A+ A A-

Kenyérsütő géppel miként készítsünk kenyeret

  • Közzétéve itt: Konyhai tippek, trükkök

Bár sokan úgy gondolják, hogy a kenyérsütés nagyon időigényes dolog, ami a hétköznapi rohanásba nem nagyon fér bele,  valójában a tényleges közreműködésünk nem több fél óránál. A kenyér, amíg megkel és megsül, teljesen jól elvan nélkülünk is. Sőt, ha a kenyérsütő gépet választjuk, csak annyi időt rabol el tőlünk, amíg a hozzávalókat az üstbe adagoljuk, és a gépet beprogramozzuk. Ahhoz, hogy már az első saját készítésű cipónk jól sikerüljön, pár dolgot érdemes tudni az alapanyagokról.

Friss kenyér a sütőből

A legfontosabb a megfelelő liszt kiválasztása. Házi sütésű kenyérhez a magasabb sikértartalmú lisztek a legjobbak, ez a fehér kenyérliszt, vagy a félfehér kenyérliszt, ha ilyet nem kapunk, akkor a finomlisztből is süthetünk fehérkenyeret. Ha finomlisztből készítjük, akkor 1 kiló liszthez tehetünk 1 evőkanál búzasikért. (ez bioboltban kapható). Természetesen a rozskenyér kedvelői is elkészíthetik otthon a ropogós cipót. Méghozzá igazit, hiszen a bolti  rozskenyereket  többnyire malátával, karamellel készítik. Ha már egyfajta lisztből jó kenyeret sütöttünk, bátran kísérletezhetünk többféle liszt keverésével is. Bármelyik lisztet is választjuk, mindenképpen szitáljuk át. Így a szennyeződéstől megtisztul a liszt, és a szerkezete is lazábbá válik. A liszt legyen mindig szobahőmérsékletű (ha például a hideg kamrából hozzuk be, szitálás után mindenképpen langyosítsuk fel szobahőmérsékleten), különben nem fog szépen megkelni a tészta.

A kenyérsütés lelke a jó élesztő vagy kovász. Ha csak lehet, használjunk friss élesztőt – a magyar élesztő híresen jó minőségű. Egyes kenyérsütő gépeknél csak és kizárólag szárított élesztő használható – ezt a használati utasításban megtaláljuk. Az ajánlott mennyiségű élesztőt nem érdemes megnövelni, mert ettől csak jobban megkel a tészta és végül nagyon levegős lesz, összeesik, a kenyérsütő gépből pedig kidagadhat.

Az élesztőt is mindig egy kevés cukorral elkevert langyos folyadékban – víz vagy tej – futassuk fel. De vigyázzunk arra, hogy az élesztő, bár igényeli a meleget, 40 C foknál magasabb hőfokú folyadékkal ne találkozzon. Ennél magasabb hőmérsékleten ugyanis „megdöglik” az élesztő, elpusztulnak az élesztőgombák. Szintén természetes kelesztő anyag – a manapság már kicsit elfeledett – kovász. Annak idején először kovásszal és nem élesztővel készítették a kenyeret. Minden kovász liszt és víz, vagy növényi eredetű folyadék keverékéből készült tészta, ami erjedésnek indul. Érdemes egy adagot elkészíteni, mert utána a felhasználás arányában csak pótolni kell, s hosszú időre elegendő kovászt készíthetünk.

Annyi lisztet és vizet kell tenni az indító kovászhoz, amennyit a kenyérsütéshez elvettünk. A kovásszal készült kenyerek hosszabb kelesztést igényelnek, de tovább eltarthatóak. Jellemző, kellemesen savanykás illatukat és ízüket a kovász erjedéskor keletkező tejsav adja. Természetesen kapható már nemcsak szárított élesztő, de kovász is. Bármelyikkel jó kenyeret süthetünk, de az élő kultúrás kelesztő anyagok mindig szebb eredményt adnak.

A kenyértészta készítéséhez mindenképpen szükségünk van még folyadékra is – ez lehet víz vagy tej, esetleg író. Én magam kipróbáltam már víz helyett a sört is (természetesen ezt is langyosan), így bátran ajánlom. A sörben található élesztő és széndioxid csak elősegíti a kelést, így még lágyabb tésztájú kenyeret süthetünk. Nem kell aggódni, a sör ízét egyáltalán nem lehet majd érezni. A kenyér állagát még puhábbá teheti egy kis vaj, olívaolaj, esetleg más olajfajta, de vigyázzunk vele – legfeljebb 2-3 evőkanállal tegyünk a tésztához, különben ragacsos marad sütés után is.

A helyiség ne legyen hideg és huzatos. A dagasztott tészta akkor jó állagú, ha már elválik a táltól vagy deszkától. Illetve ha olyan rugalmas, ha benyomjuk az ujjunkkal a felületét, akkor szép lassan visszaugrik. Minél tovább dagasztjuk a tésztát, annál puhább, lazább szerkezetű lesz a kenyér. Sötétebb lisztfajtákból készült kenyerek – graham-, rozs-, teljes kiőrlésű lisztek – hosszabb dagasztást igényelnek.

