A Himalája lejtőin élő, nagy testű, nagy erejű havasi, vagy hegyi embert a tibetiek jetinek hívják. Bár kevesen állították, hogy látták, de gyakorta hivatkoznak titokzatos lábnyomokra, amit a jetinek tulajdonítanak. Akik látták, azt mondják, hogy az emberi és az állati világ közötti lény, inkább majomra, mint emberre emlékeztet.
A kevés szemtanú közül, egy expedíció fotósa, 1925-ben, kb. 4500 méter magasságban látott, egy emberszerű lényt, aki azonban hamar eltűnt a szeme elől. Kutatva utána, a hóban rábukkant a jeti ötujjú lábnyomára, melynek mérete 15 cm hosszú és 10 cm széles volt. Egy 1951-es felfedezőút hegymászója megerősítette a jetiről szóló történetet, s felvételeket is készített a lábnyomokról. Ennek az expedíciónak a teherhordó serpája egészen közelről látta a jetit. A serpa szerint a szörny úgy 1,60 m magas lehetett, a feje csúcsos, a testét vörösesbarna szőr fedte, arca azonban szőrtelen volt.
A Himalája környéki emberek a jetiket az emberek őrző-védő szellemeinek tekintik, a buddhisták szerint pedig a könyörület istenének, Csenreszignek a társai.