Jeles napok, ünnepek

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. március 18

A nagypénteki böjt idején nem főznek, sütnek zsírral. Ezen a napon az emberek felkeresik a temetőket, meglátogatják halottaikat, megtisztogatják a sírokat. Nagypéntek emlékére a katolikus templomokban már nagycsütörtökön elnémulnak a harangok, ettől kezdve húsvétig harangozás helyett kerepelnek, s a jószágokról is leszedik a kolompot, csengőt. Amikor újra megszólalnak a harangok

Bővebben

Módosítás: 2015. február 16

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. március 18

A katolikusok húsvét előtti hetet nagyhétnek nevezik. A keresztény hívők ekkor emlékeznek a megváltásra. A 4. században élt alexandriai Atanáz, valamint a 367-ben Constantia egyházi elöljárójának megválasztott Epiphanosz püspökök nevezték először szent hétnek ezt az időszakot, igaz eredetileg csak két szent napra, a péntekre és szombatra gondoltak. A niceai zsinat

Bővebben

Módosítás: 2015. február 16

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. március 18

A képeket - melyek a Szabolcs-Szatmár megyében található Ura község hagyományos húsvéti ételszentelésének epizódjait mutatják be - Popovics Tiborné (Bányai Marika) és Popovics Tibor készítették, illetve bocsátották rendelkezésemre.

Bővebben

Módosítás: 2015. június 16

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. március 14

A húsvét, a vasárnapok mellett, a keresztény egyház legrégibb és legfontosabb ünnepe, de húsvét környékén tartják a tavaszt köszöntő hagyományos fesztiválokat is. Noha maga a húsvét csak egyetlen vasárnap, megelőzi azonban a húsvétra felkészülés ideje, a nagyböjt negyven napja, valamint a nagyhét: a virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A feltámadás

Bővebben

Módosítás: 2016. március 22

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. február 24

A vidéki emberek sokféle előjelből tudnak következtetni az időjárás változásaira. Megfigyeléseik helyességéről, esetleg téves következtetéseikről napi mint nap megbizonyosodnak. Néhány ilyen népi időjárási előrejelzés valóságtartalmáról magunk is meggyőződhetünk. Az év egyes napjaihoz fűződő időjóslások többnyire névnapokhoz vagy naptári ünnepekhez kötődnek, ezek közül a legismertebbeket rigmusokkal is megörökítették. A következőkben ezekből

Bővebben

Módosítás: 2016. november 11

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. február 24

A karnevál a negyvennapos nagyböjt előtti mulatságokban, tréfákban bővelkedő farsang. Nevét többek között a húshagyó keddre utaló, olasz carne vale: ’Hús, Isten veled!’-del is magyarázzák. Más magyarázat szerint, a karnevál megünneplése a bor és a mámor görög istenének, Dionüszosznak a nevéhez köthető. Athénban a Nagy Dionüszosz ünnepén, az istent képviselő

Bővebben

Módosítás: 2014. december 10

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. február 24

A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Mivel a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtöt valamikor szigorúan betartották, ennek ellensúlyázására alakulhatott ki a böjt előtti nagy evések, ivások, lakomák, mulatozások szokása, a farsang. Ezért is nevezték el  az ördög ünnepének a duhaj farsangot.

A farsanghoz számos népszokás fűződik, melyekben szerte Európában a tavaszvárás, és

Bővebben

Módosítás: 2013. október 26

Írta: Rosta Erzsébet

Kategória: Jeles napok, ünnepek

Megjelent: 2008. február 24

E napon a katolikus egyház az Úr megjelenésére (Epiphania Domini) emlékezik. A nálunk Vízkeresztnek nevezett napot, melynek elnevezése a görög epiphameia "megnyilvánulás" szóból származik, a 4. század vége óta ünnepelik meg. Január 6-án a keleti egyház Jézus megkeresztelésére emlékezik, nyugaton pedig a napkeleti bölcseket ünneplik, akik egy vezérlő csillagot követve

Bővebben

Módosítás: 2014. december 20