Rosta Erzsébet weboldala

A kakas a néphitben többnyire pozitív szerepet tölt be, kukorékolásából pedig a közeli jövőre következtetnek. Iránban a küzdőképessége révén érdemelte ki a szent jelzőt, erős hangú kukorékolásáról a perzsák azt hiszik, hogy elűzi a gonosz szellemeket. A kínaiak aranytollú Mennyei Kakasa, napjában háromszor kukorékol. Először, amikor a nap reggel megfürdik az óceánban; másodszor, amikor delelőn van; harmadszor pedig, amikor alábukik. Úgy tartják, hogy a világ valamennyi kakasa a Mennyei Kakastól származik.


A régi Kínában a kakast sohasem ették meg, különösen az újév ünnepén nem szabadott levágni. A hagyományos hiedelem szerint a kakas elriasztja a gonosz szellemeket és ártó démonokat, épp ezért esetenként kakas vérével kenték be a védő istenek szobrait, képeit. A képeken ábrázolt vörös színű kakasról úgy tartották, hogy távol tartja a tűzvészt a háztól. A fehér kakast pedig démonriasztó képessége miatt gyakorta helyezték a koporsóba a halott mellé.

A világon sok helyütt a kakasok kukorékolása jelzi előre a napkeltét. A kínaiak szerint a Mennyei Kakas első kukorékolása felrázza a mennyet, és felébreszti az embereket. Ha viszont egy földi kakas éjfélkor kukorékol, azt jelenti, hogy arrafelé egy szellem jár. Nálunk a kakas hajnali kukorékolása a sötét éjszaka végét, egy új nap kezdetét jelzi.

A törökök rossz jelnek tekintik, ha a kakas az éjszaka előtt kukorékol.
 
Varahamira szankszkrit enciklopédiája, a 6. században írt Brihat Szamhitá (Brihat Samhita) szerint az a kakas, melynek a szárnyai és a lábujjai egyenesek, a szája, a körme és a taraja vörös, a teste fehér és reggelenként dallamosan kukorékol, felvirágzást hoz a királyságnak, szerencsét a királynak és a lovának. Amelyiknek pedig a nyaka árpa alakú, a tollazatának színe olyan, mint a badari gyümölcsé, a feje nagy és többféle színben pompázik, kiváló a küzdelemben.  Szerencsés az is, melyiknek a színe olyan, mint mézé, vagy mint a virágport gyűjtő méhé, mert sikert hoz a házhoz; ám, amelyik sovány testű, gyenge torkú és csökött lábú, nem egy jó ómen.
 
Angliában pedig a halál előjelének tartják, ha a kakas napnyugta és éjfél között háromszor kukorékol, de azt is valamilyen balszerencsére utaló figyelmeztetésnek vélik, ha a szokásostól eltérő időben kukorékol.


Az angolok a fehér kakast szerencsét hozónak tartják, és tiltják a megölését, mert megvédi a farmot, ahol él. A fekete kakas viszont a gonosz szellemekre figyelmeztet; a küszöbön álló kakas pedig látogató jöttét jelzi. Az a hiedelem járja, hogy a világvége utolsó napján a kakasok mindegyike varjúvá válik, hogy felkeltsék a holtakat.

Nagyra tartják a kakas nemzőképességét, szerelmi varázslásokban például a svábok a kakas nyelvet csempésznek be a kiválasztott fiú ételébe, aki ezután rögvest beleszeret az epekedő lányba; a cseh lányok ugyanebből a kakas farktollával háromszor érintik meg a kiszemelt fiatalembert, hogy elnyerjék szerelmét. Nálunk a lányok a szemétdombra állva, a kakaskukorékolás irányából tudták meg, melyik irányból jön kedvesük, aki őket feleségül veszi. Az esküvői lakomán, hogy szaporodjon az ifjú pár, kakashúst tálalnak fel.

Időjósként is gyakorta szerepel a kakas: például, ha a kerítésen kukorékol, szép idő lesz; ha a kapun ülve, vagy alkonyatkor kukorékol, másnap esős idő várható. Általában a kakas kukorékolása időjárás-változást prognosztizál.

Az álomfejtők szerint kakast látni álomban, tűzvészre utal.

Szólásokban: minden kakas a maga szemétdombján hatalmas; egy kakas a falu összes kakasát fellármázza. Debrecen környékén pedig az ok nélkül megijedő, sírós gyerekre azt mondják, hogy „ránézett a kakas”, ami az eltörött a mécses megfelelője.