Az ikreket rejtély és titokzatosság lengi körül. Általában az iker-fivérek közül az egyik jó és hasznos, a másik haszontalan, rossz. A legtöbb ikerfivér a születésétől kezdve versenyez egymással. Vannak azonban szerető iker-fivérek, mint például az Észak-Amerikai zunyi indiánok képzetében élő ikrek. A különnemű ikrek - fivér és nővér - gyakorta élnek vérfertőző kapcsolatban, sőt házasságra is lépnek. Ilyenek az egyiptomi Ízisz és Ozirisz, vagy az indiai Jama és Jami.
Valamikor az állatok és az ikrek között rokonságot láttak. Az afrikai jorubáknál a majom az ikrek testvére, a danoknál az ikrek a fekete kígyóval állnak rokonságban. Dahomeyben az ikreket az erdei szellemek gyermekeinek tartották. Az ősi Indiában az Asvinokat két madár, vagy szárnyas ló alakjában szimbolizálták. A litván falvakban máig élő elképzelés, hogy a lovon ülő ikrek gyógyerővel bírnak.
Az ikertermékenység a növények fontos jelképe, a kettős gyümölcsre utal. Az afrikai dogonoknál a köles kettős magjaiból erjesztett sört loccsantanak az ikreknek emelt oltárra, a Fidzsi-szigeteken a kenyérfa kettős gyümölcse szimbolizálja a bőséget. Tanzániában, ha a ház mellé aloefát ültettek, mindenki tudta, hogy ott ikrek laknak.
Ghánában szerencséjük volt az ikreknek, a lányok a király ágyasaivá, feleségeivé váltak, a fiúkból pedig a király elefánthajtói lettek. Balsors jutott viszont a mai Togó területén élőknek, ahol megölték őket, mert úgy vélték, a szülésnél a gonosz erők segítettek, ezért születtek ilyennek. Nem volt több szerencséjük az ikreknek az ősi Kínában sem, ugyanis a törvény megengedte a különböző nemű ikrek meggyilkolását, mivel "démon házaspárnak" tartották őket; ez a szokás Tajvan őslakosainak körében is megvolt azzal a különbséggel, hogy itt csak az ikerpár egyikét ölték meg, nem sokkal a születést követően. A régi Peruban az ikrek szüleinek különböző próbákat kellett kiállniuk, nem ehettek fél éven át sem sót, sem paprikát, és előfordult, hogy öt napig fél oldalt kellett feküdniük. Ugyanakkor az aztékoknál külön istenségük van az ikreknek, Dél-Afrikában pedig az ikrek szüleit szentként tisztelték.
A magyar néphagyomány az ikrek születését rendellenesnek tartotta, és azzal magyarázta, hogy az asszony a terhesség alatt két szerszámot (ásót, kapát, gereblyét) vitt a vállán, vagy páros gyümölcsöt (meggyet, cseresznyét, összenőtt szilvát vagy burgonyát) evett. A magyar népi hitvilág ikerszülés okának tartja azt is, hogy a szülők valamelyike bűnt követett el: a férj megcsalta feleségét, vagy a normálistól eltérően viselkedett vele.
Az Ikrek az állatövi jegyek sorában a harmadik, május 21-e és június 21-e között uralkodik. Az ikerpárt Castorral és Pollux-szal azonosítják, olykor a fiatal és az idős Hórusszal hozzák össze, illetve Romulusszal és Rémusszal társítják. Egyiptomban az ikrek jegyén egy kecskepárt, más arab országokban pedig egy pávapárt értenek.