A+ A A-

Zserbó, a finom húsvéti sütemény

  • Közzétéve itt: Édességek, sütemények


Akkor is április végére esett a húsvét, amikor jó egy néhány évvel ezelőtt az öreg Skodával - Ausztrián, Németországon és Hollandián keresztül - egyik rokonom barátjához és angol feleségéhez Londonba mentünk. Az utazás onnan jutott eszembe, hogy Jancsi (így hívták vendéglátónkat) édesanyja ajándékként egy tepsire való maga sütötte zserbót csomagolt fiának. Fellélegeztünk miután a viharos utat követően Sheernessben épségben kikötött a komphajó és a szorosan egymás mellett álló kocsik között óvatosan centizve egyetlen karcolás nélkül kigördültünk az Olau Line által üzemeltetett óriási bárka gyomrából. Megkönnyebbülésünk azonban nem tartott sokáig, mert a vámhoz érve, a fiatal tiszt mindent kipakoltatott a kocsinkból, és kezdte sorra kicsomagoltatni cuccainkat. Nem ismerve pontosan az élelmiszerekre vonatkozó beviteli szabályokat, kissé aggódtunk a zserbó sorsa miatt. Ám amikor a süteményre kerül a sor, férjem megjegyezte, hogy ez ajándék a barátunknak, mire a tiszt intett, hogy nem kell a szépen becsomagolt dobozt felbontanunk. Sőt - miután végzett az ellenőrzéssel - maga is segített visszapakolni a bőröndjeinkbe. Így aztán a húsvéti zserbó - Jancsi és felesége, Marjorie legnagyobb örömére - szerencsésen célba ért.

Húsvéti zserbó szeletekÚgy gondoltam, ha valamelyik olvasóm is zserbót vinne ajándékba, vagy ezzel a finom ínyencséggel szeretné meglepni a családját és vendégeit, ezúttal e sütemény receptjét ismertetem.

Hozzávalók:

Tésztához: ½ kg liszt, 30 dkg margarin, 2 db tojás sárgája, 1 tasak sütőpor, 2 dkg élesztő, 1 dl tej. (Használhatunk sütőélesztőt is, amit ugyancsak fel kell futtatnunk.)

Töltelékhez: 30 dkg darált dió vagy mandula, 1 tasak vaníliás cukor, 1 citrom lereszelt héja, 15 dkg cukor, 30 dkg sárgabarack-, ribizli-, vagy málnalekvár. (A soronkénti töltelékeket meglocsolhatjuk kevés rummal vagy rum aromával.)

Bevonathoz: 4 evőkanál kakaó, 4 evőkanál cukor, 5 dkg vaj, 1 tojásfehérje. A mázat 20 dkg fekete-, vagy fehér csokoládéból készíthetjük. Sőt 2 tábla (10 dkg-os) tortabevonó csokoládéból is, ebben az esetben viszont a felolvasztott csokoládéhoz keverjünk 2 evőkanál olajat.

Az élesztőt langyos tejben kevés cukorral és liszttel megfuttatjuk. A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, hozzáadjuk a megfuttatott élesztőt, a cukrot, a tojást, a csipetnyi sütőport és kevés sót, majd az egészet jól összedolgozzuk. Közepesen kemény tésztát kapunk, melyet három vagy négy egyenlő részre osztunk és hűtőszekrényben fél óra hosszat pihentetünk. Ezután a cipókat késhegy vékonyságúra és egy nagy tepsi méretének megfelelő nagyságúra nyújtjuk, vigyázva azonban, hogy a tésztalapok ne érjenek egészen a sütő széléig, mert tészta mind a kelésnél, mind a sütésnél terjeszkedik.

A tölteléket - aszerint, hogy hány lapunk van - osszuk két vagy három egyenlő részre. Az alsó lapot vajjal vagy olajjal kikent tepsibe tesszük, megkenjük lekvárral, és rászórjuk a porcukor és darált dió keverék felét vagy harmadát - a lapok számról függően. Erre ráhelyezzük a következő tésztalapot, és ezt is hasonlóképpen kenjük meg lekvárral és hintsük meg a vaníliás porcukor és a töltelék keverékével. Erre helyezzük rá a harmadik lapot, úgy, hogy a széleket is takarjuk be a tésztával. (Ha négy lapunk van, akkor ezt is kenjük meg töltelékkel.)

