A katolikus hittel függ össze az a cigány adoma, miszerint Jézus keresztre feszítéséhez szükséges négy szöget a cigánynak kellett volna beszereznie, de a cigány nagyon megsajnálta az Urat, ezért egy szöget ellopott a négyből, így Jézus lábát csak egy szöggel rögzíthették a keresztre. A részvétért cserébe Jézus megengedte a cigánynak a lopást, azzal a feltétellel, ha harmadszorra sem sikerül valamit ellopnia, akkor ne kísérletezzen többet.
Régi népi hiedelem szerint a vas olyan fém, amelynek mágikus hatása van. A régi rómaiak szerint egy ellenség megátkozásához nem kellett más, mint venni egy táblát, ráírni az ellenség nevét, majd a névbe egy hosszú szöget verni. Ugyancsak az ókori Rómában a láz csökkentéséhez olyan szöget vagy kötelet kellett viselni a nyak körül, melyet korábban keresztre feszítéshez használtak. Az angolok az I. világháborúban begörbített vasszögekből formált amuletteket hordtak a nyakukban, arra gondolván, hogy az ólomgolyóval szemben védettséget ad. Patkószögeket hajlítgattak gyűrűvé.
A kínaiak is hittek a szög mágikus erejében, a kalapáccsal bevert szegekről azt tartották, alkalmasak a gonosz, ártó démonok, kísértetek távoltartására. Olykor a ház bejáratnál sündisznószerűen szögeket vertek be, amelyről úgy hitték, megóvja a háznépét a betegségektől, és elősegíti, hogy a családban fiúgyermek szülessen.
Az Afrika nyugati részén élők szerint, az ácsok, miközben feleségük várandós, egyetlen szöget sem verhetnek be. Ez ugyanis méh-elzáródást okozhat, ami nehézzé teszi a szülést. Az elsőszülött csecsemő temetésekor, nemcsak a koporsót nem szabad leszögezni, de még a csecsemő holttestét sem ajánlott teljesen lefedni, egy részét, általában a gyermek fejét, szabadon kell hagyni, mert ha a koporsót befedik, az anya nem fog több gyermeket szülni.
Az indiaiak azt mondják, sohase verj be szöget napnyugta után, mert felébreszted a három főistent, Bráhmát, Visnut és Rámát.