A+ A A-

A só az ízek királya, de ügyeljünk arra, mit veszünk és eszünk

  • Közzétéve itt: Vegetáriánus és halas ételek


Mahátma Gandhi természetgyógyászati tanácsaiban helyteleníti azt, hogy Indiában nemcsak a túlzott fűszerezés dívik, hanem az erős sózás is. Ezt olvasva hozzátehetnénk, nálunk ugyancsak gondot okoz a sok só fogyasztása. Gandhi jogosan ítélte el a mértéktelen sózást, meggyőződése volt, hogy a só mérgezi a vért. Szerinte, akik nem használnak sót, olyan tiszta vérűek, hogy a kígyómarástól sem kell félniük. Ennek igazát nehéz megítélni, de tény, hogy több betegségben szenvedőnek hasznos lenne, ha csökkentené szervezetébe a só bevitelt, vagy áttérne a sótlan étrendre, ami - valljuk be - a főtt ételt evők körében szinte elképzelhetetlen.

Tény, hogy a só, mint az ízek királya, vezető szerepet visz, általa kellemessé, élvezhetővé válnak az ételek. A sós íz megítélése viszont ízlés és szokás dolga, van, akinek a sós még sósabb lehetne, míg másnak a majdnem sótlan is nagyon elsózott. A rendkívüli eltérés valószínű oka az, hogy a sós ételt kedvelőket már pici korukban rászoktatják a sós ízre, amiről a későbbiekben nehéz lemondaniuk. Pedig ha nem sikerül a leszokás, előbb vagy utóbb kialakulhat náluk a hipertónia. Gandhinak, aki nyers koszton élt, húsmentesen táplálkozott, a szó szoros ételemben vett vegetáriánusként könnyű dolga volt, hisz megrázkódás nélkül lemondhatott a sózásról, azonban a főtt ételek - ellentétben a nyers élelmiszerekkel - kívánják a sót, nélkülük ehetetlenek. De felmerül a kérdés, hogy a vegetáriánus indiaiak B-vitamin szükségletét adó, számukra nélkülözhetetlen szemes babot, lencsét, borsót miként ajánlotta megenni Gandhi? Mivel ezeket a hüvelyeseket kizárólag csak főzve lehet megenni, ahhoz, hogy élvezetesek legyenek az ember számára, sóra van szükség.

Ha nem örökletes, sok esetben a só a ludas a magas vérnyomás kialakulásában, fokozott munkára kényszeríti a szívet, a vesét, nem hasznos az érrendszernek, migrénes fejfájást, szédülést, táplálkozási zavarokat okozhat. A sok só fokozott kálium veszteséggel jár, ami a vizelettel ürül ki. Már bizonyított tény, hogy a káliumban szegény és nátriumban gazdag, vagyis a sóval telített étrend együtt jár a magas vérnyomással. A sok só nagy melegben kimerültséghez és hőgutához vezethet. Ugyanakkor a só hasznos abban, hogy segíti a vér kalcium- és egyéb ásványi anyag szintjét értéken tartani.

Akinek magas a vérnyomásuk, célszerű csökkenteniük a só fogyasztását, ami elég nehéz feladat azok számára, akik megszokták a sós ízeket. Ki gondol arra, ha megeszik három palacsintát, vagy májgombóc levesből egy tányérnyit, akkor aznapra már épp elegendő sót fogyasztott.

Kerülni kell a löncshúsokat, a marhahús konzerveket, májkrémeket, kolbászokat, felvágottakat, sonkákat, virslit, császárszalonnát, ételízesítőket, a ketchupot, a chili- és a szójaszószt, a mustárt, ecetes tormát, ecetes kaprot, sőt az olajbogyót is. Nem ajánlatos enni sós ropogósokat, rudakat, pereceket sem.

