A keleti szlávok házi szelleme, a domovoj, apró termetű, öreg parasztnak látszó ember, ősz szakállal. Domovojjá az válik, aki áldozás nélkül halt meg. A szlávok kétféle domovojt különböztetnek meg, a házban lakót, akit domozsilnak is neveznek, jó akaratúnak írják le. Az udvarban lévő, rosszindulatú domovoj neve, dvorovij vagy dvorovoj, aki kínozza az állatokat, képes macskává, kutyává, kígyóvá, patkánnyá, békává változni.
A szeretetreméltó házi domovoj bárhol megtalálható a lakásban, tanyázhat a kályha közelében, a küszöb alatt, a kemence sutban, de soha nem hagyja el a házat. A jövőbelátó képességgel bíró domovoj gondoskodik a ház boldogulásáról, őrzi a családot és annak vagyonát, de elvárja, hogy a háziak tisztességesen éljenek, betartsák a hagyományos szokásokat, szorgalmasan dolgozzanak. Ha elvárásai ellen cselekednek, s ha nem tetszik neki a család valamely tevékenysége, ellenségessé válik, bajt hoz a háziállatokra, megbetegíti őket, szélsőséges esetben megfojtja áldozatát. A haragja, azonban gyorsan elpárolog, könnyen kiengesztelődik. Ha megbékült, furcsa kopogással vagy fülsiketítő hanggal adja a család tudtára. A lustaságot vagy a hanyagságot csínytevésekkel, kópéságokkal bünteti, ilyenkor összegubancolja a kézimunkákat, rendetlenséget csinál, bepiszkítja a lépcsőfeljárót. Ha jól érzi magát, énekel, ugrál, ha rosszul van, nyöszörög és siránkozik. Amikor a család új házba költözik, kérlelik a domovojt, hogy tartson velük.
Az oroszok képzetében létezik Bannyik, a mosakodók házi szelleme, aki veszélyes dolgokat művel a mosakodókkal, a kemence tetejéről ledobott kövekkel ijesztgeti őket, a tisztálkodókat olykor azzal fenyegeti, hogy lenyúzza a bőrüket. Megbékítésére a fürdőzőhelyen egy nyírfa seprűt, kis szappant és vizet, valamint áldozatként egy fekete kakast hagynak neki.