Egyéb írások

Sok érdekes témát gyűjtött egybe Fónagy Iván A Mágia és a Titkos tudományok története című, 1943-ban megjelent könyvében, ezekből ragadtam ki és idézek néhány jósálmot, amik állítólag megvalósultak, beteljesedtek.

„Romantikus szerzők, orvosok és költők egyaránt nagyszámmal jegyeztek fel jósálmokat. Crowe ír az említet munkájában például egy fiatal leányról, aki azt

Bővebben: Érdekes jósálmok

Amikor belekezdtem a címben lévő írásába, nem képzeltem, mekkora fába vágom fejszém. Már a szimbólum meghatározása is nehéznek bizonyult, de a szimbólumok rengetegjében, arra gondoltam, annyi lehet belőlük, mint égen a csillagok. Persze, nem tudom, hogy mennyi csillag van az égen, sem azt, hány szimbólum illetve hányféle, (vallási, mitológiai, művészeti,

Bővebben: Szimbólumok, vagyis a jelképek

A természettudós, etnográfus, politikus, parlamenti képviselő, népszerűsítő író Herman Ottót , - aki 1835-ben született Breznóbányán, meghalt 1914-ben Budapesten- méltán nevezik „az utolsó magyar polihisztornak” és a „madarak atyjának”. Számtalan publikációja jelent meg, feltehetően a legismertebb könyve, az 1901-ben megjelent A madarak hasznáról és káráról, melyet német és angol nyelvre

Bővebben: A magyar nép arca és jelleme

Az ázsiai emberek évezredek óta tudják, hogy a füstölők illata befolyásolja az ember közérzetét, szellemi és fizikai állapotát, ezért használatuk a mindennapi életben is elterjedt. A japán gésák a füstölőórával (a füstölő végigégéséhez szükséges időtartammal) mérték a vendégeikkel eltöltött időt. A legtöbb füstölőt Kínában használják, viszont Dél-Indiában készítik. A füstölők

Bővebben: A tömjén füstje

A füstáldozat bemutatása a világ szinte minden táján, minden kultúrájában már a történeti időket megelőzően ismert volt. A hiedelem szerint a felszálló füst az ember és az isten, a föld és az ég között létesít lelki kapcsolatot, azzal, hogy a fohászkodó ember hódolatát felviszi az égbe, feljuttatja istenhez az imádkozó

Bővebben: Füstölők illatáldozata

Noha a házasság már egyre kevésbé szükséges előfeltétele a férfi és a nő együttélésének - elsősorban a hagyományok és az esküvő ünnepi hangulata miatt -, sok ember még ma is ezt az aktust tekinti élete egyik legfontosabb eseményének. Egyes népszokások ugyan nem részei többé a lakodalmi vígasságnak; elfeledett gyakorlat

Bővebben: Nászéjszaka, mézeshetek

Mivel napjainkban e ruhadarab elsősorban a menyasszonyi öltözék kelléke, nem véletlen, hogy a harisnyakötőről ismert (ma is élő) hiedelmek, babonák legtöbbje a házassági ceremóniával. esküvői ünnepséggel kapcsolatos. Akárcsak a menyasszonyi csokrot, időnként ezt is a vendégek közé vetik, csakhogy ez esetben nem a hajadonok, hanem a nőtlen fiuk vagy

Bővebben: Harisnyakötő

Noha a pálmalevelet, vagy lótuszvirágot formázó, főként strucctollakból készített legyezőt az ókori Egyiptomban már 4000 éve ismerték, és - mint az élet (lélegzés) valamint a fáraók hatalmának a jelképét - a szakrális ceremóniákon használták, a meleg nyári napok elmaradhatatlan kellékét, a retikülökben is elhelyezhető, összezárható kézi legyezőket csak az

Bővebben: A hűsítő legyező, mely egykoron a flörtölés eszköze is volt