A dibbuk a héber kabala műszava, jelentése hozzátapadás. A lélekvándorlásban hívő zsidók szemében a dibbuk, egy olyan testetlen emberi szellem, aki előzőleg elkövetett bűnei miatt képtelen megnyugodni.
A dibbuk arra lett kárhoztatva, hogy addig bolyongjon, amíg nem talál egy valamilyen bűnt, vétséget elkövető emberre, akinek testében végre megnyugvásra találhat. A néphit szerint a dibbuk által megszállt emberből a kártékony szellemet csak egy csodatévő rabbi tudja kiűzni.