A friss fokhagymagerezdeket ne vágjuk apróra, hanem késsel törjük össze, vagy dörzsöljük szét.
A fokhagyma erős szaga csökken, ha néhány percig sós vízben áztatjuk.
Ha friss fokhagyma helyett fokhagymaport használunk, 1 mokkáskanál fokhagymapor 4 gerezd fokhagymának felel meg.
Egy teáskanál szárított gyömbérpor 2 teáskanál friss gyömbérrel egyenlő. (A szárított gyömbérport vízben áztassuk be!)
A fonnyadt petrezselyem-, vagy zeller zöld felfrissül, ha félóráig forró vízbe tesszük.
Ha a - megmosott, leszárított - kaprot és a petrezselymet lefagyasztjuk, akkor egész évben ízesíthetünk velük, csak bele kell morzsolnunk az ételbe.
A paradicsom héját könnyen lehúzhatjuk, ha rövid időre forró vízbe tesszük. A rövid ideig tartó forrázás a paprika esetén is alkalmazható.
A hagyma nem könnyeztet, ha előtte (alufóliába csavarva) néhány percre mélyhűtőbe tesszük.
A hagymakarikák ropogósak lesznek, ha sütés előtt lisztben megforgatjuk őket.
A puha paradicsom és paprika újra feszessé válik, ha néhány percre hideg vízbe tesszük.
A fonnyadt zöldségeket és salátákat citromleves hideg vízbe kell tenni, majd lecsepegtetni, és egy ideig lefedve állni hagyni.
A hónapos retek friss marad, ha megtisztítva a hűtőszekrényben hideg vízben tároljuk.
A sárgarépa hosszabb ideig eláll, ha levágjuk a zöldjét.
Ne használjunk sok vizet a zöldségek főzésére. A zöldségek héját ne hámozással, hanem kaparással távolítsuk el. A hámozással a vitaminokat is eltávolítjuk.
A zöldségek takarékos megpuhítására tegyünk a főzővízbe egy kevés szódabikarbónát, a hosszú főzés ugyanis elpusztítja, tönkreteszi a vitaminokat. A szódabikarbónától megmarad a zöldségek eredeti színe is.
A zöldbab és a zöldborsó megtartja friss színét, ha a főzővízbe kevés cukrot teszünk.
Ha a kelbimbó főzővízébe kevés cukrot adunk, enyhül az íze.
Ha a kelbimbót és a sárgarépát fedő nélkül főzzük meg, szép marad a színük.
Ha a párolt sárgarépához, kevés cukrot teszünk, nagyon finom, karamellás ízhatást érünk el.
A csöves kukorica jobb ízű lesz, ha a főzés előtt az edény alját kibéleljük a kukorica zöld leveleivel.
Kevésbé fő szét a krumpli, ha a főzővízébe kevés ecetet vagy citromlevet adunk.
A főtt krumpli finom lesz, ha a sós főzővízbe kevés tejet öntünk.
A héjában főtt krumpli jobb ízű lesz, ha lobogó forró vízbe tesszük fel főzni.
A krumplipürét ne csak tejjel pépesítjük, hanem keverjük el simává vajjal vagy margarinnal. Aki egy kevés sütőport tesz a krumplipürébe, annak levegős, könnyű, finom lesz a püréje.
Megtartja színét a karfiol, a kukorica, a zeller, ha a főzőlébe pár csepp citromot cseppentünk.
A padlizsán nem lesz keserű ízű, ha felszeletelve megsózzuk, és állni hagyjuk, majd lecsöpögtetjük.
A padlizsán nem barnul meg, ha citromlével kissé meglocsoljuk.
A spárga nem lesz keserű, ha a főzővízébe kevés cukrot teszünk.
A sárgarépa megőrzi színét, ha főzés, párolás közben nem fedjük le az edényt.
Az alma és a körte megőrzi szép színét, ha a mosóvízébe citromlevet öntünk.
A lencse megtartja eredeti világos színét, ha a főzővízébe egy-két nyers krumplit teszünk.
A lencsefőzelék nagyon finom lesz, ha a már elkészül ételbe reszelt ecetes tormát teszünk.
Ha a serpenyőbe kevés sót szórunk, akkor sütéskor nem fröccsen ki az olaj.
A rántott zöldségeket itassuk le papírszalvétával, vagy csöpögtessük le szűrőbe téve.
A paradicsomos ételek ízét javítja, ha adunk hozzá - ízlés szerinti - cukrot.
A zöldborsó leves nagyon finom lesz, ha habarás, vagy rántás helyett tejet öntünk bele.
A reszelt torma jobb ízű lesz, és megőrzi fehér színét, ha citromlével locsoljuk meg.
A párolt káposzta finomabb lesz, ha ecet és cukor helyett, egy-két savanyú almát adunk hozzá, és úgy pároljuk meg.
A dinsztelt vöröskáposzta színe szép vörös marad, ha kevés citromlevet teszünk hozzá.
A fejes- és a vöröskáposztát könnyebb szeletelni, ha előtte jeges vízben beáztatjuk.
A káposztasaláta könnyebben emészthető és lágyabb lesz, ha kevés olívaolajat öntünk rá.
A banánt ne tegyük hűtőszekrénybe.
Ha a beszáradt mazsolát és szerecsendiót kb. 30 percig citromlébe tesszük, akkor felpuhulva visszanyerik eredeti ízüket.
A mandula könnyen kibújik a héjából, ha leforrázzuk, s megmarad a fehér színe, ha hámozás után hideg vízbe tesszük, és ezután szárítjuk meg.
A kardamom magvakat használat előtt szedjük ki a hüvelyükből.
A tél végi dió újra jóízű lesz, ha néhány órán át tejben megáztatjuk majd utána, leszárítjuk.
Ha a gyümölcspürébe pár csepp citromot keverünk, megmarad a szép színe.
Kétféle módon is megállapíthatjuk a tojásról, hogy friss-e vagy állott: ha megrázzuk, a friss tojás belseje nem mozog, vagy ha vízbe tesszük a tojásokat, a friss tojások lesüllyednek az edény aljára, míg az öreg tojások a felszínre emelkednek.
Ha a tojástartóba beleragadnak a tojások, mártsuk meleg vízbe, s akkor elválnak a tojások a tartótól.
A főtt tojást és a nyers tojástól megkülönböztethetjük, ha egy sima asztallapon megpörgetjük őket, a főtt tojás szabályosan forog, míg a nyers nem.
Könnyebb a kemény főtt tojást meghámozni, ha hámozás előtt hideg vízben lehűtjük.
A forró rántást mindig hideg vízzel öntsük fel, a hideg rántást pedig meleg vízzel engedjük fel.
Ha a sütőben tartott ételt alufóliával letakarjuk, a teteje nem szárad ki.
A habarás liszt és víz keveréke, amihez adhatunk még tejet vagy tejfölt. A habarás ne legyen sűrű, és ne maradjanak benne csomók. A legjobb habverővel simára kavarni, vagy összeturmixolni, esetleg szűrőn átengedni.
Ha a habaráshoz nem lisztet, hanem étkezési keményítőt használunk az ételnek sokkal simább, kellemesebb lesz az íze.
A finom habarás tojássárgával történik, a tojássárgát elkeverjük tejjel, tejszínnel vagy vízzel és az elkészített ételhez öntjük. Ezután az ételt nem forraljuk. Elsősorban krémleveseket sűríthetünk ezzel a habarással.
A régi kenyér ismét friss és puha lesz, ha a tetejét vízzel benedvesítjük, és sütőben átsütjük.
A kemény péksüteményből reszelhetünk zsemlemorzsát, vagy vízben esetleg tejben megáztatva felhasználhatjuk fasírthoz.
A tészta főzésénél néhány csepp olaj a főzővízben megakadályozza, hogy összeragadjon. A megfőtt tésztát hideg vízzel kell alaposan leöblíteni.
Az olasz ételekhez a tésztát mindig csak fogkeményre ('al dente') szabad megfőzni.
Ha a rizs főzővízébe egy kis olajat vagy citromot öntünk, a rizsszemek nem ragadnak össze.
A só nem lesz nedves, és nem csomósodik meg, ha a sótartóba néhány szem rizsszemet teszünk.
Az ételeket lassú tűzön főzzük puhára. Az erős főzés csökkenti az étel értékét.
Az indiai karis (curry-vel készített) ételeket mindig lassan főzzük, hogy a fűszerek teljes ízgazdagsága érvényesüljön.
A lecsót vagy a pörköltet mindig főzzük szaftjára, ne maradjanak vizesek.
Ha van felesleges paprikánk, hagymánk és uborkánk készíthetünk nagyobb adag ragút, melyet kis dobozokba eltéve lefagyaszthatunk. Felhasználás előtt kivesszük, felengedés után rátesszük a kifőtt tésztára, hozzáadunk konzerv olajos tonhalat. Nagyon finom.
A hal pikkelyeit gyorsabban leszedhetjük, ha kis időre a halat forró vízbe tesszük.
A fagyasztott halat tejben engedjük ki, ettől jobb íze lesz, majd törlőpapíron szárítsuk le.
A halat elkészítés előtt egy kis citromlével bedörzsöljük, jobb ízű lesz, és a hal sem esik széjjel a forgatásnál.
A halételek elkészítésénél fontos a hal fűszerezése és ízesítése, lényeges, hogy ezek ne nyomják el a hal ízét.
A halételekhez adott köretet mindig a hal mellé adjuk, a mártást pedig a hal alá öntve.
Amennyiben kifelejtettem valamit, arról bátran kérdezzenek. Remélem, tudok majd válaszolni. De aki tud más, egyéb praktikus tanácsot, írja meg, aminek nemcsak én, hanem valamennyi olvasóm örülni fog.