Amikor belekezdtem a címben lévő írásába, nem képzeltem, mekkora fába vágom fejszém. Már a szimbólum meghatározása is nehéznek bizonyult, de a szimbólumok rengetegjében, arra gondoltam, annyi lehet belőlük, mint égen a csillagok. Persze, nem tudom, hogy mennyi csillag van az égen, sem azt, hány szimbólum illetve hányféle, (vallási, mitológiai, művészeti,

Bővebben: Szimbólumok, vagyis a jelképek

A természettudós, etnográfus, politikus, parlamenti képviselő, népszerűsítő író Herman Ottót , - aki 1835-ben született Breznóbányán, meghalt 1914-ben Budapesten- méltán nevezik „az utolsó magyar polihisztornak” és a „madarak atyjának”. Számtalan publikációja jelent meg, feltehetően a legismertebb könyve, az 1901-ben megjelent A madarak hasznáról és káráról, melyet német és angol nyelvre

Bővebben: A magyar nép arca és jelleme

Az ázsiai emberek évezredek óta tudják, hogy a füstölők illata befolyásolja az ember közérzetét, szellemi és fizikai állapotát, ezért használatuk a mindennapi életben is elterjedt. A japán gésák a füstölőórával (a füstölő végigégéséhez szükséges időtartammal) mérték a vendégeikkel eltöltött időt. A legtöbb füstölőt Kínában használják, viszont Dél-Indiában készítik. A füstölők

Bővebben: A tömjén füstje

A füstáldozat bemutatása a világ szinte minden táján, minden kultúrájában már a történeti időket megelőzően ismert volt. A hiedelem szerint a felszálló füst az ember és az isten, a föld és az ég között létesít lelki kapcsolatot, azzal, hogy a fohászkodó ember hódolatát felviszi az égbe, feljuttatja istenhez az imádkozó

Bővebben: Füstölők illatáldozata

Noha a házasság már egyre kevésbé szükséges előfeltétele a férfi és a nő együttélésének - elsősorban a hagyományok és az esküvő ünnepi hangulata miatt -, sok ember még ma is ezt az aktust tekinti élete egyik legfontosabb eseményének. Egyes népszokások ugyan nem részei többé a lakodalmi vígasságnak; elfeledett gyakorlat

Bővebben: Nászéjszaka, mézeshetek

Mivel napjainkban e ruhadarab elsősorban a menyasszonyi öltözék kelléke, nem véletlen, hogy a harisnyakötőről ismert (ma is élő) hiedelmek, babonák legtöbbje a házassági ceremóniával. esküvői ünnepséggel kapcsolatos. Akárcsak a menyasszonyi csokrot, időnként ezt is a vendégek közé vetik, csakhogy ez esetben nem a hajadonok, hanem a nőtlen fiuk vagy

Bővebben: Harisnyakötő

Noha a pálmalevelet, vagy lótuszvirágot formázó, főként strucctollakból készített legyezőt az ókori Egyiptomban már 4000 éve ismerték, és - mint az élet (lélegzés) valamint a fáraók hatalmának a jelképét - a szakrális ceremóniákon használták, a meleg nyári napok elmaradhatatlan kellékét, a retikülökben is elhelyezhető, összezárható kézi legyezőket csak az

Bővebben: A hűsítő legyező, mely egykoron a flörtölés eszköze is volt

Noha a humoristák már régóta előszeretettel foglalkoznak velük (hogy okkal teszik-e, döntse el a kedves olvasó), számos vicc és különféle rémtörténet is kering róluk, az európai babona többnyire kimaradt az anyósok „bántalmazásából”. Az általam fellelt irodalomban kifejezetten negatív hozzáállással egyedül a skótoknál találkoztam, akik szerint sokkal boldogabb házasélet vár a

Bővebben: Anyós babonák