A világ legnépesebb országában, Kínában - ahol a lakosság száma már megközelíti az egymilliárd négyszáz milliót (de lehet, hogy már többen is vannak) - a gasztronómiát igen magas színvonalon művelik. Főzési technológiáik, utánozhatatlan ételeik elkészítési módjai, jellegzetes sütési-főzési eljárásaik teljesen egyedülállóak. Fűszereik, melyek meghatározzák ételeik ízét, ugyancsak nagyon jellemzőek rájuk. Táplálkozásukban nemcsak sokféle növényt használnak fel, hanem minden olyan húsfélét feldolgoznak, ami - ahogy mondják - „mozog”. A csirkén, kacsán, galambon, pulykán, bárányon, disznón, marhán kívül halat, békát, kagylót, rákot, mindenféle puhatestűt is megesznek, sőt nem vetik meg a cibetmacskából, a kutyából, a fülesbagolyból készült falatokat sem, és ki tudja, még mi mindent elkészítenek ízletes ételként. Ugyanis kedvelik a levesben főtt kacsanyelvet, a borban pácolt kakastaréjt, a termeszhangyatojást, a szárított medvetalpat, a fokhagymás kígyópörköltet, a majom koponyájából szívesen kanalazzák ki annak agyvelejét, világszerte ismert cápauszony- és fecskefészek levesük, bár ez utóbbi a felhasználáskor már egyáltalán nem mozog.
E számunkra furcsa húsok felsorolása után inkább a vegetáriánus kosztról szólnék, mert az igazság, az, hogy nagyon kedvelem a kínai konyhát, remekül párosítják az ízeket, itt említhetném az édes-savanyú mártást, vagy a zöldségek mellé bátran adagolt gyümölcsöket, például az előbb említett mártáshoz járó ananászkockákat. Persze azoknak a fogásoknak, melyeket idehaza kínálnak kínai specialitásként, meglehet, hogy kevés köze van az eredetihez, mert a kínai szakácsok remekül alkalmazkodtak a mi szájízünkhöz, és ettől a kínai ételeik kissé magyarosak.
A kínai vegetáriánus és a halas ételeknek nagy híve vagyok. Férjem, aki az általam készített kínai ételeket szívesen megeszi, kínai vendéglőbe, étterembe már nem tudom elcsábítani, mert a szakácsok a frissen sültekhez - a húsokhoz és a halakhoz egyaránt - olyan húspuhítót használnak, amitől - miközben nekem csak az arcom pirosodik ki - könnyen felmegy a vérnyomása.
Noha a kínaiak nagy rizsevők, vezető helyen áll asztalukon a rizs, de a tésztafélék sem mostohagyerekek, ugyancsak dobogósak. Népszerűek náluk a különféle metéltek, a gombócok, a gőzön készült cipócskák, a töltött batyuk, palacsinták, ropogós és mártásos valamint a lágy és sütött tészták. A levestésztákat erőlevesben adják asztalra, a születésnapra készült tésztát pedig mártásban kínálják. Lehet, hogy rosszul sejtem, de szerintem legismertebb tésztájuk a vegetáriánus tavaszi rolád és a kínai ravioli, melynek a receptjét állítólag kalandos útjáról Marco Polo hozta Európába, s tette híressé, mint az olaszok ravioliját.
Nekem is van két kedvenc kínai tésztám, az egyik a chop suey, amelybe eredetileg szójacsíra járna, de helyette én, hallgatva a magyar szakácsok ajánlatára, cérnametéltet teszek. Ám még ettől is többre tartom a kínai tésztasalátát, melynek az íze fenségesen friss, ráadásul gazdaságos, mert akár egy tál ételként is ehetjük. Akinek kedve van hozzá, ajánlom, próbálja ki. Noha majd minden kínai étel esetében elég időigényes a hozzávalók előkészítése, felszeletelése, ez a tésztasaláta talán kivétel, mert viszonylag gyorsan megvan, és nem kíván nagy főzési tehetséget, felkészültséget.
Kínai tésztasaláta, ahogy én készítem
Négy személyre számítsunk kb. 25-30 dkg főtt metélt tésztát, 5 dkg durvára vágott, pörkölt földi mogyorót és apróra vágott petrezselymet. A főző vízbe öntsünk kis olajat. A kifőtt tésztát szűrjük le, és keverjük össze kevés olajjal.
A salátamártáshoz zúzzunk össze 1-2 gerezd fokhagymát, és 1-2 zöldhagymát vagy egy kisebb lilahagymát vágjunk apróra. Olajon pirítsunk meg 1 púpos kanál szezámmagot, vigyázva arra, hogy meg ne égjen. Keverjük el a fokhagymát és a hagymát 1 evőkanál citromlével, 1 kávéskanál cukorral, 2 evőkanál szójamártással, kevés sóval és őrölt borssal.
Ehhez a salátához legalább egy fél jégsalátát szoktam adni, amit csíkokra vágok, vagy apró darabokra tépek. A tésztát, a salátamártást és a jégsalátát óvatosan összekeverem, és - hogy az ízek jól összeérjenek - legalább 1 órányi időre lefedve a hűtőszekrénybe rakom.
A nem vegetáriánusok ehhez a salátához csirkemellet, maradék sült húst, vagy füstölt sonkát adhatnak, ezektől a saláta még teltebb, laktatóbb lesz.