A kelő tésztát takarjuk le egy tiszta konyharuhával és tegyük meleg helyre addig, amíg kb. másfél-kétszeresére nem dagad. Ez 45 -60 percet vesz igénybe. (S ha úgy tetszik, ez szinte ajándék szabadidő nekünk). Ezután a tésztát gyúrjuk lazán át, formázzunk belőle cipót (zsemlét, kiflit), és tegyük tovább kelni már a sütőlapra, vagy a cserépedénybe, amiben majd sülni fog, mert ha a második kelesztés után mozgatni kell még, akkor a tészta összeesik. Kelesszük még letakarva meleg helyen 25 -30 percet. Majd  tegyük előmelegített, légkeveréses sütőbe magas hőfokra (190-200 C fokra) a javasolt sütési idő feléig, utána mérsékeljük a lángot 20-30 fokkal. A majdnem kész kenyér tetejét pedig kenjük meg vízzel, ettől lesz ropogós a héja.

A gépi kenyérsütés szinte semmi buktatót nem tartogat. A hozzávalókat beleöntjük a gép üstjébe. Amit minden esetben be kell tartani gépi kenyérsütés esetén, hogy először mindig a folyadékot öntjük az üstbe, utána a többi hozzávalót. A másik aranyszabály, hogy az élesztő nem érintkezhet a folyadékkal. Én az üstbe öntött liszt közepébe egy kis gödröcskét szoktam kialakítani és ebbe öntöm az élesztőt. De kaphatóak már élesztőt is tartalmazó kenyérlisztek, amit hozzá kell adni a folyadékhoz, és már csak a kívánt programot kell elindítanunk. Legközelebb csak  akkor lesz ránk szükség, ha a kész kenyeret ki kell venni a gépből. Ha elkészült a kenyér, akkor kb. 10-15 percet hagyjuk még az üstben, és utána vegyük csak ki – így sokkal könnyebben kicsusszan. Személy szerint nekem a gépi kenyérsütés egyik nagy kérdése, hogy a kenyérdagasztó lapátokat miként lehet úgy eltávolítani, hogy a kenyér belsejében minél kisebb kráter maradjon. Eddig az vált be a legjobban, ha kenyérsütés előtt a lapátokat olajba mártottam.

A gépi kenyérsütés egyik nagy előnye, hogy a gépek programozhatóak, azaz be lehet állítani – általában 12-13 órás késleltetéssel – hogy mikorra is készüljön el a kenyér. Így akár este belerakhatjuk a hozzávalókat, és reggelre friss kenyérillatra ébredhetünk. Ha késleltetett programmal sütünk, vagy ne használjunk tejet vagy csak magasan hő kezeltet, mert megromolhat.

Kenyér és búza

Sokan a kenyérsütő gépet csak dagasztásra használják, majd a gépben megkelesztett kenyértésztát maguk formázzák – akár cipónak, zsemlének, vagy kiflinek – még egyet kelesztenek rajta formázás után, majd bedugják a forró sütőbe. Bárhogyan is készüljön a ropogós héjú, foszlós belsejű kenyerünk, gazdagíthatjuk még különféle magvakkal, aszalt zöldséggel, zöldfűszerrel is. Ezeket kézi dagasztásnál a második dagasztáskor gyúrjuk a kenyérhez, ha pedig géppel sütünk, akkor a dagasztó programnál egy sípoló hang jelzi majd, hogy mikor tegyük a tésztához a  kiválasztott ízesítőt. A boltokban már házi kenyér fűszerkeverék is kapható, de  otthon is elkészíthetünk hasonlót. Ha eddig még nem próbáltuk ki a házi kenyérsütést, akkor most már ne tétovázzunk tovább.

További olvasnivaló

Kánikula - caniculares dies

  A kutyanapok (caniculares dies) kifejezés, melyből egyébként a mi kánikula szavunk is származik, a Római Birodalom virágzása idején vált elterjedtté, és az elnevezés a Szíriuszra (kutyacsillagra) utal. A régi rómaiak...

Folytatás...

Érdekességek, furcsaságok az állatvilágb…

  A baglyok nem képesek mozgatni a szemgolyójukat. A fejüket viszont kiválóan - 270 fokos szögben – forgatják, így a merev szemgolyójuk egyáltalán nem korlátozza a látásukat. Ráadásul az állatok közül...

Folytatás...

Gyermekkorban észlelt maszturbálás és az…

Dr. Krafft-Ebing R. 1908-ban kiadott könyvéből olvastam, hogy már kisgyerekeknél lehetnek nemi izgalmak. Vannak gyermekek, akik ha viszketést éreznek a végbélnyílásuk, vagy a külső nemi szerveiken, azokkal...

Folytatás...

A pszichopata személyiség és a bűnözői h…

Amióta bizonyított tény, hogy a kézlenyomatok segítenek az örökletes rendellenességek, a neurológiai problémák és a szellemi visszamaradottság felismerésében, nincs okunk vitatni a modern kézelemzők azon feltevését, hogy a kezek megfigyelése...

Folytatás...

Tizenkettes, az apostolok és a törzsek s…

Amíg a tízes tökéletes számnak minősült, addig a tizenegyes már rossz hatású volt, a tizenkettes pedig titokzatos lett. A tizenkettes az idő három síkjának és a tér négy égtájának...

Folytatás...

C vitamin, aminek hiányától skorbutot ka…

Az embereknek és az állatoknak, hogy zavartalanul működjön szervezetük, vitaminokra van szükségük. Ha nem jutnak megfelelő adag vitaminhoz, akkor vitaminhiány léphet fel náluk, mely nemcsak az immunrendszer gyengülését okozhatja, hanem...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom