A beavatás olyan szertartási procedúra, melynek kapcsán a beavatott, az egyik státusából egy másikba kerül át, például a szertartás során a kamasz fiú férfivá válik, és tagjai közé fogadja a törzs vagy a férfiközösség.
A beavatások különböző titkos szertartásokon, istentiszteleteken történnek, az avatás alkotóelemei csak a felnőttek vagy beavatottak számára ismertek. Maga a szertartás hasonlít a születés és a meghalás folyamatára, olyan az egyén számára mintha újjászületne. A beavatások olykor erotikusan erőszakosak tudnak lenni, néha felfokozott szexualitásba torkollnak.
Ausztrália némely törzsében az avatásra kész fiúnak, egymás után hat avatási fokozaton kell átesnie ahhoz, hogy a társadalom teljes jogú tagja lehessen. 5-10 éves korában átfúrják az orrsövényét, pár évvel ezután kiütik a két metsző fogát, majd következik a körülmetélés és a tetoválás. Ezek révén szerzi meg azt a jogot, hogy totemisztikus szertartásokon részt vehessen, és hogy megházasodjon.
Közép-Afrika néhány törzsénél még a mai napig is dívik, a nőavatás szokása, amikor a lányok fejét, anyjuk, bors füstjébe nyomja. Az erős füsttől a lányok elbódulnak, erotikus táncba kezdenek, majd anyjuk lába közé bújva, eljátsszák, hogy csak most jönnek a világra, mintha most bújnának ki anyjukból.