Az ómen az a jel vagy jelenség, amely valamely esemény vagy fordulat - a babonások szerint általában valami rossz - bekövetkezését előre mutatja, vagy amelyből arra következtetni lehet. Az ókorban azonban - a latin omen („előjel, intő jel”) nyomán - az óment kedvező jelnek is értették.
A római politikus Metellus Scipiotól (meghalt i.e. 46) ismert az az anekdota, mely szerint Teneo te, Africa! - „Tartlak, Afrika!” szavakkal kiáltott fel Julius Caesar (i.e. 100-44), amikor a numídiai király, I. Juba (i.e. 85-i.e. 46), ellen indulva az afrikai Adrumetumnál partra szállt seregével, és megbotolva elterült a földön. A római felfogás szerint ez rossz ómen volt a hadjárat sikerére nézve, de Caesar nem vesztette el lélekjelenlétét, és a földbe markolva a fenti kiáltást hallatta, így az esetet kedvező előjellé alakította át.
Bár maga az ómen szó bizonyos negatív jelentést hordoz, az előjelek egyaránt lehetnek jók vagy rosszak, jóslásokban utalhatnak szerencsés kimenetelű és balszerencsésen végződő dolgokra. Például vásárba menet cigánnyal vagy férfival találkozni szerencsét jelent, viszont pappal vagy asszonnyal szerencsétlenséget. Újév napján, ha férfi, vagy fiúgyerek jön újesztendőt köszönteni, jó ómen, de ha asszony vagy lány lépi át elsőként a ház küszöbét, az az egész esztendőre rosszat jelent.
Az ómenek nemcsak emberekkel kapcsolatosak, vonatkozhatnak állatokra, tárgyakra, természeti jelenségekre is. Például a bagoly és a kuvik hangja a halál előjele, de néhol csak a három kuvikolás jelzi a halál bekövetkeztét. A falról leeső kép, vagy tükör a házban lakók valamelyikének a halálát jelenti. A hulló csillag a magyarok számára halált jelzett, az üstökös pedig háborút.
Az ókorban sokféle óment tartottak számon, az előbb felsoroltakhoz hasonlóan, a villámlást, a felhőmozgásokat, a madarak röptét és bizonyos szent állatok vonulási csapásait értékelték. A madaraknál megfigyelték még azt is, hogy milyen fajhoz tartoznak, hová repülnek, s hogy a megfigyelőhöz képest milyen irányban szállnak.
A történelmi korok alatt kialakult, jó vagy rossz jelentésű ómenek nagy része ma is él a köztudatban.
Néhány a jó jelentésű előjelek közül: szerencsés lesz, aki reggeli előtt hármat tüsszent, vagy találkozik három birkával; a jobb válla fölött meglátja az újholdat; tűt, ceruzát, széndarabot felvesz a földről; a kesztyűjét leejti; lópatkót vagy kampón lógó kést lát; tücsök ciripelését hallja; kilenc borsószemet talál egy borsóhüvelyben; a bort véletlenül kilöttyenti tószt mondása közben; színtelen üveget összetör; fehér erika (hanga) növényt kap ajándékba; vasalatlan lepedőn alszik.
Jó ómen az ember számára továbbá: ha rászáll a katicabogár; ha séta közben véletlenül egy bokorba vagy rózsabokorba akad a ruhája, vagy ha meglát egy menyétet; ha újhold idején kezd új vállalkozásba, vagy ha vihar alatt hajat vágat. Jó a jelentése: ha a hajó közelében delfinek úszkálnak; ha az új szarufára örökzöldet akasztanak; a talizmánként viselt borzfognak; egy üresen álló, magasban lévő darázsfészeknek; a négylevelű lóherének, ugyanis ez megvédi az embereket és az állatokat a ráolvasástól és a tündérek csábításától.
Szerencsés ómen: ha az emberrel, induláskor valaki teli edénnyel jön szembe; a fordítva felvett ruhadarab, de csak akkor, ha aznap nem fordítják vissza. Ha már levetik a ruhát, rá kell taposni.
Rossz előjel: az íreknél házasságról álmodni; böjtös időszakban házasságról beszélni, ha viszont elmúlt a böjt, akkor elsőként egy Mária nevű lánynak kell elmesélni a házassági tervet, vagy ajánlatot. Ugyancsak az ír lányok hisznek abban, hogy balszerencsés dolog elfogadni kedvesüktől egy hajfürtöt vagy egy négylábú állatot, és sohasem szabad nekik bal kézzel üdvözölni barátjukat. Régi ír mondás szerint bal kézzel azt köszöntik, akit utálnak, a jobbal, akit tisztelnek. A kínaiaknál a bajusz viselete jelent balszerencsét. Rossz ómen pöcegödörbe köpni, mert aki ilyet tesz, annak megfájdulhat a torka. A japánok azt mondják, kerülni kell a borzokat, mert gonoszak és rosszindulatúak. Az indiai szikhek rossz ómennek tartják, ha a kutya a hátára fekszik, és a lábai az ég felé állnak, ha nappal baglyot vagy denevért látnak, vagy ha az olyan neves ünnepek, mint például a Holi, keddi napra esnek. Az afrikai muszlimok pedig azt mondják, hogy elmebetegséget jelez, ha valaki a fején egyensúlyozza a szent Koránt.
Rossz ómen: borsot vagy sót véletlenül kiszórni, mert egy jó baráttal komoly vitát, vagy veszekedést jelent. Tilos a WC-n beszélni, mert ez rosszat jelent. Az azeriek szerint balszerencsés lesz az, aki egy üres vödröt cipelő emberrel találkozik az úton. Ugyancsak rossz előjel május elseje előtt letépni az angyaltrombita virágát, és bevinni a lakásba. Rossz óment jelent a sirály meggyilkolása, valamint bántani az ökörszemet, a mindössze pár grammnyi énekes madarat, mert az illetőnek hamarosan eltörik valamelyik csontja. Ugyancsak balszerencse jele, nappal kuvikot látni, ekkor ajánlatos azonnal visszafordulni.
Rossz ómennek minősül az Indiai-óceánban található Pemba-szigeten, ha valaki párnán, kényelmesen ül, mert hólyag nő a fenekén. Az sem jó előjel, ha valaki úgy ül a széken, hogy közben a lábait előre-hátra himbálja, ugyanis ezzel elijeszti magától a mindennapi kenyeret és végül rossz modornak is számít, de nemcsak náluk.
Közelgő halálra figyelmeztet, ha harangozás után a harangozó lefogja a harangot, és az mégis megkondul; ha a kutya gödröket kapar az udvarban; ha a tyúk kukorékol, halált vagy tüzet jelez.
Időnként ugyanazok a dolgok egyaránt lehetnek jó vagy rossz előjelűek, attól függően, hogy miképpen értékeljük azokat. A legjobb példa erre a fekete macska, melynek megjelenése az egyes népek hiedelmétől függően, hol pozitív, hol negatív.
Az előjelek lehetnek tréfásak is, például akinek a tenyere viszket, pénzt fog kapni; akinek a szája széle viszket, csókot érez; akinek az orra viszket, bosszús lesz; akinek a füle cseng, hírt hall; aki beveri a könyökét, váratlan vendége lesz.
Az azeriek szívesen hívnak vendégségbe olyan embereket, akiknek pozitív erőt tulajdonítanak, mert velük kívánják megáldani házukat.