A keresztény templomok oltárain, többnyire egyágú gyertyatartók láthatók. A Jelenések könyvében a hét egyágú gyertyatartó a hét csillagot, a hét keresztény egyházat, a hét egyház angyalát jelképezi, amelyek együttesen Krisztus egyházára utalnak. A hétágú gyertyatartó a keresztény szimbolikában a Szentlélek hét ajándékára utal.
A hébereknél a hétágú gyertyatartó, a menóra, Isten megjelenítésére szolgál, aki egyesítette a hét égben uralkodó hét bolygóistent. „A Kabala egy fejezete a hétágú gyertyatartó misztikus értelmét mondja el. Minden gyertya az ember egy-egy Énjét jelképezi. Jobbról az első a nehéz anyagi test; a második az úgynevezett idegtest; a harmadik a testhez tartozó őselem, a tudattalan. Balról az első az asztráltest, a második a lélek, a harmadik a szellem. A középen, a két hármas csoport között áll az isteni Én, az isteni szikra, a halhatatlan Láng.” - írja Hamvas Béla a Scientia sacra c. művében.
A zsidók azonban, nemcsak hétágú gyertyatartót használnak, hanem nyolc- illetve ötágút is. Az ötágú gyertyatartó a vallásban hívő asszonyokat szimbolizálja.
A gyertyatartóról feltételezik, hogy női jellegű, hisz a benne lévő gyertya a férfit testesíti meg. Jézus a gyertyát, Mária pedig a gyertyatartót jelképezi.
A gyertyatartó világtengelyként illetve életfaként is felfogható. Dante Isteni színjátékában a hétágú gyertyatartó ágai egyenként a bölcsességet, az értelmet, az életképességet, a szilárd kitartást, a tudományt, az együttérzést és az istenfélelmet jelzik.