Gyertyaszentelőt a keresztény hívek február 2-án ünneplik, annak emlékéül, hogy Jézust, születése után negyven nappal, szülei, József és Mária, elvitték Jeruzsálembe, hogy elsőszülöttként bemutassák az Istennek. Régebben ezt a napot a Boldogságos Szűz tisztulásának ünnepeként ismerték, ma is sokan, mint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják számon. A mózesi törvények szerint ugyanis a szülést követő negyvenedik napra nyeri vissza az asszony a tisztaságát. A karácsony és gyertyaszentelő közötti időszak pedig pontosan negyven nap.
A rómaiak ebben az időben, égő fáklyákkal járták körül a várost, s vesszővel igyekeztek egymást a bűnöktől megtisztítani. Ezzel párhuzamosan ezen a napon a keresztények gyertyás körmeneteket tartottak. Később – kb. 12. századtól – a gyertyák megszentelése is általánossá vált. Innen származik a gyertyaszentelő elnevezés. Ezen a napon a katolikus hívők, pár szál gyertyát visznek a templomi szertartásra, hogy a pap megszentelje azokat, majd égő gyertyákkal a körmeneten emlékeznek Krisztusra, a világ világosságára. A megáldott gyertyákat a hívők, házuk első szobájába teszik, hogy megvédje őket, a házat a viharok, a jégeső ellen.
A hiedelem szerint, ahol égzengés idején gyújtják meg a gyertyákat, oda még a villám sem vág be. A megszentelt gyertyák közül néhányat eltesznek azok számára, akik az év folyamán eltávoznak az élők sorából. Ha abban az évben nincs halott a háznál, akkor a következő évben újra megszentelik a gyertyákat. Régente a szentelt gyertyák egyikét a kikapós menyecske fölött égették el, hogy távozzon belőle a gonosz.
Ez a nap közismert időjósló nap is. A népi időjóslatok közül a gyertyaszentelőhöz többféle hiedelem is kötődik: ezen a napon, ha a téli álmát alvó medve a barlangjából kitekintve derült, enyhe, szép időt lát (Meglátja az árnyékát), továbbalszik, mert tudja, nincs vége a télnek, még negyven napig csikorgó hideg lesz. Ha viszont hideg téli idő van odakinn, kint marad, mert érzi, hogy rövidesen enyhülés várható. Egy másik mondás szerint: Ameddig besüt a nap gyertyaszentelőkor a pitvar ajtaján, addig fog még beesni a hó. Egy harmadik meg úgy véli: ha gyertyaszentelő előtt énekel a pacsirta, utána sokáig fog hallgatni.
A gyertyát a népi gyógyászatban is használták: Göcsejben a felpuffadt gyomrú beteg köldökére a szentelt gyertyából egy égő darabot tettek, s azt üvegpohárral borították le. A néphit szerint a kialvó láng kiszívta a betegséget.