A zászló rendszerint szögletes, főként téglalap alakú, általában színes és jelképes ábrázolással díszített vagy felirattal ellátott szövet, közösségi és harci jelkép, politikai emblémaként több személy vagy csoport összetartozását fejezi ki.
A zászló és a lobogó között az a különbség, hogy amíg a zászló rá van erősítve a zászlórúdra, addig a lobogót a rúdon zsineggel vonják fel és le.
A zászlóhasználat már i.e. 12. században elterjedt Kínában és Indiában, míg Egyiptomban és Asszíriában csak i.e. 3. század végétől. A föníciaiak és a görögök hajózásnál használták. A pápa gyakorta megáldotta a hadi zászlókat. A csaták során a zászló mutatta a vezér helyét, kijelölte merre megy a menet, eligazította az egyazon alakulatok gyülekezési helyét. A hadban állók a zászlónak természetfölötti tulajdonságokat tulajdonítottak, feltételezték, hogy a zászló a sereget nemcsak lelkesíti, hanem védelmezi is. A zászló ellenséges kézbe kerülése a katonák szemében a megsemmisülést, a vereséget jelentette.
Nálunk Géza fejedelemnek fekete-vörös, turulmadaras zászlaja volt, Imre uralkodása idején terjedt el az ún. Árpád sávos, vörös-fehér zászló. Mint harmadik szín, a zöld a 17. században jelent meg, III. Mehmed szultán adományozta Báthory Zsigmondnak. A ferences szerzetes, apát, matematikus, filozófus, Martinovics Ignác (1755-1795) javasolta a piros-fehér-zöld színek sorrendjét, elsőként így József nádor felesége viselte. Zászlónkat történelme során sokféle címer díszítette.
A zászló színeivel, alakjával és ábrájával jelezhet országot, nemzetiséget, megyét, várost, települést, egyházat, uralkodót, rangot, intézményt, céget, pártot, sportegyesületet, iskolát. A zászló színével kifejezhet gyászt fekete színével, békés szándékú megadást, fehér színével. A vörös a mentők zászlója, a sárga színű zászló vesztegzárra utal. A keresztényeknél a feltámadás jele a vörös keresztes, hosszú fehér zászló.
Amerikában annyi a zászló, mint égen a csillag. A zászlón lévő ötven csillag a jelenlegi tagállamok számára utal, a tizenhárom sáv pedig az alapító államok száma. Az amerikai zászlót nagy becsben tartják, szinte természetfölötti erővel és tulajdonságokkal ruházták fel, és rengeteg kitétel vonatkozik rá. A zászlót soha senki és semmi előtt nem hajtják meg; semmilyen zászló nem lenghet magasabban; az egyenruhás katonáknak tisztelgéssel kell köszönteniük; a gyász jeléül harminc napra eresztik félárbocra; a koporsóra borított zászló csillagainak a fej felöl, a bal oldali részen kell lenniük; a zászlót sohasem eresztik le a sírba.
Köznapi ember ruháján nem viselheti, kivéve a sportolók sporteseményeken és az egyenruhások, ebben az esetben a csillagos résznek a test szív felöli oldalán kell lennie.
Nemcsak tilos, de balszerencsét hoz: ha a zászló hozzáér a földhöz; ha nem kézzel, hanem gépben mossák ki; ha reklámcélokra használják; ha rajzolnak rá, vagy ha fényképezik.
Zászlóval álmodni, ha az álmodó viszi, tekintélyt jelez; ha messziről látszódik, zavaros időt jelent.