Akár a dinnye esik a késre, akár a kés a dinnyére, mindenképpen a dinnye a vesztes.
(Afrikai közmondás)
Szívesen eszem sárgadinnyét, azonban számomra minden egyes dinnye vásárlása lutri, kockázatos vállalkozás. Általában három sárgadinnyéből csak kettő élvezhető, ám ha nincs szerencsém, csupán egy a jó, olykor még egy sem. Idén egymás után két mézédes, illatos sárgadinnyét sikerült vásárolnom, amitől aztán vérszemet kaptam, s alig vártam, hogy a harmadikat is megkóstolhassam. Ebben viszont már csalódtam, kőkemény húsa, ízetlen, ehetetlen volt. (Egyébként életem legízletesebb sárgadinnyéjét Törökországban, az Ararát lábánál elterülő kelet-anatóliai Agri városában, míg a legízetlenebbet az iráni Eszfahánban ettem.)
Mivel sajnáltam kidobni uborka ízű dinnyémet, gondoltam készítek belőle dzsemet. A dinnyeszeleteket vékony szeletekre vágtam, állandó kevergetéssel hagytam, hogy leve elpárologjon. Hozzáadtam cukrot, ettől azonban csak édes lett, ezért citromlevet tettem bele, és rászórtam fahéjat, legalább illatos legyen, de ez sem javított rajta, végül, hogy megkocsonyásodjon, beleszeltem egy egész citromot, amiből csak a magokat szedtem ki. Főztem még egy darabig, aztán üvegbe tettem, s most nagy talány, milyen ízű lesz a sárgadinnye dzsemem.
A tökfélék családjába tartozó sárgadinnye eredetét homály fedi, annyit tudunk csak, hogy Indiában, Afrikában és Közép-Ázsiában ősidők óta termesztik. Valószínűleg a karavánoknak és a hajózásnak köszönhetően terjedt el a világban. A növénynemesítésnek, keresztezéseknek köszönhetően manapság már a mérsékelt égövön is többfelé termesztik, ám az igazán finom, édes dinnyéhez meleg és sok napsütés szükséges. A sárgadinnyék ízben, színben, kinézetre és méretben sokfélék, nagyon különbözőek, van köztük muskotály ízű és uborkát idéző, semlegesen ízetlen és finoman édes, illatos és szagtalan, nagyságra 1 kg-tól 4 kg-ig is megnőhetnek, a héjuk színe lehet sárga, narancssárga, zöldes, állaga pedig sima, durva, hálósan erezett és recés.
Vannak köztük korai és késői érésűek, a turkesztániak például korán érők, a kantalup dinnyék inkább később. A muskotály dinnyék kívül hálózatosan erezettek, a kantalup dinnyék héja rücskös, bibircses, erősen gerezdes, a turkesztáni dinnyék héja vékony, recézett vagy hálózott, gerezd nélküliek, az ananász típusú dinnyék sima héjúak, enyhén gerezdesek és recézettek. A jól megérett muskotály- és a kantalup dinnye húsa narancssárga, a turkesztániaké zöldes, az ananászdinnyéé pedig sárgászöld. A muskotály és a kantalup dinnyék édes illatúak, a késői sárgadinnyék héja többnyire sárga. A télen is kapható téli sárgadinnye héja sima, világoszöld vagy fehér, enyhén illatos. A főzelék dinnye se nem édes, se nem illatos, általában savanyításra alkalmas. Az egy méterre is megnövő kígyódinnye ízre olyan, mint az uborka. A díszsárgadinnye méretre akkora, mint egy narancs, nagyon illatos.
Egyes ázsiai országokban valóságos kultusza van e gyümölcsnek, a Dinnye nap nemzeti ünnep Türkmenisztánban, melyen az ország sárgadinnyéi - közülük is elsősorban az ország első elnökéről elnevezett hibrid, a Türkménbasi dinnye - számára rendeznek ünnepségeket, mely utóbbit különösen az aromája, az íze és nagy mérete miatt értékelnek. A dinnye napot (augusztus második vasárnapját) Türkmenisztán előző elnöke - a Türkménbasinak (az összes türkmén vezetőjének) nevezett - Szaparmurat Atajevics Nijazov iktatta 1994-ben az állami ünnepek sorába. Ezen a napon - a zenés és táncos ünnepi rendezvények mellett- az ország fővárosa, Asgabat (a korábbi Ashabád) utcáit dinnyetermesztők jurtái lepik el, melyekben a parasztok a különböző dinnyéiket teszik közszemlére, és adnak belőlük az emberek számára ingyenes kóstolót. A leírások szerint e közép-ázsiai ország dinnyéje valóban kiváló, nem véletlen mondta róla Nizajev, hogy: „A türkmén dinnye a mi büszkeségünk. Ízének nincs párja földön, s az illata elcsavarja az ember fejét.”
