Elterjedt szokás költözéskor első bútorként az ágyat bevinni az új otthonba. Nem mintegy, hogy hová kerül, hol helyezik el a szobában, többnyire azt tartják helyesnek, ha az ágy a láb felöli részével nem az ajtóra, néz, mert ellenkező esetben a gazdája hamarosan halottként, lábbal kifelé fogja elhagyni a házat. Ha viszont az, ha az ágy feje néz az ajtó irányába, akkor az a baj, hogy az alvóra nem tud vigyázni az őrzőangyala. Az sem jó, ha valamelyik ablak felé tájolják az ágyat.
A hiedelem szerint, ha az ágy észak felé mutat, hosszú életet, ha délre rövid életet, ha keletre néz, gazdagságot, ha nyugatra tájolták, utazást jelez előre. Más értelmezés szerint rossz ómen, ha az ágyat északi vagy déli irányban helyezik el. Viszont sokan állítják, hogy akkor lehet jó mélyen aludni, ha az ágy fej felöli része északra néz, a lábak pedig déli irányba mutatnak.
Az ágynak mindig ugyanazon az oldalán kell felkelni, mint amelyiken az ember lefeküdt, az ezzel ellentétes lefekvés vagy felkelés rosszat jelent. Amikor valaki beveti az ágyat, nem szabad félbehagynia az ágyazást, mert különben álmatlan éjszakája lesz benne. Idegen tárgyakat nem szabad elhelyezni más ágyára, mert ezek elviszik az ágy tulajdonosának nyugalmát. Nemcsak a nyugalmát, hanem kilenc napig az álmát is elveszik annak, akinek az ágya alatt előzőleg söpörtek.
Lakodalom után a mennyasszony a ruháit és hozományát rejtő díszes láda mellett a lányos házból az új otthonába - párnástól, dunyhástól - az ágyát is magával vitte. A menyegzőt követően az új pár ágyára egy szép kis gyereket fektettek, hogy hamarosan nekik is ilyen szép kis gyerekük szülessen. A gyermekágyas asszony ágya alá fokhagymát, vastárgyat, seprűt, szentelt tárgyakat tettek, hogy megvédjék az újszülöttet és anyját a gonosztól.
Ha valaki ágytakaró vagy paplan készítésébe kezd, feltétlenül fejezze be, mert különben sohasem fog megházasodni. Ha ágyazás közben leesik a párna, váratlan vendég fog érkezni. Aki félbehagyott munkát tesz ágyára, azt sohasem fejezi be.
A thai emberek óva intenek attól, hogy bárki keresztbevetett lábakkal aludjon, mert ez a fulladás érzetét keltheti álmában. Nem szabad fekvésnél, a karokat keresztbe tenni a homlokon, mert senki sem fogja szeretni az illetőt. Nem jó meztelenül aludni, mert az alvó őrangyala ezután nem nyújt védelmet. Fekvés közben nem ajánlatos enni, mert aki így tesz a következő életében kígyó lesz. Nem szabad: a küszöbhöz közel aludni, mert fojtogató érzése lesz az embernek; az egyik térdet felhúzva lefeküdni, mert egy gonosz démon kiszívja az ember vérét; a ház gerendája alatt vagy a padlóréseken feküdni, mert egy szellem veszi birtokba azt, aki, így fekszik. Elragadják az ember lelkét a szellemek, ha kora este fekszik le aludni, és nem fog felébredni az, aki akkor alszik, amikor a nap lemenőben van. Buta lesz az, aki elalvás előtt könyvet olvas. Aki konyhában alszik, aggszűzzel vagy agglegénnyel köt házasságot. Aki fekve számolja a csillagokat, annak megrövidül az élete.
A japánoknál nem szabad a gyékényszőnyegre (tatami) terített, ágy helyett használható matracra (futon) úgy lefeküdni, hogy a lábak dél felé, a párna pedig északra nézzenek, ugyanis ez a halottak pozíciója a buddhista temetőben. De az sem jó, ha a futont a tatami szélére terítik, mert balszerencsét hoz az emberre.
Az indonézek szerint, akinek lelki problémái vannak, ne ágyon aludjon, hanem padlón. Tiszta, fehér ágyról álmodni a veszekedések végét jelzi. A beágyazásról álmodó asszonynak hamarosan új szeretője lesz. A marokkói zsidók szerencsét hozónak tartják azt, ha a mennyasszony ágyán lányok virrasztanak.