelent könyve keltette fel.

A bőrlécek tudományos kutatása a 20. század elejétől gyorsult fel, az elmúlt évtizedekben pedig e téma művelői: antropológusok, genetikusok és orvoskutatók egyre nagyobb kedvvel kutatják. Kutatási kedvük fellendülésének két döntő oka, ami már a daktiloszkópiánál is meggyőző volt: elsősorban az, hogy az ujjbegyek mintázata minden embernél más és más; másodsorban pedig, hogy az ujjak rajzolata már a születés előtt kialakul és az életkorral sem változik, egészen a test feloszlásáig megmarad. A dermatoglífiai kutatások mellett szól még egy harmadik fontos szempont is, mégpedig az, hogy a bőrlécrajzolatok jellegzetességei egyes betegségekre és veleszületett rendellenességekre utalhatnak.

A huszadik század korai éveiben az amerikai Harris Hawthorne Wilder úttörő munkát végezve (H. H. Wilder: Tenyerek és talpak, 1902.) átfogó tanulmányokat készített a kéz és a láb borrajzolatairól, az ujjlenyomatok módszertanáról, valamint az örökletes és az emberfajok közötti változásokról. Az 1920-as években az ujjak mintázatáról további fontos genetikai tanulmányokat publikált a norvég Kristine Bonnevie, aki többek között megállapította, hogy az ujjbegy-rajzolatok rendkívül bonyolult módon alakulnak ki, és az ujjlenyomat-típusok az alattuk található perifériális idegek elrendeződésétől függenek (K. Bonnevie: Tanulmányok az emberi ujjak papilláris típusairól, 1924.).

Az ujjbegy-rajzolatokkal foglalkozók a mintázatok milyenségéből nemcsak az ember egészségi, erőnléti állapotára, esetleges örökletes betegségeire tudnak következtetni, hanem a személyiségére is. A bőrrajzolatok iránt, az ilyen irányú érdeklődést a palmisztria modern kori tanulmányozói tulajdonképpen az 1900-as évek elejétől mutatnak. A témával foglalkozók műveiben keveredik a kézjóslás "tudománya" vagyis a kiromantia a tudományos bőrlécrendszert tanulmányozó dermatoglífiával, mint például dr. Charlotte Wolff az 1940-es években, a kezekről készült tanulmányaiban, újabban pedig az izraeli Arnold Holtzman és Yael Haft-Pomrock munkáiban.

Számos kézelemző kutatta, vizsgálta és publikálta a kéz bőrrajzolat-formációk, -mintázatok és a pszichológiai jellemzők közötti kapcsolatokat. A témával foglalkozó tudományos világ azonban gyakorta nem értékelte kutatásaikat, többek között Cummins és Midlo ujjlenyomat-olvasó tevékenységét sem. Róluk, a neves humángenetikus, L. S. Penrose - a Londoni Galton Laboratórium professzora - e szakterület egyik legtekintélyesebb művelője 1973-ban meglehetősen elítélően nyilatkozott.

Cummins és Midlo megfigyeléseit negatívan értékelte, jövendőmondóknak bélyegezve meg őket, ugyanis Penrose azt hitte, hogy a tenyérolvasók munkájuk során nem veszik figyelembe a finom bőrrajzolatokat, melyek a dermatoglífia tudományának alapját képezik. Ítéletében Penrose tévedett, és valószínűleg az ő tévedésének az oka, hogy a kézolvasók tanulmányai csekély hatást gyakoroltak a dermatoglífiai tudományos kutatóinak munkájára. Pedig a kézelemzők már régen felismerték a dermatoglífiai típusok jelentőségét.

Csakhogy Penrose professzorhoz hasonlóan botorság lenne leértékelni az e témával kapcsolatos megfigyeléseket. Noha a szerzők tapasztalataikat nem tudományos művekben, hanem palmisztria könyvekben adták közre, a megállapítások elemzések óráinak tízezreit reprezentálják, és emberek tízezreivel készített interjúkon alapszanak. A hosszú évek gyakorlata során a szerzők mindegyike éles "látást" fejlesztett ki a dermatoglífiai típusok felismerésére. Sokan közülük az évek során kiváló jellemértékelőnek bizonyultak. Többen közülük mind a nyugati mind a keleti orvoslásban otthonosak.

A rajzolatok által szimbolizált személyiségjegyek


Jaquin
angol kézelemző a 20. század harmincas éveiben kezdte tanulmányozni az individuális személyek ujjlenyomatai és pszichológiai jellemzői közötti kapcsolatokat, ugyanis azt szerette volna megtudni, hogy vajon az örvény mintázat jellemző-e bizonyos típusú bűnözők ujjlenyomatán, jelez-e valamilyenfajta defektust illetve zavart az erkölcsi felfogóképességben, amely bizonyos pszichológiai hiányossághoz kapcsolható.

