Bevallom, kedvelem a kifőtt tésztákat, sokféleképpen el tudom készíteni azokat. Manapság azt tapasztaltam, mintha már nem lenne divat a tésztaevés, talán szegényes ételnek tekintik, vagy attól tartanak, hogy a kalóriadús szénhidrátoktól meghízhatnak. A súlygyarapodástól félők és a tájékozatlan fogyókúrázók nincsenek tisztában azzal, hogy a szénhidrátokban is ugyanannyi a kalória, mint a fehérjékben, 1 gramm szénhidrát vagy 1 gramm fehérje egyaránt 4 kalóriát tartalmaz, ezt írja Earl Mindell Vitaminbiblia című könyvében.
Szervezetünknek nagy szüksége van a keményítőfélékre és cukrokra, azok az emésztés során glukózra, vagyis vércukorra bomlanak, energiát szolgáltatva agyunknak és központi idegrendszerünknek. Ne csökkentsük, ne iktassuk ki étrendünkből a szénhidrátokat, mert azok adják szervezetünknek a legfőbb energiát. A legfontosabb szénhidrátforrások a tészta, cukor, csokoládé, méz, kenyér, kalács, krumpli, rizs, búzadara, zsemlemorzsa.
Egy alkalommal az Atkins diéta segítségétől vártam, hogy leadjak két-három kilót, többnyire csak ennyi kilóval hadakozom, általában ennyi a súlyfeleslegem. Ez a diéta kizárja az étrendből a szénhidrátokat, legalább is az első héten nem javasolja. A szénhidrát megvonásos fogyókúra lényege az, hogy ha nem eszünk szénhidrátot, akkor szervezetünk a zsírját égeti el. Az Atkins diétának kb. a harmadik hetéig jutottam el, amikor fájni kezdtek izmaim. Átgondolva kúrámat, ennek fele se tréfa, megoldásként gyorsan főztem egy kis tésztát, amit aztán jóízűen felfaltam. E tál tésztával két legyet ütöttem egy csapásra, ugyanis a diéta alatt lefogytam a leadandó három kilómat és visszatérhettem a finom szénhidrátokhoz. Ezeken most a kifőtt tésztákat értem, mert nem vagyok oda az édességért és az olyan, sok munkát igénylő tésztákért sem, mint a nudli, sárgabarack- vagy szilvás gombóc, derelye. A szénhidrátokkal azonban csínján bánok, mert tartok a rémisztő kilóktól.
Mivel a macerás tészták készítését a teendőim közül elhagyom, kitaláltam, hogy kifőzött tésztából is készíthetek finomságot. Olyat, mint a grízes tészta, amit legjobban mezítlábasan szeretek, csak a kép kedvéért pötyögtettem rá szedres-áfonyás lekvárt. A prézlis tésztával pedig a nudlit pótoltam, amit jobb lett volna csavart tésztából készítenem, mert az inkább hasonlít a nudlira, ez utóbbit ugyancsak sósan kedvelem, ezt is csak a fotózás érdekében díszítettem fel csokoládémártással.
E kétféle tésztát évente, jó, ha egyszer megkívánom, persze mindig külön-külön elkészítve, most csak e cikk kedvéért csináltam egyszerre mindkettőt. A fényképezőgép elkattintása után annyira kiéheztem e kétféle tésztára, hogy azonnal megettem mindkét kis tányérra valót, ebből az igazi szénhidrátbombából.
Grízes tészta
A búzadarát, vagyis a grízt olajon pirítsuk meg világos barnára, majd locsoljuk meg pár kanál vízzel, hogy megduzzadjon. A tésztát főzzük ki, öblítsük le és keverjük a pirított grízhez. Tésztaként legjobb a metélt, de kockára vágottal is finom. Fél kg tésztához 10 dkg grízt számítsunk. Tehetünk a tésztára pikáns ízű savanykás lekvárt, de sósan is jó.
Prézlis tészta
A zsemlemorzsát, azaz a prézlit zsiradékon pirítsuk rózsaszínűre. Főzzük ki a tésztát, öblítsük le és óvatosan keverjük a pirított morzsához. Legjobb a csavart tészta, de finom a metélt-, vagy a kockatésztával is. A prézli helyett készíthetjük darált mákkal is. Adhatunk hozzá gyümölcsízt, megszórhatjuk porcukorral, de ezek nélkül is fogyaszthatjuk.
