Az ókori egyiptomiak a fejet olyan erődnek vagy citadellának tekintették, melyben az értelem lakozik. Ezért e nemes testrész minden funkciójára nagy tisztelettel és figyelemmel tekintettek, így a jelentéktelen tüsszentésre is, melyet a hold és a csillagok állásától függően jó vagy rossz előjelként értelmeztek.
A tüsszentés jelentőségéről a görögök és a rómaiak is hasonlóan vélekedtek. A görög tudós Arisztotelész (i.e. 384-322) szerint létezett egy tüsszentés isten, és értelmezésében valamely üzleti vállalkozás megkezdése előtt a kettő vagy négy tüsszentés kedvező, a négynél több közömbös, az egy vagy három viszont balszerencsés előjelnek számított. A rómaiak elsősorban a lakomáikon tekintették baljóslatúnak a véletlen tüsszentést. Ilyenkor leszedték az asztalról az ételeket, és megvizsgálták, hogy nem érte-e azokat valamilyen káros, ártalmas hatás. A szalamiszi ütközet előtt (i. e. 480-ban) Themisztoklész athéni hadvezér gályája fedélzetén áldozatot mutatott be az isteneknek, amikor jobbról tüsszentést hallott, melyet Euphrantidész, a jós szerencsésnek ítélt meg. Néhány évtizeddel később, i.e. 401-ben, a hős történetíró és katona, Xenophón, az athéniak vezére lelkesítő beszédet mondott kb. 10 000 főből álló zsoldos seregének, hogy kövessék öt a szabadságba vagy halálba a perzsák ellen. Szónoklata alatt az egyik katona tüsszentéssel nyomatékosította konklúzióját. Ezt a többiek az istenektől való kedvező jelként fogták fel, és követték vezérük parancsait. A régi Rómában, amikor Tiberius (i.e. 42 - i.u. 37) tüsszentett kocsikázása alkalmával, minden járókelőnek térdet kellett hajtania.
A hiedelem szerint, amikor a tüsszentőnek azt mondják, hogy "Isten áldja meg!", "Kedves egészségére!", vagy "Egészségére váljék!", valóban azt is kívánják. De nemcsak nálunk, hanem szerte Európában elterjedt szokás ez: az olaszok "Boldogságot!" kívánnak, a franciák ajkát az "Isten megáldja" a németekét az "Isten segítsen!" szavak hagyják el, míg a skandináv országokban a tüsszentést rendszerint a „prosit” szó kíséri, amely az „egészségére” szónak felel meg.
A tüsszentés utáni jókívánság az Európában pusztító nagy pestis járvány idején terjedt el, amikor a betegek tüsszögését a halál jeleként értelmezték. I. Nagy Szent Gergely (540-604) pápasága idején, 590-ben tört ki a pestisjárvány. A pestis megfékezése érdekében Gergely litániákat, körmeneteket és folyamatos imádkozást írt elő az Isten közbejárásának elnyerése érdekében. A pápa olyan törvényt is hozott, amely előírta, hogy a tüsszögőket meg kell áldani. Amikor valaki tüsszentett, azonnal megáldották. „Az Isten áldja meg!” mondat abban a reményben hangzott el, hogy a tüsszentés nem okoz újabb megbetegedést. Azóta ez a szokás számos helyen megmaradt. Elvárták azt is a tüsszentőtől, hogy takarja el egy darab ruhával vagy a kezével a száját. Mindezt azért, nehogy megsérüljön vagy elszökjön a tüsszentő lelke. Korábban viszont pont az ellenkezőjét tartották igaznak. A tüsszentőnek gratuláltak, mert azt gondolták, hogy az erős tüsszentés kiűzte testéből a gonoszt. Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy tüsszentésnél vigyázni kell, mert a szájon át a gonosz besurranhat az ember testébe.
Mohamed próféta kedvelte a tüsszentést, ezért elrendelte, ha valaki eltüsszenti magát, miközben Allahhoz imádkozik, a tüsszögést meghalló valamennyi muszlimnak az „Allah legyen könyörületes hozzád!” szavakkal kell köszöntenie az illetőt. Ezzel köszönik meg Allahnak, hogy élnek és biztonságban lesznek a tüsszentés után is. Afrika egyes részein, ha valamelyik király tüsszentett, hangosan kellett jót kívánni neki, hogy mindenki meghallja. Indiában a tüsszentést egészségesnek tartják, s ha valaki nem képes rá, azt riasztónak vélik.
A babonás németek a tüsszentést egy kockázatos vállalkozás megkezdése előtt általában balszerencsésnek tartják, de nem jó a reggeli felkelés után sem, ha egy férfi az ágyból kibújva tüsszenti el magát, jobban teszi, ha visszafekszik még legalább három órára, mert egyébként azon a héten a felesége lesz a főnök a háznál. Hasonlóan vélekednek a vallásos hinduk is, ha reggeli tisztálkodás közben, a Gangeszben véletlenül eltüsszenti valaki magát, azonnal újra kezdi a fürdést és az imát. Az indiai szikh elhalasztja vállalkozásának megkezdését, ha véletlenül eltüsszenti magát, ám ha kettőt tüsszent, azt már jó jelentésűnek tekinti.
Thaiföldön, aki utazás közben fentről hall egy tüsszentést, veszélyes útra számíthat, ha viszont alulról jön a tüsszentés, utazása szerencsével jár. Ha az utazó a háta mögül hallja a tüsszentést, rossz ómen, ha elölről, akkor jót jelent, ha jobbról, nem lesz semmi problémája, ha balról hallatszik a tüsszentés, utazása sikerrel jár.
