A kereszt a világ egyik legelterjedtebb és legismertebb szimbóluma. Különösen a vallásokban gyakori, de elfogadott jelkép volt már jóval a kereszténység kialakulása előtt is. Az ókori Egyiptomban az élet jele volt a füles vagy hurkos kereszt, a másik kereszt, a Napot szimbolizáló szvasztika, pedig a négy görög gamma betűt formázza.
Nagy I. Konstantin római császár - mielőtt a keresztényhitre áttért volna - megtiltotta a kereszt viselését. Halála után terjedt el a keresztény hitre utaló kereszt általános használata, s vált egyúttal Krisztus győzelmének szimbólumává, amelyet gonosz és a halál fölött aratott.
A kereszt két vonala jelzi továbbá az Isten és a világmindenség együvé tartozását, kölcsönhatását, de jelenti Isten önfeláldozását, sírkeresztként pedig a halált is. A szakrális jelentésű kereszt gyakran szerepel népszokásokban, rítusokban, jóslásokban, mágiákban, varázslásokban és a vallásos művészi alkotásokban.
A kereszt mutatja a középpontot és a belőle kivezető irányokat. Felfogható, mint kozmikus tengely, ahol föld találkozik az éggel. Testet és lelket, férfit és nőt, valamint szellemi és anyagi képességre utaló széttárt kezű embert egyaránt jelképezhet. A templomok szerkezete is követi a keresztformát. A kereszt szimbóluma az élet és a halál egységének, de ismeretesek a keresztutak, ahol Krisztust imádják, és ahol a boszorkányok és a démonok gyülekeznek. A mindennapi életben figyelmeztető jelzés, általában valamilyen veszélyre hívja fel a figyelmet.
Számos kultúrában a kereszt az élet, a termékenység, a halhatatlanság, az anyag és a szellem megtestesülése. A kereszt fogalmához tapad a boldogulás, a szerencse, és a felvirágzás képzete. Kereszttel hozzák kapcsolatba a falloszt is. Nemcsak a boldogságra, a felvirágzásra, az életre utalhat, hanem a kínszenvedésre, a hanyatlásra és a halálra is. Valamikor a kínok, a rettenet, a szenvedés eszköze volt. Rómában keresztre feszítették a bűnösöket, ugyanakkor a keresztényeknél a kereszt, a szentlelket mintázó galambbal együtt, a halál utáni újjászületésre, az örök életre utal.
A magyaroknál sok népi hiedelem maradt fenn a kereszttel kapcsolatban. A sok kereszttel a családi jólét növekedését fejezik ki. Vidéken a ház ablakait, ajtóit kereszttel jelölik meg, s a falvédőket, párnákat, terítőket keresztöltésekkel hímzik ki, hogy elriasszák a gonoszt. A kereszt védőtalizmánként is népszerű. Falusi gyakorlat szerint, az ásítás után a szájra keresztet vetnek, vagy a megszegetlen kenyérre késsel keresztet rajzolnak.
A magyar népi hitvilágban rontáselhárító jelnek tartották, országosan ismert volt. Ezt a jelet rajzolták az istállók ajtajára a boszorkány ellen és a tejes köcsögre a tej megrontása ellen, valamint kelésre és a szemen levő árpára.
A keresztnek nagy szerepe van a halottas szokásokban, az utolsó gyónásban, az utolsó kenetben, a temetések alkalmával, a sírokon. Az öngyilkosok sírjait azonban nem jelölhetik kereszttel. Az amerikai indiánok, a hazajáró halott távol tartására, a házaikat ugyancsak kereszttel jelölik meg.
A babiloniaknál, a föníciaiaknál és az egyiptomiaknál a kereszt a jövendő élet jele volt. Asszíriában és a régi Britanniában kereszttel jelezték a teremtőerőt és az örökkévalóságot. Az egyiptomiaknál Ízisz és Ozirisz kettősségét jelzi; a hinduknál az égiek és a földiek együttesét reprezentálja; a buddhizmusban a Tan kerekét, a Lét Körforgását jelöli; az iszlámban a tökéletes együttélést jeleníti meg.
A számszimbolikában a négyes számot kereszttel jelképezik, ami egyben a négy égtájat is ábrázolja. Kínában, Indiában és a Skandináv országokban a kereszt az ég jele.
A kereszt történetéről szól, Az „Álom a keresztfáról” című óangol költemény, amelyben az ismeretlen angol költő leírja, hogy látott álmában egy gyönyörű, keresztfához hasonló fát, olyat, amelyen Krisztus lelte kínhalálát. A költő látta, amint a keresztfa együtt szenvedett Krisztussal, a keresztfának is fájtak a szögek, a lándzsák szúrásai és az ütlegelő verések. Az álmában látott kereszt akkor véres, iszonyatos látványt nyújtott, de felébredve a költő megállapította, hogy azóta a kereszt már a megváltás tündöklő szimbóluma lett.