Aki mérsékelni akarja a só fogyasztását, ne igyon sört, csak ha szükséges, ne szedjen hashajtókat, ne főzzön lágyított vízzel, és legfeljebb gargarizáláshoz kortyolgasson lágyított vizet. Ne használjon nátrium-glutamátot, amit előszeretettel adnak a kínai ételekhez. Ne fogyasszon pácolt, füstölt húsokat, besózott marhahúst és halat például lazacot, nem ajánlottak a konzerv- vagy fagyasztott húsok, szárnyasok, például pulyka, vagy a különböző halak, mert ezekhez is adnak sót. Ügyeljenek a kalóriaszegény, diétás szódavizekre, mert egyik-másiknak nagy a sótartalma.

Nem ajánlatos sütéshez sütőport, vagy szódabikarbónát használni. Ennél a tanácsnál megáll az ember esze, és azon gondolkodik, miként készítsen ezentúl olyan süteményt, amihez a sütőpor vagy a szódabikarbóna dukál. Kérdés az is, milyen az a kenyér, amiből kimarad a só, röviden ehetetlen. Ráadásul a sótlan kenyér kisütve színtelen, kis térfogatú, sűrű állagú. Ugyanis a só nemcsak jó ízt ad, lisztjavító, szabályozza az erjedést, biztosítja a tészta szilárdságát, emeli a kenyér eltarthatóságát.

A só hiánya a szénhidrátok elégtelen emésztéséhez vezet, esetleg neurológiai tüneteket produkál. Aki kívánja a sót, annak feltehetően pajzsmirigyében kevés a jód, vagy alacsony nátriumszinttel járó Addison-kórja van. Érdekes, hogy a magas vérnyomásúak gyakran kívánják meg a sós ételt, vagy szórják meg a sós ételt is sóval, pedig számukra a szertelen sófogyasztás nem ajánlatos.

Végül egy érdekes tanács: Earl Mindell, a Vitamin Biblia című könyvében cáfolja azt a közhiedelmet, miszerint amikor meleg időben, vagy nehéz fizikai munkavégzése miatt erősen megizzadunk, feltétlenül a kiizzadott só pótlására van szükségünk. Ha viszont valóban sóhiányunk van, a sót sóoldattal szükséges pótolnunk.

További olvasnivaló

A népszerű palacsinta

Valamennyi palacsintasütésemre vagy -evésemre nem emlékszem, hisz képtelenségnek tűnne, ám van néhány nevezetes esetem. Egy alkalommal káposztás palacsinta sütése közben, váratlanul beállított hozzánk nagybátyám egy barátjával. Mindketten testes férfiak...

Folytatás...

Bogyóka kézelemzése

Hét képet küldött a bal, vagyis a passzív kezéről, az aktív, illetve a jobb kezéről viszont mindössze egy csonka - a felső részén meglehetősen homályos - kézképet kaptam. Ezen a...

Folytatás...

A szeplők

A szeplőn - tudományos nevén ephelisen - a hámréteg festékének megszaporodásából származó, mákszemnyi-lencsényi apró barnás foltokat értjük. Leggyakrabban a fehér bőrű, vörös vagy vörösesszőke hajú embereken tűnnek fel. A hajlamot...

Folytatás...

A tenyér nedvessége és szárazsága

A tenyerek nedvességének megfigyelése elsősorban akkor bír diagnosztikai jelentőséggel, ha a kezek - normális időjárási viszonyok között - a szokásosnál szárazabbak vagy nedvesebbek. A tenyér szárazságát külső vagy belső tényezők...

Folytatás...

Irán – Figyelmeztet a szokásosnál t…

  Teheránból, először osztott pályás városi gyorsforgalmi úton, majd autópályán haladva, könnyen kijutunk; ezúttal jóval kevesebb időre van szükségünk, igaz nincs velünk navigátorunk, Abdi. Amint elhagyjuk az ótóbánt, Kazvínban olcsó benzinnel...

Folytatás...

Térd-hiedelmek

Az emberi test legbonyolultabb, legnagyobb méretű és legjobban terhelhető ízülete, a térd - a többi testrészhez képest - viszonylag kevéssé mozgatta meg a babonás népi fantáziát. De a fiziognómia, a...

Folytatás...