A gnómok, sokban hasonlítanak a törpékhez. Hegyekben és erdőkben élnek, de többnyire a föld alatt laknak. Kis termetűk, az ujjnyi nagyságtól az alacsony növésű gyerek méretéig terjed. Törpe termetüktől függetlenül nagy természetfölötti képességgel megáldottak. A nép képzetében úgy tűnnek fel, mint hosszú szakállú, néha kecskelábú, máskor lúdtalpas emberkék, akiknek testén szűk ruha feszül, fejüket többnyire csuklya fedi.
A zömében kibírhatatlan modorú gnómok meglehetősen sokáig élnek. Fő feladatuk őrizni a föld mélyén lévő kincseket, de mint ügyes kezű mesteremberek, különböző varázstárgyakat, varázsgyűrűket, varázskardokat kovácsolnak.
Kétféle gnómot különböztetnek meg, a fekete gnómok az emberekkel rosszindulatúak, előfordul, hogy elrabolják a csinos lányokat, a fehér gnómok jóindulattal vannak az emberekhez, ha tanácsot kérnek tőlük, bőkezűen jutalmazzák őket. Valamennyi gnóm utálja a földműveseket, mert veszélyeztetik a föld alatti lakóhelyüket és kincseiket.
A porosz néphitben élő barzdukok, rokonságot mutatnak a gnómokkal, ők is föld alatt lakó, szakállas kis manók, apró emberkék. Élelmüket a fák, többnyire bodzafa gyökerei közé raktározzák el. A barzdukok a német bodzatörpékre, a koboldokra emlékeztetnek, vagy olyanok, mint az orosz Hüvelyk Matyi. A német-skandináv hagyomány szerint a földben és a kövek között a picinyke dvergek élnek, akik nagyon félnek a fénytől, mert azt hiszik, a napsugaraktól kövekké változnak. A dvergek is nagyszerű kovácsok, isteneiknek készítenek ékszereket, Freya istennőnek nyakéket, Szif istennőnek aranyhajat, Freynek és Szkídbladnirnak hajót, Ódin főistennek pedig dárdát.