Szerencsétlen dolog elárulni valakinek a pontos életkorát, egy évvel kevesebbet, vagy többet kell mondani. A rómaiak szerint a páros számú életkort tilos másnak megmondani, mert a viselőjére nagy veszedelmet hoz. Madagaszkárban balszerencsés dolog megtudni a főnök családjának életkorát.
Németországban, aki nem csinos húszéves korában, nem erős harmincig, nem bölcs negyvenig, és nem gazdag ötven éves koráig, egy haszontalan, semmirekellő ember. Krisztus korában, 33 évesen meghalni, a mennyek különös ajándéka, az ennyi éves embereket nem könnyű elátkozni.
A babonások szerint, minél tovább ül valaki az asztalnál, mert a többinél lassabban eszik, annál tovább él. Amikor egy nő 31 éves lesz, nagy változásra számíthat az életében. Ez lehet egy nagy utazás, de váratlan veszély vagy egy nagy kihívás is. Ebben az időszakban nagyon óvatosnak kell lennie, és különös gondot kell fordítania üzleti ügyeire.
Koreában, amikor az ember kiválasztja a leendő házastársát, kellő óvatossággal kell eljárnia. Sok bajt okoz, ha a házastársak életkora között öt év a különbség, mert az együttélés során rendszeresen, sokat fognak veszekedni, azonban nem válnak el. Az sem jó, ha hat év a korkülönbség. Bár ekkor boldog és kiegyensúlyozott lesz a házasság, azonban a házaspár végig nagy szegénységben fog élni. Mindezek figyelembe vételével a koreaiak többsége a négy vagy hét év életkorkülönbséget tekinti ideálisnak.
A japánoknál még ma is számos hiedelem, misztikus eredetű szertartás kapcsolódik bizonyos életkorokhoz. Minden évben november 15-én tartják az ún. „Hét-öt-három” (Sicsi-go-szan) fesztivált. Ezen a napon az ötéves fiúk ünneplő ruhát öltenek, és a kimonóba öltözött három- és hétéves leányok társaságában felkeresik a legközelebbi sinto szentélyt, ahol a pap a további jó egészség és a jólét érdekében megáldja őket. Az ősi hiedelem szerint ugyanis bizonyos életkorban a gyermekek különösen ki vannak téve a balszerencsének. A sinto áldás és az ima isteni védelmet nyújt számukra életük kritikus szakaszában.
Felnőtt korban a férfiaknál a 25. és a 42., a nőknél a 19. és a 33. életévet vészterhes időszaknak (japánul jakudosi-nak) tekintik. E balszerencsés években az emberek rendszeresen felkeresik a templomokat és a szentélyeket, hogy isteni védelmet nyerjenek a veszélyek ellen. A férfiaknál a 42., a nőknél pedig a 33. születésnapot ún. „jakudosi partival” ünneplik meg. A születésnapjukat ünneplők a jó egészség, az életerő és a hosszú élet érdekében vörös ruhát öltenek.
A japán férfiak számára különös jelentőséggel bír a „kanreki”, vagyis a 60. születésnap megünneplése. A kínai kalendáriumra épülő régi naptár ugyanis 60 éves ciklusokba szerveződött. Az élet ciklusa évente visszatér a kezdetéhez, ezért a „kanreki” azt a pontot ünnepli a férfi életében, amikor a személyes kalendáriuma visszatér a megszületése időpontjához. A rokonok és a barátok együtt ünneplik a 60. születésnapot. Az ünnepelt fejére vörös kapucnit húznak, aki piros mellényt ölt magára. Ezeket a ruhákat rendszerint a csecsemők viselik, így azt szimbolizálják, hogy az ünnepelt visszatért a születéséhez. Az említetteken kívül - a kínaitól átvett hagyományként - a 70. (koki), a 77. (kidzsu), a 80. (szandzsu), a 88. (beidzsu), a 90. (szotszudzsu) és a 99. (hakudzsu) születésnapjukat is megünneplik, illetőleg vallásos fohásszal töltik el.