Míg az emberi haj a hideg vagy a meleg ellen nyújt védelmet, és - a szennyező anyagok távol tartásával - a szempillák, a szemöldökök, valamint az orrlyukakban és a fülekben lévő szőrszálak is hasznos szerepet töltenek be, a szakáll meg a bajusz pedig számos kultúrában férfidíszként funkcionál, az emberi test más részein található szőrzetnek kisebb a jelentősége.
A testen található szőr - mivel a szőrtüszőket érzőidegek veszik körül - elsődlegesen a test érzékelő apparátusában működik közre, míg a hónalj- és a fanszőrzet feladata valószínűleg a test által termelt illatanyagok, a feromonok közvetítése a másik nem felé. A szemérem- és hónaljszőrzet - melyek növekedése ugyancsak az androgén hormonoktól függ - abban különbözik a testen található szőrzettől, hogy a nőknél és a férfiaknál egyaránt buján tenyésző.
A különböző korok és kultúrák viszonyulása a szőrzethez meglehetősen eltérő. Japánban a rajzokon még ma sem látható a nők szeméremszőrzete, mert a fanszőrzet ábrázolása hosszú ideig illegális volt. A 20. századig a szépművészeti festmények és szobrok - a nyugati hagyomány szerint - fanszőrzet nélkül ábrázolták az asszonyokat. A múltban a szobrászok és a festők művein általában a vulva sem volt látható, a szeméremtestet egy darab gyolcs, fügefalevél vagy kéz takarta el. Ha mégis látszott, a fanszőrzet egész biztos, hiányzott róla, még a meglett asszonyok esetében is. John Ruskin (1819-1900), a híres brit író, színész és műkritikus - mivel nem volt fogalma arról, hogy miképpen néz ki egy meztelen nő - ezeket az ábrázolásokat valóságosnak vélte. Az esküvője nászéjszakáján állítólag annyira sokszerűen érte, amikor felfedezte felesége, Effie fanszőrzetét, hogy visszautasította a közeledését, és később a házasságot jogilag is felbontották. Az első európai festmény, mely bemutatta az asszony szeméremszőrzetét, a spanyol Goyának (1746-1828) a meztelen Maja című festménye volt, míg mások csak sejttették azt.
Az iszlám országokban a fanszőrzet eltávolítása ugyanolyan higiéniai célokat szolgáló vallási előírás, mint a körülmetélés, a körömvágás, vagy a fogmosás. A próféta tanítása szerint minden felnőtt muszlimnak a tisztálkodása részeként el kell távolítani a szőrt a szeméremtájékáról és a hónaljáról. A módszer megválasztása az emberre van bízva. A szőrzetet legfeljebb 40 napig szabad növeszteni. A vulva egy részét vagy egészét a nyugati országokban is számos asszony szőrteleníti, ugyanis a fanszőrzet manapság a szemükben elsősorban dekoratív célokat szolgál. A teljes eltávolításától főként az tartja vissza sokukat, hogy a szeméremszőrzetet még ma is az asszonyi állapot szimbólumaként értékelik.
A konzervatívabb, a tradíciókhoz ragaszkodó gondolkodásúak viszont a szőrzet bármiféle eltávolítását helytelenítik, ugyanis sok hagyomány a vulvát ma is valami szégyenletes dolognak tartja, melyet el kell rejteni. Egyébként erre utal az is, hogy a külső nemi szerv latin neve (pudendus) szó szerint “szégyenletes dolgot” jelent.
Ugyanakkor más országokban e tekintetben kevésbé szégyenlősek, kultikusan ünneplik a nemi szerveket. Bizonyos hindu szekták körében elterjedt a joninak nevezett vulva, valamint a lingamnak hívott fallosz imádata, és a feljegyzések szerint a közép-keleti vallásokban is hasonló hagyományok lelhetők fel.
Némely kultúrák viszont a vulvát tisztátalannak tartják, és odáig elmennek, hogy a nők körülmetélését javasolják.
A szeméremszőrzetet a kínaiak gyakorta szakállhoz hasonlítják, és úgy tartják, annak a nőnek, akinek a lába szőrös, szeméremszőrzete is dús, a sűrű fanszőrzetű hölgyet viszont túlságosan bujának, épp ezért erkölcstelennek tekintik. Az okos nőkre a hosszú, vékony szálú szeméremszőrzet jellemző; az ostobáknak viszont egyáltalán nincs szeméremszőrzetü, az ilyen nőket megvetően "fehér tigrisnek" nevezik. A fanszőrzet a szépség egyik ismertető jegye, amely akkor a legideálisabb, ha egy csúcsára állított szabályos vagy egyenlőszárú háromszöget formál.