Hétköznapi szóhasználatban a könyök a karnak azon része, mely a felső és alsó kart összeköti, s a karnak behajlításakor a leginkább kidudorodik. Régen a kinyújtott tenyér középső ujjhegyétől a könyökig mért távolságot - ugyancsak könyök elnevezéssel - hosszmértékként (0,4436 m) használták.