Az idő előtt leszedett dinnyék azonban az utóérésben nem lesznek édesebbek, csak a húsuk puhul meg. Épp ez, amire a vásárlásnál ügyelni kell, ugyanis a dinnyéket - hogy a tárolást és a szállítást sértetlenül átvészeljék - gyakran éretlenül szedik le. A dinnye érettségének megállapítására a „szakemberek” számos „csalhatatlan” módszert ajánlanak, melyek - bár többnyire logikusnak tűnnek - a dinnye édes voltára sajnos nem jelentenek garanciát. Ettől függetlenül az általam ismert tanácsokat közreadom, hátha olvasóimnak több szerencséjük lesz velük. Azt mondják, hogy olyan dinnyét válasszunk, amelyik a méretéhez képest nehéznek tűnik, s a felületén nincsenek sérülések, vagy túlságosan puha területek. Majd érdemes tenyérrel megütögetni a dinnyét, s ha tompa, kongó hangot hallunk, az első teszt sikeresnek tekinthető. Vigyázzunk, hogy a dinnyén ne legyen szármaradvány, mert ez annak a jele, hogy az indájáról éretlenül távolították el! Az érett sárgadinnye a leszakításának helyén enyhén behorpadt, és nyomásra kissé puhább, mint a többi részén. Egyes dinnyefélék esetében ezen a helyen kellemes illat is érezhető. Az erős illat viszont óvatosságra int, mert valószínű, hogy a dinnye túlérett. A hálósan recézett dinnyéknél a hálók közötti részek szemrevételezése is segítséget jelent, melyek színe érett dinnye esetén sárgás vagy krémszerű, ha e területek zöldek, akkor a dinnye valószínűleg éretlen. A felsorolt tanácsok sok igazságot hordozhatnak, ám ha száz százalékig biztosak akarunk lenni a dolgunkban, a legjobb, ha a sárgadinnyéből egyszerre hármat veszünk.
A sárgadinnye igen egészséges étel, koncentrált béta-karotin tartalmának köszönhetően kiváló A-vitamin forrás. Egy csészényi kantalup dinnye mindössze 56 kalóriát tartalmaz, azonban biztosítja a napi A- és C-vitamin szükségletet. Ezen kívül remek B6-vitamin, rost, folsav és niacin forrás. A kutatások szerint a dohányosok (és a passzív dohányosok) számára különösen hasznos a sárgadinnye fogyasztása, ugyanis ez az A-vitaminban gazdag gyümölcs - kompenzálva a dohányfüst által okozott A-vitamin hiányt - megóvja a tüdőket a komolyabb károsodástól.
A sárgadinnyékből elsősorban szirupokat, gyümölcsleveket, dzsemet, lekvárt, savanyúságot készíthetünk. A kivájt dinnyék megtölthetők mézzel lecsurgatott idénygyümölccsel, vagy tojáslikőrrel megöntözött tejszínnel, cukorral, citrommal ízesített túrókrémmel. Sokan kedvelik a sárgadinnyét nyers sonkával párosítva, vagy vajjal, rummal párolt sült hússal esetleg sült hallal tálalva.
Sárgadinnye fahéjjal, jól lehűtve
A jól lehűtött, majd felszeletelt sárgadinnyét rendezzük el a tányérokra, szórjuk meg porcukorral, és késhegynyi őrölt fahéjjal.
Sárgadinnye, aszalt szilvával
Az alaposan behűtött dinnyét vágjuk félbe, kaparjuk ki a magokat, töltsük meg a belsejét feldarabolt aszalt szilvával, öntsünk rá fűszeres édes bort, legjobb a tokaji édes szamorodni. Tetejére nyomhatunk tejszínhabot. A bor helyett ánizslikőrrel is nagyon finom.
Iráni sült, töltött sárgadinnye
A kettévágott dinnyéből a magokat kaparjuk ki, töltsük meg apró kockára vágott nektarinnal és körtével, a tetejét szórjuk meg porcukorral és fahéjjal. Forró sütőben süssük kb. 15 percig. Melegen tálaljuk, mellé adhatunk citromot, aki szereti, a töltött, sült dinnyét meglocsolhatja a citromlével.
Iráni majonézes sárgadinnye, ementáli sajttal és ananásszal töltve
Vágjuk négy részre a magjaitól megszabadított sárgadinnyét, töltsük meg a dinnye darabokat kockára vágott ementáli és ananász keverékével, a tetejére tegyünk egy kanálnyi majonézt. Díszítsük egy mentalevéllel.
Sárgadinnye befőtt
A meghámozott, magjától megtisztított dinnyét vágjuk vékony szeletekre, rakjuk üvegekbe. Készítsünk szirupot, kevés vízzel és 7 dl-es üvegenként négy evőkanál cukrot számítva, forrázzuk le a dinnyeszeleteket. A tetejére szórjunk nagyon kevés nátrium benzoátot, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni.