Ezt a Földközi-tenger köves, napos partvidékén virító halványkék virágú, illatos cserjét már az ógörögök is ismerték, sok monda fűződik nevéhez. A szépség és szerelem istennő, Aphrodité szent növényeként tisztelték. Az ókorban azt tartották a rozmaringról, hogy ha testen viselik, javítja a memóriát, élénkítő hatású.
A szláv és germán népek szintén kedvelték a rozmaringot, népdalaikban az öröm, a szerelem, olykor a bánat szimbóluma. A középkor végén a tisztaság és szűziesség jelképe és a menyasszonyi koszorú legfontosabb virága volt.
Elterjedt hiedelem szerint a rozmaring csak ott nő, ahol asszony a ház gazdája. Walesben a rozmaring fás részéből készült kanállal esznek szívesen, mert azt mondják, nagyobb az ilyen kanállal merített étel tápértéke. Néhány országban, hasonlóan hozzánk, a rozmaring a halált is jelképezi, ezért adnak a halottak kezébe rozmaringágat, s ültetnek az emlékezés virágaként rozmaringot az elvesztett szeretteik sírhalmára.
Nálunk a rozmaring elsősorban a szerelem és a hűség virága, egyben a lányok tisztaságának jelképe. Falusi kertekből, ablakokból kerül a lakodalomba induló legények kalapjára, és a belőle készült koszorút viselik a mennyasszonyok. A barátság hűségére utal az a hiedelem, hogy nem szabad vásárolni, csak baráttól lehet ajándékba kapni rozmaringot, mert egyébként elpusztul a növény.
A rozmaringot Európa szerte szerelmi varázsszerként használták, a lányok a kiszemelt fiatalember meghódítására, rozmaringágat varrtak titokban az ifjú valamely ruhadarabjába, kalapbélésébe, mellkendőjébe. Ha egy lány mindenszentek estéjén, a párnája alá rozmaringágat és egy pénzérmét tesz, álmában meglátja a jövendő urát.
Régebben a rozmaringot, mint az egészség és a szépség csodaszerét szívesen használták orvosságnak, szeszben áztatott leveleit reuma és migrén ellen, forrázatát pedig nehezen gyógyuló sebekre. Franciaországban már közel 400 éve készítettek illatos vizet rozmaringból, amely mint a magyar királynő vize (aqua reginae Hungaricae) lett népszerű. A feljegyzések szerint legelőször Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja használta.
A leveléből párolgó olajat készítenek, és a konyhaművészetben ma is kedvelt ételízesítő.
A néphit szerint a ház elé vagy a küszöbnél elültetett erős szagú rozmaring távol tartja a boszorkányokat, démonokat. Egy másik hiedelem pedig azt mondja, mivel a rozmaring nagyon nehezen gyökeresedik meg, ha az új házasok elültetett rozmaringága megered, az a közös jövőjükre nézve jó előjelnek számít.
Aki rozmaringágat dob a tűzre, védelmet és boldogságot nyer általa.