A tésztát szobahőmérsékleten kelesszük legalább egy óra hosszat. A sütőt melegítsük fel 180 C fokra (gázsütőt a 2. fokozatra állítsuk). Sütés előtt villával szurkáljuk meg a tészta tetejét, és az előmelegített sütőben lassan addig süssük, amíg a teteje egyenletes világos pirossá nem válik. (Ez kb. 12-15 percet igényel.)

A megsült tésztát kihűtjük, bevonjuk csokoládémázzal. Ehhez 4 evőkanál kakaóport, 4 evőkanál cukorral és kevés vízzel keverjünk el simára, ezután állandó kavargatással főzzük meg sűrűre. A tűzről levéve adjunk hozzá vajat, addig kevergessük, amíg a vaj teljesen elolvad. Mielőtt a tésztára öntenénk, a langyosra hűlt mázba keverjük bele a tojásfehérjét, ettől a bevonat fényesebb lesz. A tésztára öntött mázat simítsuk egyenletesre, és hagyjuk, hogy pár óra alatt, alaposan megszikkadjon.

Ha fekete- vagy fehércsokoládés mázat készítünk, akkor a csokoládét olvasszuk fel. A csokoládés edényt, amiben a mázat készítjük, tegyük rá egy alulról melegített, vízzel félig telt edényre, s amikor felolvadt, kenjük be vele a kész süteményt.

A kihűlt tésztát hosszában vágjuk négy részre, majd hosszúkás szeleteket, vagy kis kockákat szeljünk belőle. Mindig csak annyit vágjunk fel, amennyire szükségünk van, amiről azt gondoljuk, hogy elfogy. De ha elszámítottuk magunkat és sokat vágtunk fel a süteményből, akkor sem kell félnünk, hogy ránk marad.

További olvasnivaló

Görög megfigyelések az anyajegyekről

Az anyajegyek fiziognómiai értelmezéséről korábban már írtam, ezúttal egészen más megközelítésben olvashatnak ezekről, születéskor megjelenő jelekről. A következőkben ismertetésre kerülő értelmezés a görögöktől származik, akik általában szerencsésnek tartották az...

Folytatás...

Lazac kézelemzése

Ujjai az összes képen egyenesnek látszanak, ami érzelmi stabilitást, kiegyensúlyozottságot szimbolizál. Az elvékonyodó, lekerekített ujjak szerint igazságkereső, kritikus alkat, az ilyen ujjak jellemzője, hogy átmenetet jelképeznek az elméleti gondolkodó...

Folytatás...

Mathura, Krisna isten szülőhelye

Öreg este, mire a szent helyre, Mathurába érkezünk. Kísérőnk elsőként a Krisna isten szülőhelyeként tisztelt templomhoz vezeti a csoportot, ahová valamennyien árnyékként követjük őt. A hinduk körében nagy népszerűségnek...

Folytatás...

Búcsú Újdelhitől

Riksásunk ezúttal egy kék turbános szikh, arca rókás ravasz, szakálla cérnára pödörve eltűnik turbánja alatt. Jól vezet, legalábbis jobban, mint hindu kollégái. A műszerfal szent guruk képeivel teleragasztva, két oldalt...

Folytatás...

Ayurvédikus orvoslás

Trivandrumban járva minden alkalommal úgy érezzük, jóval nagyobb a forgalom, mint előzőleg. Csattog a sok gumipapucsos láb az aszfalton. Céltalanul bandukolunk a színes tömegben, ráérősen sétálunk utcából- utcába, néha...

Folytatás...

A szellentésről, tabuk nélkül

A modern társadalmakban meglehetősen illetlennek tekintett nyilvános szellentés - mint ahogyan a többi szükséglet elvégzése is - egykoron teljesen természetes dolognak számított. Ez minden bizonnyal nálunk is így lehetetett, legalábbis...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?