Rosta Erzsébet weboldala

A hinduk a félig kánya, félig ember formájú Garudát, a madarak királyának, Visnu isten járművének, a győzelem szárnyasának tartják.


Az óind mitológia szerint anyját szolgaságban tartották a kígyóistenek, a nágák, aki ezért végtelenül meggyűlölte őket. A néphit ezzel magyarázza a kányák és a kígyók közötti ádáz ellenségeskedést. A nágák megígérték Garudának, hogy elengedik az anyját, ha hoz számukra a halhatatlanság italából, az amritából. Garuda nagy nehézségek árán szerezte meg az amritát, amelynek ellopása során, elrepült a Naphoz, megölt két sárkányt, majd legyőzte az Indra vezette isteneket. Az égből visszatérőben találkozott Visnuval. A főisten hőstettéért ajándékot kínált Garudának, aki cserébe azt kérte, lehessen Visnu szállítója és jelképe, erre az isten, felajánlotta számára, hogy legyen a hátas állata.

Garudát gyakran ábrázolták emberi törzzsel, kányafejjel és csőrrel, szárnyakkal és karmokkal. De megjelenítették, egy másfajta, négykezű képzeletbeli lényként is, amint két kezét imára kulcsolja, a másik kettőben ernyőt és a halhatatlanság italával telt korsót tart, olykor pedig a hátán Visnu lovagol.

E madárról elterjedt, hogy mindennap megöl, majd felfal egy kígyót.