Yusuke Miyamotomodern keleti kézelemző

Bővebben: A rajzolatok által szimbolizált személyiségjegyek

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

A bőrrajzolatok statisztikai jellemzői


Galton
kutatásai révén megállapította, hogy az azonos etnikumú emberek ujjmintázata jobban hasonlít egymáshoz, mint a más népcsoportokban élőké. Vizsgálatait összegezve azt tapasztalta, hogy az emberfajták közül a mongoloidoknál az örvények száma több, míg az europidoknál a hurkok száma van túlsúlyban. A férfiaknál több örvényt figyelt meg, mint a nőknél, és a

Bővebben: A bőrrajzolatok statisztikai jellemzői

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

A bőrrajzolatok osztályozása


A bőrfodorszál-rajzolatok rendszerint az ujjlenyomat közepén találhatók. Az egyes ujjnyom-minták két fontos alkotórésze a delta és a mag. Az íves rajzolatnak nincs deltája, és a tornyos ívnek is csak áldeltája van. A hurok mintázatnak viszont jellemzője a nyílással, vagyis a torkolattal ellentétes irányban található delta. Az összetett vagy vegyes rajzolat

Bővebben: A bőrrajzolatok osztályozása

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

A daktiloszkópia története


A személyazonosítás már a történelem kezdete óta fontos kérdésnek számít. Az ókori társadalmak kialakulásával és fejlődésével egyre több esetben merült fel az igény az emberek kilétének megbízható azonosítására. Régóta ismert, hogy az emberek testi jellegükben – például arcukban, fejformájukban – különböznek egymástól, ám nem mindegyik alkalmas a biztos elkülönítésre. Mivel

Bővebben: A daktiloszkópia története

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

A dermatoglyphia gyökerei - kínai és indiai hagyomány

 




Ujjbegy-rajzolatok

Kínában és Indiában évszázadok óta gyakorlat, hogy az ujjlenyomatokat, vagyis az ujjbegyeken megfigyelhető rajzolatokat előjelként, megkülönböztető sajátosságként, vagy karakterjegyként értelmezik. A tradicionális folklór mindkét országban bizonyos tulajdonságokat vagy képességeket olvas ki a különféle rajzolatmintákból. Mielőtt teljesen elvetnénk az ujjlenyomatokon talált rajzolatok milyenségének és számának jelentőséget tulajdonító népi regulákat, ne

Bővebben: A dermatoglyphia gyökerei - kínai és indiai hagyomány

  • Írta: Rosta Erzsébet
  • Kategória: A bőrrajzolatok tudománya, a dermatoglífia

További olvasnivaló

H. Bóna Mártára emlékezünk

Két régi fényképet nézegetek, rajta négy meteorológus, balról jobbra H. Bóna Márta, Németh Lajos, a férjem, Rábai Attila és Demeter Éva. Éva mögött pedig - takarásban - Vissy Gyuri (akit...

Folytatás...

Kiscsikó születik

Néhány napja egy - az Interneten megismert - barátnőmtől, Haga Zsuzsitól kaptam levelet. Nagyon megörültem jelentkezésének, mert már jó ideje nem hallottam felőle. Ám az igazi meglepetés az üzenete végén...

Folytatás...

Megközelítőleg azonos mennyiségek

Az indiai háztartások többségében nincs mérleg, így a nyersanyagok kiméréséhez a különböző konyhai eszközök - csésze, bögre, pohár, evő- és teáskanál - szolgálnak. Mivel ez az egyszerű mérési forma...

Folytatás...

Megbolondult a természet, vagy a vénassz…

Október vége felé járunk, az évszaknak megfelelően reggelenként későn pirkad, este pedig gyorsan sötétedik. A fákon már több a színjátszó, sárga, vörös, barnára színezett levél, mint a zöld. Arborétumszerű kertünkben...

Folytatás...

A bőrrajzolatok statisztikai jellemzői

Galton kutatásai révén megállapította, hogy az azonos etnikumú emberek ujjmintázata jobban hasonlít egymáshoz, mint a más népcsoportokban élőké. Vizsgálatait összegezve azt tapasztalta, hogy az emberfajták közül a mongoloidoknál az...

Folytatás...

Szemölcsök V. - Gyógymódok az angolszász…

A hazai népi gyógymódok rövid bemutatása után a szemölcsökről írt sorozatomat a világ más részein - elsősorban az angolszász folklórban - alkalmazott hagyományos praktikák ismertetésével zárom. A különféle szemölcsök...

Folytatás...