A+ A A-

Bibliai ételek

  • Közzétéve itt: Vegetáriánus és halas ételek


A botanikusok szerint a búzát, árpát, rozst, kölest már a bibliai Palesztinában ismerték: "És lőn, hogy szombatnapon a vetések között ment át Jézus és az ő tanítványai mentökben a kalászokat kezdték szaggatni" - olvasható az evangéliumban. A bibliai időkben nagy becsben tartották a pörkölt gabonát, amelyet kenyér helyett vagy kenyérrel ettek. A kenyeret elsősorban tönkölybúzából, rozsból és árpából sütötték, de babot, lencsét és kölest is tettek bele, úgy ahogyan azt Isten tanácsolta Ezékiel prófétának: "Végy magadnak búzát és árpát, babot, lencsét, kölest, tönkölyt és tedd ezeket egy edénybe, és ezekből csinálj magadnak kenyeret... És ételedet árpalepény formájában egyed..."   A kenyeret főleg lepényként megsütve ették, ilyen lepénykenyeret fogyasztottak az utolsó vacsorán is. A melegtől a kovásztalan kenyér gyorsan kiszáradt, ezért folyadékba, például levesbe mártogatva ették. A kenyérfélék mellett kedvelték a mézes pogácsát, a szolos- és olajos kalácsot, s a szezámmagos süteményeket. A Bibliában emlegetett "égi kenyér" - a daraszerű, apró manna, amelyet Isten adott az Egyiptomból kimenekülő és a sivatagban vándorló izraelitáknak - valószínűleg a kellemes, zamatos ízű koriándrom mag lehetett - állítják a kutatók.

Bibliai ételek - illusztráció

A bibliai időkben élők sok hüvelyest, babot, lencsét, borsót fogyasztottak, a zöldségfélék közül pedig gyakorta ettek salátát, hagymát és tököt, a kukoricáról és a burgonyáról természetesen akkor még nem tudhattak. Ételízesítésre mustárt, majoránnát, babérlevelet, sáfrányt, fahéjt, köményt, savanyításra erjesztett ecetet, sózásra Holt-tenger vizéből párolt sót használtak, a bors azonban ismeretlen volt számukra. Az Egyiptomba települt Izráel népe már a Nílus országában ismerte és kedvelte meg az uborkát, a vörös- és fokhagymát.

A  "tejjel-mézzel folyó Kánaán"-ban bőven termett alma, füge, dinnye, egres, gránátalma, mandula és szőlő, ugyanakkor a narancsot, citromot, datolyát, banánt, kókuszdiót, körtét, szilvát, a kajszi- és őszibarackot, a diót és mogyorót nem ismerték. A gyümölcsöket szárították, aszalták, pépesen tartósították, a szőlő levéből mustot és bort készítettek. A köznép az étkezések alkalmával rendszeresen és szívesen ivott bort; Isten azonban az ószövetségi papoknak megtiltotta, hogy szolgálatuk alatt alkoholt fogyasszanak: "Bort és szeszes italt ne igyatok, hogy különbséget tehessetek a szent és a közönséges között, a tiszta és a tisztátalan között." Sem Krisztus, sem tanítványai nem ittak részegítő italokat, az utolsó vacsorán sem bort, hanem erjedetlen mustot fogyasztottak és az Apostolok "édes bora" is must volt.

A gabona- zöldség- és gyümölcsfélék mellett a Biblia nem említi a húst táplálékként. A földet elárasztó, s a növényzet nagy részét elpusztító özönvíz után Isten megengedte a húsfogyasztást, de már korábban is megkülönböztetettek az egészségre nem ártalmas "tiszta" és fogyasztásra alkalmatlan "tisztátalan" állatot. Noé a bárkájában a tisztákból  hetet-hetet, a tisztátalanokból pedig a faj fennmaradása miatt kettőt-kettőt vitt. Jézus a szegény emberekhez hasonlóan halat és kenyeret evett, az utolsó vacsorán a tanítványaival pedig bárányhúst fogyasztott. A táplálkozásban a mértékletességre, jótékonyságra és vendégszeretetre intette az embereket. Ez utóbbiról Pál apostol ekként vélekedett: "A testvéri szeretet maradjon meg bennetek. És ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, mert ez által egyesek tudtukon kívül angyalokat fogadtak be szállásra."

További olvasnivaló

Egészségi állapot értékelése a ké…

Egyes tradicionális kézelemzők azt állítják, hogy a tenyér három fővonalán megjelenő apró rendellenességek (pl. törések, szakadások vagy szigetek) az egészségi problémák jelei. Azonban - figyelemmel a kézjellemzések elnagyoltságára...

Folytatás...

A sorsszámok értelmezése - Négy

A négyes számot az Uránusz bolygóval társítják, mely ismeretlen volt a régiek számára. Helyét egyetlen szerző sem jelzi a kézen, azonban legutóbb - a Neptunuszhoz hasonlóan - Mr. Deva-Charya (The...

Folytatás...

Farsang

A farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Mivel a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtöt valamikor szigorúan betartották, ennek ellensúlyázására alakulhatott ki a böjt előtti nagy evések, ivások, lakomák, mulatozások szokása, a farsang...

Folytatás...

Mario drágakövei, Siva jéglingamja

Szusszanásnyi időnk sem marad, Husszein az ebédlőasztal felé csalogat. Az ebédnél felszolgált étel most sem szerez különösebb örömet, de éhes gyomrom nem válogat, beéri azzal, ami van. Attila viszont...

Folytatás...

A homlokránc

A nők mániákusan félnek a ráncoktól, mindenféle praktikával próbálják eltüntetni azokat, pedig a ráncok csak a mozgékony, flexibilis arcokon jelennek meg, belőlük pozitív tulajdonságokra, mint például az illető alkalmazkodóképességére, rugalmasságára...

Folytatás...

Pisztáciával bundázott banán, mézze…

Gyorsan telnek, vagy inkább repülnek a hónapok, s egyszer csak azt vesszük észre, hogy megint itt az eperszezon. Noha már írtam szamócás (földiepres) nyalánkságokról, volt köztük eperpuding és eperhab, valamint...

Folytatás...