A tölgyfa számos hagyományban szent fa, koronája sok istennek volt lakhelye. A tölgyfáról feltételezték, hogy az ég kapuja, amelyen keresztül az istenek az emberek közé jönnek.
Tór, Zeusz, Jupiter és más villámistenek fája. Zeusznak szárnyas tölgye volt. A dodonai Zeusz-templom szentélyének közepén egy vén tölgy tövében forrás fakadt. A tölgyfa buzogánya a villám- és napistenek komorságát, valamint hatalmuk állandóságát szimbolizálja. A tölgyrõl pedig általában azt tartották, hogy magához vonzza a villámokat. A villámistenek elsõ szentélyei villámsújtotta tölgyek körül épültek. A villámsújtotta tölgy értelmezése hol jó, hol rossz, például Litvániában jó ómennek tartják. Különösen értékes a fagyöngyöt „dajkáló" tölgy. A tölgyleveles koszorú az erő, a hatalom és a fensőség reprezentánsa. Athénban azt az ifjút, aki az eleusziszi misztériumok napjaiban elmondta a házassági formulát, tölgyfalevelekkel és töviskoszorúval koszorúzták meg. Rómában tölgyágat vittek magukkal a lakodalmas menet résztvevői.
A fák királyának, a tölgynek még a tuskóját is szentnek tartják: nyáron tölgyfatuskót égetnek, hogy a termékenység istene visszanyerje férfiúi erejét; Vesta templomában tölgyfatuskóval táplálják az örök tüzet. A tölgyfahamunak a népi gyógyításban van fontos szerepe.
A tölgyfa a Bibliában a büszkeséget és a gőgösséget jelképezi: Ábrahám egy tölgy árnyékában találkozott Jahve angyalával; tölgy alatt trónolt Saul; tölgy tövébe temették Debórát; oda ásta el Jákob az idegen isteneket; menekülés közben egy tölgyfa ágára fennakadva vesztette életét Absolon. A keresztények körében a tölgy Krisztus jelvénye, egyes feltevések szerint Krisztus keresztje tölgyből készült. Baál-Hammón föníciai tűzhelyisten imádói felajánlott áldozataikat egy szent tölgyfa alá tették. A görög filozófus, Szókratész (i.e. 469-399) a tölgyet egy orákulum fának vélte. A druida szertartások fontos kelléke volt a tölgy. Tölgy alatt végzi varázslatait és jövendöléseit Merlin, a népmondák hőse, Artúr király lovagja. A lombhullató tölgy virágzását egykoron Nagy-Brittaniában megünnepelték: ennek emléke a május 29-i Oak Apple Day (“tölgyalma-nap”: a tölgy “almájának” az angolok a gubacsot nevezik). Számos hagyomány a tölgyfából származtatja az emberi nemet.
A görög mitológiában Philémónnak és Baukisznak, a jámbor phrügiai házaspárnak, vendégszeretetük jutalmaként Zeusz engedélyezte, hogy hosszú életet éljenek, hogy egyazon időben haljanak meg, s hogy haláluk után egyikük tölggyé, másikuk hárssá változzon.