A sámán kifejezés a mandzsu-tunguz szóból ered, jelentése „tudó”. A sámánizmus a primitív vallásokban alakult ki, és abból a hitből táplálkozott, hogy a kiválasztottak, vagyis a sámánok, meggyógyítják a betegségeket, és - kapcsolatot teremtve a természetfölötti világgal - közvetíteni tudnak az emberek és a szellemek között, rendkívüli tudásuk birtokában alkalmasak a felfoghatatlan erők befolyásolására. A világ sok részén manapság is megtalálhatók, de fő működési területük elsősorban Szibéria és az Ural-Altáj, valamint Amerika és Afrika.
A sámánok varázslók, kuruzslók valamint papok és látnokok is, akik mély meditációban vagy eksztázis révületében érintkezésbe lépnek a túlvilággal. Segítséget nyújtanak az élet valamennyi jelentős eseményénél, különösen a születés, a házasságkötés és a haláleset során. Fontos tevékenységük a gyógyítás. A betegséget okának a lélek elvesztését tekintik, ezért elsődleges feladatuk annak megállapítása, miért tévelyedett el a beteg testéből a lélek. Ha szellemek lopták el, és tartják fogva a másvilágon, a sámánok elfogják a lelket, és visszahelyezik a beteg testébe, vagy leszállnak érte az alvilágba, hogy onnan hozzák vissza.
A halált úgy magyarázzák, hogy az elhunyt lelkek mindaddig céltalanul bolyonganak, mígnem a sámánok nem kísérik el őket a túlvilágra. Gyógyításaikon kívül, rituális munkájuk keretében megszerzik a szellemektől a levadászott állatok lelkét, szerencsét hoznak a vadászoknak, csecsemőt biztosítanak a gyermektelen házaspároknak, megfékezik a viszontagságos időjárást. Emellett a sámánok közösségi áldozatokat mutatnak be, szertartásokat végeznek, jövendölnek, kiűzik a gonosz szellemeket az emberekből és lakóhelyükről, törődnek a holt lelkekkel, varázslatos energiával ruházzák fel az amuletteket, a különböző használati tárgyakat, fegyvereket.
A sámánok különös képességeikhez öröklés útján vagy tanulás révén jutnak, esetleg belső indíttatás, elhívatottság viszi őket erre a pályára. Kiválasztásuknál fontosak a külső jelek megléte, ami lehet valamilyen különleges testi hiba, mint például a kelleténél több fog vagy a sokujjúság, valamint az olyan lelki és szellemi sajátság, mint az intuitív képesség, a túl érzékeny idegrendszer, valamint előny a görcsrohamokat produkáló epilepszia is. A sámán kiválasztási procedúra során a jelölt aláveti magát az őt kiválasztó szellem akaratának, aki ezután a sámán főszelleme lesz. Néha ez a procedúra évekig is eltarthat, ugyanis a legtöbb esetben a kiválasztott személyek csak a szellem hosszas kínzásának hatására hajlandóak alávetni magukat a szellem akaratának. Ezt követően az extázisba került sámánjelöltet elhagyja a lelke, hogy a szellemek birodalmába jutva az ősök szellemei oktassák a lelkét. A sámánná válás másik feltétele, hogy az állati formát öltött sámánok megküzdjenek egymással, aki győz, annak jutalma jólét, a vesztesre pusztulás vár.
A révületbejutás és a misztikus párviadal folyamán dobot, dobverőt, csörgőt használnak, sámánénekeket kántálnak, ráolvasási formulákat mantráznak, és állathangokat is utánoznak. A rituális öltözék is meghatározott, része a köpeny és a fejdísz, melyhez gyakran agancsos vagy szárnyas állatot idéző díszítés járul. A sámánszertartásokat mindig esti tűzfénynél tartják. Ilyenkor a sámán a dob és a csörgő hangjára rögtönzött táncot jár, önmagát is hipnotizáló énekeket kántál.
Miközben a sámánok szertartásukat végzik, a segítőszellemeik megvívják küzdelmüket a betegségdémonokkal, ráolvasással és rábeszéléssel kényszerítik a gazdaszellemeket, hogy teljesítsék a kérésüket. A segítőszellemek jövendölnek a cél érdekében, s amikor megkapják például a betegnek lelkét, az újszülött életerejét, a vadász szerencséjét, azt lehozzák a földi megbízóinak.
A sámánok hőstetteiről mítoszok szólnak, melyek beszámolnak arról, hogyan teszi meg a lélek vándorútját; elmesélik a sámán utazásait, párharcait, ismertetik a csodatettek trükkjeit, lelkének elrablását; miként történnek az alakváltozások. A sámánok segítői és ellenfelei átváltozásai között nemcsak gonosz szellemek vannak, hanem ártalmas fekete, vagyis rontást okozó, a lelkeket felfaló idegen sámánok is. A sámánok között rangbéli különbségeket példázza, hogy amíg a fehér sámánok a jótékony hatalmakhoz fordulnak, és a jó szellemek segítségét kérik, addig a fekete sámánok a gonosz istenségekhez és a szellemekhez folyamodnak. Rangjukhoz és erejüket tekintve a sámánok lehetnek nagyok, közepesek és kicsik, de mindenképpen ravasz varázslók.