Celebesz szigetén az őslakók közül, ha valaki egy baráti társaságban tüsszent egyet, amikor éppen távozni készül, azonnal visszaül egy rövid időre, és csak később indul el. A polinéziai Banks-szigeteken, aki eltüsszenti magát, azt gondolja, valaki a nevét említette, ez lehet jó és rossz szándékú. Ha a tüsszentés apró, szelíd volt, akkor a róla beszélő jóindulattal viseltetik iránta, míg a hevesen kitörő tüsszentés szitkozódást jelez. Misztikus jelentéssel bír, ha egy maori csecsemő eltüsszenti magát. Az anyja ilyenkor hosszas varázsszöveg recitálásába kezd. Ha a baba evés közben tüsszent, látogatóra számíthat a család, vagy valami érdekes hírt fognak kapni. Az Új-Zélandiaknál, ha keresztelés alatt tüsszent a csecsemő, a miséző pap a gyermek füléhez egy fából készült idolt tart, és elénekel néhány misztikus szót. Ha a Selkirk-szigeteken felkeléskor tüsszentenek, biztosak benne, hogy idegenek érkeznek hozzájuk, méghozzá annyian, ahányat tüsszentettek.
Skóciában valószínűsítik, hogy az idióták nem tudnak tüsszenteni, ezért a tüsszentés náluk bizonyos fokú értelmi képesség bizonyítéka. Az angolok gyanítják, amelyik gyerek tüsszent, mesebeli varázslat alatt áll. Az íreknél is hasonló hiedelem járja. A varázslat hatása alá került gyerek kúrálására tüzet gyújtanak, melyre egy javasasszony által összeállított gyógynövény keveréket vetnek, majd a gyermeket kétszer körbe vezetik a tűz körül. Közben varázsigét ismételgetnek, és a tüzet szenteltvízzel hintik meg. A gyógyítás során az összes ajtót zárva tartják, nehogy a kíváncsi mesebeli lény bejöjjön, és kikémlelje a mágikus eljárást, amelyet addig ismételnek, míg a gyerek hármat nem tüsszent, ekkor feloldódik a varázs, és megszabadul a gyerek a boszorkány hatalmától.
Holland hiedelem szerint a beszéd közbeni tüsszentés az elmondottak igazságát jelzi. Ugyanezt gondolják az oroszok is. A cseheknél, aki a kereszt láttán tüsszent, azt megszállta a gonosz. A kínaiaknál az újév előtti estén tüsszenteni vészjósló az elkövetkező évre. A bajok megelőzése érdekében a tüsszentőnek meg kell látogatni három különböző vezetéknevű családot, és mindegyiktől kérni egy kis teknősbéka alakú süteményt, melyet még éjfél előtt meg kell ennie. A japánoknál, ha az ember egyet tüsszent, azt jelenti, valaki dicséri, ha kettőt, korholja vagy ócsárolja, ha hármat tüsszent, annyit jelent, hogy megfázott az illető. Mexikóban, ha valaki tüsszent, akkor a benne lakozó szellemmel beszélget, vagy róla beszél egy vagy több személy.
A hiedelem szerint: ha az ember hétfőn tüsszent, a tüsszentése veszélyt hoz; ha kedden, megcsókol egy idegent; ha szerdán, levelet kap; ha csütörtökön, az élete jobbra fordul; ha pénteken, szomorúság éri; ha szombaton, másnap látni fogja szerelmét; ha vasárnap tüsszent, egész héten a gonosz fog uralkodni rajta. Az egyiptomi álmoskönyv azt írja, tüsszenteni: hétfőn, elfújja a gondokat; kedden, peches időszak következik; szerdán, jó üzletkötést vagy sikeres vizsgát jelez; csütörtökön, az elképzelések valóra válnak; pénteken, nyeremény várható szerencsejátékban; szombaton, valaki csalódást okoz; vasárnap, anyagi sikerre utal. Egy másik babona a tüsszentések számát a következőképpen értelmezi: egy tüsszentés - bánat; kettő - öröm; három - levél jön; négy - találkozás egy fiúval; öt - ezüst áll a házhoz; hat - aranyhoz jutás; hét tüsszentés - egy titokra nem derül fény.
Ha az ember a beszéd közben tüsszent, azt jelenti, hogy a tüsszentés előtt igazat mondott, állítják a turkesztániak is. Egyébként a tüsszentés sok esetben bosszúságot jelent. Például a tüsszentés éhgyomorra, rossz napot jelez. Az izlandiaknál viszont jó jelentésű, különösen a három tüsszentés. Ha egy beteg ember hármat tüsszent vasárnap, azt a jobbulás jelének tekintik. Ha háromszor tüsszent valaki a böjtölés vasárnapi megszakítása előtt, azon a héten valamilyen nyereség fogja érni, vélik Izlandon.
Az angoloknál jobbra tüsszenteni, pénz ígéretét jelenti, viszont ha valaki baloldal felé tüsszent, hamarosan csalódás éri. Ha háromszor tüsszent a macska, a család náthás lesz, ha egyet tüsszent, hideg északi szelet és esőt jelez nyáron, havazást télen, de úgy is értékelik a macska három tüsszentését, hogy influenzában megbetegednek a háziak, vagy háztartási gondjaik lesznek. Az olaszoknál a macska tüsszentése jót jelent mindenkinek, aki meghallja.
A népi gyógyítók úgy vélik, hogy a tüsszentés tisztítja az agyat.