A legenda szerint a haomát, egy paradicsombéli hegyen növő, gyönyörű, fehér fától származtatják. Az édeni fa hajtásait szent madarak (az indek szerint a garuda, a perzsa mitológiákban a szimurg) hozták le a földre.
Az indoiráni mitológiában, s így a zoroasztriánus vallásban is, az egészség és az erő istenének, a szent növénynek és a belőle készült italnak egyaránt Homa a neve. Áldozati szertartások alkalmával az összezúzott növényből készítették el az energizáló és méregtelenítő hatásáról híres haoma italt, melyet aztán elfogyasztottak. Haomát istenként tisztelték, neki tulajdonították az egészséget, a termékenységet, a harcban az erőt és a gyorsaságot, házasságban pedig a bőséges gyermekáldást. Tőle vártak férjet az eladó lányok. Egyes hagyományőrző Yazd környéki falvakban a zoroasztriánus szertartásoknak még az 1960-as években is elmaradhatatlan kelléke volt a haoma.
A haoma kultusza sok hasonlóságot mutat a szóma kultuszával. Mindkét növényt az ősi indoeurópai népek az istenek elixírjének és a halhatatlanság italának tartották, s a vallási rítusokban szinte azonos szerepet töltöttek be. Az ital alapjául szolgáló növény nem azonosítható egyértelműen, legvalószínűbb jelöltnek azonban az Ephedra nevű növény tekinthető, melynek a levében található efedrin vérnyomásnövelő és pszichostimuláló hatású. A hatás fokozása érdekében ehhez feltehetően ópiumot vagy cannabist keverhettek.