A+ A A-

Bibliai ételek

  • Közzétéve itt: Vegetáriánus és halas ételek


A botanikusok szerint a búzát, árpát, rozst, kölest már a bibliai Palesztinában ismerték: "És lőn, hogy szombatnapon a vetések között ment át Jézus és az ő tanítványai mentökben a kalászokat kezdték szaggatni" - olvasható az evangéliumban. A bibliai időkben nagy becsben tartották a pörkölt gabonát, amelyet kenyér helyett vagy kenyérrel ettek. A kenyeret elsősorban tönkölybúzából, rozsból és árpából sütötték, de babot, lencsét és kölest is tettek bele, úgy ahogyan azt Isten tanácsolta Ezékiel prófétának: "Végy magadnak búzát és árpát, babot, lencsét, kölest, tönkölyt és tedd ezeket egy edénybe, és ezekből csinálj magadnak kenyeret... És ételedet árpalepény formájában egyed..."   A kenyeret főleg lepényként megsütve ették, ilyen lepénykenyeret fogyasztottak az utolsó vacsorán is. A melegtől a kovásztalan kenyér gyorsan kiszáradt, ezért folyadékba, például levesbe mártogatva ették. A kenyérfélék mellett kedvelték a mézes pogácsát, a szolos- és olajos kalácsot, s a szezámmagos süteményeket. A Bibliában emlegetett "égi kenyér" - a daraszerű, apró manna, amelyet Isten adott az Egyiptomból kimenekülő és a sivatagban vándorló izraelitáknak - valószínűleg a kellemes, zamatos ízű koriándrom mag lehetett - állítják a kutatók.

Bibliai ételek - illusztráció

A bibliai időkben élők sok hüvelyest, babot, lencsét, borsót fogyasztottak, a zöldségfélék közül pedig gyakorta ettek salátát, hagymát és tököt, a kukoricáról és a burgonyáról természetesen akkor még nem tudhattak. Ételízesítésre mustárt, majoránnát, babérlevelet, sáfrányt, fahéjt, köményt, savanyításra erjesztett ecetet, sózásra Holt-tenger vizéből párolt sót használtak, a bors azonban ismeretlen volt számukra. Az Egyiptomba települt Izráel népe már a Nílus országában ismerte és kedvelte meg az uborkát, a vörös- és fokhagymát.

A  "tejjel-mézzel folyó Kánaán"-ban bőven termett alma, füge, dinnye, egres, gránátalma, mandula és szőlő, ugyanakkor a narancsot, citromot, datolyát, banánt, kókuszdiót, körtét, szilvát, a kajszi- és őszibarackot, a diót és mogyorót nem ismerték. A gyümölcsöket szárították, aszalták, pépesen tartósították, a szőlő levéből mustot és bort készítettek. A köznép az étkezések alkalmával rendszeresen és szívesen ivott bort; Isten azonban az ószövetségi papoknak megtiltotta, hogy szolgálatuk alatt alkoholt fogyasszanak: "Bort és szeszes italt ne igyatok, hogy különbséget tehessetek a szent és a közönséges között, a tiszta és a tisztátalan között." Sem Krisztus, sem tanítványai nem ittak részegítő italokat, az utolsó vacsorán sem bort, hanem erjedetlen mustot fogyasztottak és az Apostolok "édes bora" is must volt.

A gabona- zöldség- és gyümölcsfélék mellett a Biblia nem említi a húst táplálékként. A földet elárasztó, s a növényzet nagy részét elpusztító özönvíz után Isten megengedte a húsfogyasztást, de már korábban is megkülönböztetettek az egészségre nem ártalmas "tiszta" és fogyasztásra alkalmatlan "tisztátalan" állatot. Noé a bárkájában a tisztákból  hetet-hetet, a tisztátalanokból pedig a faj fennmaradása miatt kettőt-kettőt vitt. Jézus a szegény emberekhez hasonlóan halat és kenyeret evett, az utolsó vacsorán a tanítványaival pedig bárányhúst fogyasztott. A táplálkozásban a mértékletességre, jótékonyságra és vendégszeretetre intette az embereket. Ez utóbbiról Pál apostol ekként vélekedett: "A testvéri szeretet maradjon meg bennetek. És ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, mert ez által egyesek tudtukon kívül angyalokat fogadtak be szállásra."

További olvasnivaló

Mind a tíz ujjnak a lenyomatát rögzítik…

  Csefkó Tamás őrnagy, a Rendőrtiszti Főiskola tanára   A daktiloszkópiai vizsgálat rendőrségi felhasználása több mint százéves múltra tekinthet vissza. Nem volt könnyű bevezetni, mert elterjedését nagyban megakadályozta Alphonse Bertillon francia rendőrtisztviselő...

Folytatás...

Könnyezés, sírás, zokogás

Mint oly sok minden mást - a síró személyétől, a sírás okától, időpontjától, helyszínétől stb. függően - a sírást is különféleképpen értékeli a népi hiedelemvilág.Ha például minden ok nélkül könnyek...

Folytatás...

Liszt Ferenc keze

Liszt Ferenc (1811-1886) magyar zongoraművész és zeneszerző, ahogy a korabeliek jellemezték virtuóz, mágus és próféta. Zenei tehetségéhez társult előnyös külseje, személyes varázsa, ami szinte megbabonázta az embereket. A zongorajátékban...

Folytatás...

Selene kézelemzése

Anélkül, hogy a kéztípus meghatározásával megpróbálkoznék (ami egyébként a fényképek torzító hatása miatt gyakran igen nehéz), fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ilyen, finom vonalakkal átszőtt, szögletes tenyér, viszonylag hosszú ujjakkal...

Folytatás...

Névnapi időjárási regulák

A vidéki emberek sokféle előjelből tudnak következtetni az időjárás változásaira. Megfigyeléseik helyességéről, esetleg téves következtetéseikről napi mint nap megbizonyosodnak. Néhány ilyen népi időjárási előrejelzés valóságtartalmáról magunk is meggyőződhetünk. Az...

Folytatás...

Az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása céljából. Az oldal böngészésével elfogadja ezt.
Elfogadom

Ezeket olvasta már?