A gyapotot a trópusi éghajlatú területeken már évezredek óta finom, könnyű ruhák készítésére használják. Az egyiptomi, mexikói, indiai és dél-amerikai archeológiai leletek szerint az időszámítás előtt több ezer évvel ismerték, és feldolgozták.
Használatáról az első írásos feljegyzések Indiából származnak, az i.e. mintegy 1500 évvel íródott Rig-Véda már említést tesz erről a növényről. Ezer évvel később a görög történetíró, Hérodotosz (i.e. 484 k.- 425) így ír az indiai gyapotról: „Vannak fák, melyek ott vadon nőnek, és gyümölcsük, a gyapjú szebb és jobb, mint a birkáé. Az indiaiak ebből a fa gyapjúból készítik ruháikat.”
Európa északi részébe import útján jutott el a gyapotból készített pamutfonal és szövet, de még a középkorban sem tudták elképzelni, hogy ez valóban növényi eredetű. Azt hitték, hogy a gyapotot növényszülte birkák produkálják. A 14. században élt, Sir John Mandeville, aki a világ minden tájáról összegyűjtötte az úti beszámolókat, egyes országok szokásait, vallásait, legendáit, egyik írásában azt a képtelenséget állította, hogy Indiában olyan csodálatos fa nő, mely bárányokat szül az ágai végén, és ezek az ágak annyira hajlékonyak, hogy a földig hajlanak, hogy ehessenek a bárányok, amikor megéheznek. Talán ez az oka annak, hogy egyes európai nyelvekben ma is „fa gyapjú” a gyapot elnevezése.
Az amerikai polgárháború előtt a gyapotot a fekete rabszolgák hatásos szellemidézőnek vélték, mert azt hitték, hogy a gyapotban lakoznak a holtak szellemei. Arra gondoltak, hogy a zöld gyapotban tanyáznak a gonosz szellemek, de amikor a növény termése megérik, a szellemek előjönnek belőle, és meglátogatják az embereket és a házi állatokat. A déliek egyik legendája arról szól, hogy egyszer heves hóvihar lepte meg a lovakat, akik ezért éjszakára a gyapotültetvényen maradtak. Az elhunyt indiánok szellemei meglátván a pihenő, alvó lovakat, felpattantak rájuk, s mire megvirradt már egyetlen ló sem élt, mert a szellemindiánok halálra hajszolták őket. Amint megvirradt mindenütt habzó szájú lótetemek borították a földet. Ez a rémtörténet annyira elterjedt az ültetvényesek körében, hogy azóta félnek az emberek az éjszakát kint tölteni a gyapotültetvényen. Ugyanakkor feltétezésük szerint, ha a gyapotföldön fényes nappal huncutkodik egymással egy szerelmes pár, jó szerencsét jelent az együttlétükre, sőt egész életükre.
A gyapotról számos hiedelem alakult ki: az ifjú párok, hogy ne legyenek anyagi gondjaik, a nászéjszakájukat pamut matracon töltötték. Az esküvőn azért tiltották a gyapotból készített asztalterítő használatát, nehogy a fiataloknak nyomorék gyereke szülessék.
A gyapot repítőszőrös magjairól azt mondják, ha egy hajadon ikermagokat talál, biztos lehet abban, hogy kérői éppen akkor indulnak hozzá udvarolni. Ha a frissen házasodottak lelnek ikermagokra, akkor ikrek születésére számíthatnak. A fiatal párok elrejtve gyakran megtartottak a gyapot tokterméséből párat, s figyelték azok viselkedésé; ha a magházak fehérré váltak, házasságuk sikeresnek ígérkezett, ha viszont tejszínes színűek lettek, a pár hamarosan elvált.
A gyapotról gyanítják, hogy az emberekre és az állatokra egyaránt nagy hatással van, ha maguknál tartanak egy kis gyapotot, szerencsét hoz számukra. Ezért remélnek jó fogást a halászok, ha magukkal visznek húsz darab gyapotmagot, amikor elindulnak halászni. Üres gyapotmagot találni viszont veszélyes, erről a rabszolgák azt sejtették, hogy valamelyik rokonukat még az éjszaka előtt eladják. Ez ellen úgy védekeztek, hogy az összes magot, ami náluk volt eldobták, és lassan elszámoltak tízig.
A gyapotcserje gyökerének kérgét, régóta használják orvosságként. A népgyógyászok hatásos magzatelhajtó szernek tartják, de ezt használják szülési fájdalmak enyhítésére, a szülés megindítására, klimaxos problémák, valamint a menzesz idején fellépő görcsök ellen. Kínában a gyapot gyökerének főzetét itatják meg a gyermeknemzésre aktív ember ondóképződésének gátlására. Indiában az ajúrvédikus gyógyításban a gyapotcserje gyökerétől remélik fogyasztóik, hogy regenerálja, megfiatalítsa szervezetüket.
Az álomfejtők szerint gyapotföldről álmodni, különös vágyat ébreszt a gyapotszedésre.