
Noha a pálmalevelet, vagy lótuszvirágot formázó, főként strucctollakból készített legyezőt az ókori Egyiptomban már 4000 éve ismerték, és - mint az élet (lélegzés) valamint a fáraók hatalmának a jelképét - a szakrális ceremóniákon használták, a meleg nyári napok elmaradhatatlan kellékét, a retikülökben is elhelyezhető, összezárható kézi legyezőket csak az
Noha a humoristák már régóta előszeretettel foglalkoznak velük (hogy okkal teszik-e, döntse el a kedves olvasó), számos vicc és különféle rémtörténet is kering róluk, az európai babona többnyire kimaradt az anyósok „bántalmazásából”. Az általam fellelt irodalomban kifejezetten negatív hozzáállással egyedül a skótoknál találkoztam, akik szerint sokkal boldogabb házasélet vár a
Mint a dolgozó nők hagyományos ruhaviseletéhez, természetesen a kötényhez is számos babona kapcsolódik. A legismertebb az a régi hiedelem, hogy jó szerencsét hoz, ha egy kötényt véletlenül fordítva veszünk fel, és nem fordítjuk meg azonnal. A kötény e tulajdonságát ki is használhatjuk. Ha egy háziasszonyt a munkája során sorozatosan apró
A prostitúció, a szexipar „munkásainak” múltjával és jelenével foglalkozó írásokkal tele van a világháló, azonban a prostituáltakkal kapcsolatos babonás hiedelmeket csak hosszas keresgélés után, elvétve találhatunk. Pedig akad néhány.
Például érdemes az utcán sétálgatni, mert ha történetesen egy utcalánnyal találkozunk, a nap hátralévő részében szerencsénk lesz, akár egy jó üzletet
A harisnyáról, vagyis a közvetlenül a lábat borító, a lábfej, ill. a lábszár alakjához formált, géppel vagy ritkán kézzel kötött, rendszerint térden felül érő ruhadarabról, melyre a lábbelit húzzák (Magyar Értelmező Kéziszótár), sokfelé olvashatnak a világhálón, ha pedig idekattintanak, a történetét is megismerhetik. Ezért - a máshol is megtalálható tényeket
Elsősorban Benjamin Franklinnak (1706 – 1790), a villámhárító feltalálójának köszönhetően, ma már tudjuk, hogy a villámlás nem valamilyen titokzatos erők, vagy istenek kreálmánya, hanem nagy energiájú elektromos gázkisülés, ami felhőkön belül, felhők között, vagy a talaj (földfelszín) és felhők között jön létre. Alapvető oka, hogy a zivatarfelhőkben az erőteljes fel-
Beszédünk, hanghordozásunk, kimondott szavaink, társalgásunk közben használt gesztusaink nemcsak érzelmeinkről, karakterünkről árulkodnak, hanem számos hiedelem, babona is kapcsolódik hozzájuk. Némelyikük egész hihető!
Az utóbbiakra példa az a megállapítás, mely szerint a tudatlanság hangosan „beszél”, a tudás viszont halkan. Vagy az, hogy nem megbízható egy férfi bátorságát abból a hangtónusából megállapítani,
Noha a 19. század második felében - pontosabban 1862 és 1874 között - megjelent hat kötetes magyar szótár, „a Czuczor-Fogarasi” még elsősorban a „légből ritka tünemény gyanánt lehulló köveket” vélte mennykőnek, illetőleg a köznép hiedelmére hivatkozva, „bizonyos fekete színű s egy-két ökölnyi nagyságú kövekről” tartotta azt, hogy mennykövek, már azt
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.