Az ősi római törzsből származott Benedek 480 táján született Nursiában (ma Norcia). A jómódú családból való fiú római iskolában tanult. Fiatalemberként elvonult Enfidébe (Affile), az Abruzzi dombvidéki sziklabarlangok egyikébe. Miután letelepedett, Monte Cassinoban remete életet élt. Sokan követték magányába a szentéletű embert. Monostorokat alapított s megírta a szerzetesi életről reguláit. Nursiai Szent Benedeket, a szerzetesek atyjának tekintik, 1964 óta Európa védőszentje.
Benedek napjáról a szerzetesek, 547-ben bekövetkezett halálának napján, március 21-én emlékeztek meg. Névnapjával kapcsolatban a magyar néphit időjósló és gyógyító szokásokat őriz. Ez a nap, Sándor és József napjával együtt az első meleghozó nap. A legismertebb mondóka: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. Noha az erős felmelegedés leginkább Sándor napjára vonatkozik, a Benedek csak a rím kedvéért maradt a sorban, mondják a rosszmájúak.
A népgyógyászok Benedek napján a templomban fokhagymát és zsírt szenteltetnek meg, s azt kenőcsnek használják, mert ennek a fokhagymás kenőcsnek gyógyerőt tulajdonítanak. A Benedek napon vetett fokhagymával bedörzsölt embernek, és tehénnek pedig nem árthatnak a boszorkányok.