
A palmisztria Kínában - hasonlóan a fiziognómiához - része a hagyományos kínai gyógyászatnak. A kézolvasást már a Zhou-dinasztia idején, vagyis több mint 3000 évvel ezelőtt ismerték, és mintegy másfél évezreddel később már a betegségek diagnózisában is sikerrel alkalmazták.
A népi orvoslásban ugyanis a diagnózis a páciens testalkatának, külső megjelenésének, mozgásának, nyelvének stb. megvizsgálását, meghallgatását és megszagolását, kikérdezését, valamint a pulzus megfigyelését és kitapintását foglalja magába. Ennek az elméletnek ismeretében a kéz természetes módon tükrözi vissza az emberi test fizikai tulajdonságait.
A kéz tanulmányozása során bebizonyosodott, hogy a kéz állapota, milyensége (a bőr textúrája, az ujjak alakja, ízületei, a hüvelykujj fejlettsége, a körmök állaga, a dombok fejlettsége, a tenyérvonalak futása, minősége, a szimbólumok jelenléte stb.) jelzi a különböző betegségre utaló kóros változásokat. Természetesen a kéz vizsgálata, ezen belül a kézvonalak azonosítása, és megfigyelésük alapján egy-egy betegség megállapítása egyáltalán nem könnyű és egyszerű feladat. A sok-sok információból rendkívül fáradságos munkával és hozzáértő szemmel lehet kiszűrni, és sokszor csupán a tenyérvonalak kusza, bonyolult szövedékének alapos tanulmányozása után lehet felismerni és azonosítani az egyes betegségeket.
A tenyérvonalak apró és finom változásai azonban nem csupán az emberi test kóros állapotáról adnak tájékoztatást, ugyanis ezekhez a változásokhoz olyan tényezők is hozzájárulnak, mint az öröklést szabályozó genetikai kódok, a normális biológiai tevékenységek, egyéni tulajdonságok, személyiség-jegyek, képességek, pillanatnyi lelkiállapotok, érzelmi változások, gondolkodásmódok, szexuális beállítódások stb., melyek tovább növelik a komplexitást és a nehézséget a kéz és a tenyérvonalak egészségügyi tanulmányozása során.
Az emberi test bonyolult és összetett rendszer, melynek alrendszerei egymással szoros és állandó kölcsönösségi viszonyban állnak. Az utóbbiakról nyert megbízható ismeret és tudás birtokában a kéz és a tenyérvonalak alapján készített diagnózisok együtt alkalmazhatók a legfejlettebb tudományos módszerekkel. Manapság, amikor az információrobbanás korát éljük, az egyes tudományterületeket alaposabban kidolgozott szakágakra osztják, azaz a tudományos vizsgálódás, a kutatás egyre jobban specializálódik. Ez a fejlődés a kézelemzést sem hagyta érintetlenül. A modern palmisztria már elsősorban a személyiségjegyek, a pszichológiai, fiziológiai, patológiai és egyéb jellemzők, illetve a kéz teltsége, mérete, formája, az ujjak hossza, alakja, torzultsága, vastagsága, az ujjközök nagysága, a körmök állaga és színe, a dombok fejlettsége, a tenyérvonalak és szimbolikák formája és eloszlása stb. közötti kapcsolatokat, összefüggéseket tanulmányozza.
A kézvonalak orvosi szempontból történő vizsgálata még nagyon fiatal tudományág, azonban ígéretes jövő áll előtte. A napjainkban világszerte népszerű ősi palmisztria a modern tudományok felfedezéseire építkezve, fokozatosan és egyre jobban megszabadult szubjektív feltételezéseken alapuló elemeitől és babonás színezetétől, s mára tudománnyá vált.
Az emberi test tökéletes, a legmagasabb szintű önszabályozó rendszer. Minden alkotórésze összekapcsolódik, a szervei kölcsönhatásban állnak egymással. Normális viszonyok között működését a nagyszámú visszacsatoló rendszer automatikusan szabályozza és egyensúlyban tartja, vagyis az emberi test normális fizikai tevékenységei, valamint az információazonosító és -kezelő funkciói maradéktalanul biztosítottak. Azonban olyankor, amikor valamelyik szabályozó
A kézvonalak formájára már az embrionális fejlődés is jelentős befolyással van. A tenyér vonalai, a papilláris gerinceka terhesség (magzati élet) harmadik, negyedik hónapjában kezdenek kialakulni, és az ötödik hónap közepe táján veszik fel a formájukat. A bőrpapilla kinyomódik az epiderma irányába, és finom gerincek képződnek, a gerincek között pedig sok
Az emberi testtel kapcsolatos modern tudományos kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a kéz sokkal fontosabb szerepet játszik, mint bármely más bőrrel borított felület a test többi részén. Nemcsak védekező eszközként szolgál az élő test számára, hanem vezetőként is az embernek az ismeretlen világ érzékeléséhez. Amikor az ember elveszíti a szeme világát,
A normális kézvonalak három fővonalból, valamint a belőlük eredő mellék- illetve másodlagos vonalakból állnak. Szoros vérrokonsági kapcsolat esetén a fővonalak hossza, íve, elágazásainak formája nagy hasonlóságot, esetleg teljes azonosságot mutathat.
A hagyományos kínai orvoslásban használt - és a Kínai kézdiagnosztikac. könyvemben részletesen leírt - tizennégy vonal szintén hajlamot mutat a családi
Az ember kezei nemcsak a munkavégzés szervei, hanem hasznos eszközök az érzelmek, érzések kifejezésére is. Az összes földi élőlény közül csak az embernek és a majomnak van ujjlenyomata és csak az ő kezükön találhatók vonalak. Ez a tény azt erősíti meg, hogy a fejlett intelligencia és a gazdag érzelemvilág valamilyen
A tenyér bőrének egyik lényeges jellemzője, hogy - noha vannak verejtékmirigyei - nincs rajta szőrzet, ezáltal a bőrredők, tenyérvonalak fejlődése, változása jobban felismerhető, észlelhető, ugyanis a megfigyelést nem zavarja a bőrön lévő apró pórusok és finom szőrszálak jelenléte. Ugyanakkor a kézfejen található verejtékmirigyek pórusai változatos hálózatot képeznek, és sok apró
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.